Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-260

15* A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. kitételt idézem; (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) »Fejedelmi nihilista volt, aki rövid két év alatt elherdálta elődeinek összes örökségét.« T. Nemzetgyűlés! Uralkodók ritkán kerülnek földi biró elé, rendszerint csak akkor, amidőn katasztrófák után, melyekbe belevitték a nemzetet bűnös mulasztásaikkal, csordultig telik meg a keserűség pohara és akkor azután az Ítélet rendszerint trónvesztésre szól. Ezt az Ítéletet a magyar nemzet már rég meghozta a szivében, csupán a formai kihirdetése van hátra, A formai kihirdetést ez a javaslat tartalmazza, amelyhez teljes szívvel hozzájárulok. (Elénk éljenzés és taps a jobb- és a szélsobaloldalon.) Elnök : Több szónok felírva nincs. Kérdem a t. Házat, kiván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni. (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: Elállók a szótól! Elnök : Az előadó ur eláll a szótól. Következik a szavazás. (Nagy mozgás a baloldalon. Zaj és felkiáltások a jobb- és a szélsőbaloldalon : Gyávák! A szavazás elöl kivonulnak!) Homonnay Tivadar: Ellene igen, ele mellette nem ! Meskó Zoltán: A frontra tessék menni, a szerbeket visszaverni ! Nyéki József: Labancok! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek higgadtságukat megőrizni. Meskó Zoltán : Nagyon nehéz ! Elnök : Ha nehéz is, méltóztassék megkísérelni. (Derültség.) Következik a szavazás. Minthogy az általános vitánál két indítvány, illetve határozati javaslat adatott be, bátor vagyok azokat a Nemzetgyűlés előtt ismertetni. Az egyik a Kószó István képviselő ur által beadott indítvány, amely semmiben sem áll ellentétben magával a javaslattal, tehát azt külön fogom választani; Rupert képviselő urnák indítványa azonban elleninditványnak tekintendő a javaslattal szemben, tehát ugy kívánom a kérdést feltenni, hogy szembeállítom az eredeti javaslatot Rupert képviselő ur indítványával. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az eredeti javaslatot, Rupert képviselő ur indítványa elesik, amennyiben pedig nem méltóztatik az eredeti javaslatot elfogadni, Rupert képviselő ur indítványa emelkedik határozattá. Hozzáteszem még, hogy Kószó István képviselő ur határozati javaslatára külön fogom a szavazást elrendelni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot szemben Rupert képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatott. Most felteszem a évi november hó 5-én, szómba fon. kérdést : méltóztatnak-e a Kószó István képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtátik; olvassa az 1. §-t). Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? Rassay képviselő ur kivan szólni. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ugyanazokból az okokból, melyeket a mai ülésen az általános vita során kifejteni bátor voltam, tisztelettel benyújtom a következő módosítást : Tisztelettel indítványozom, hogy az 1. § helyébe vétessék fel a következő rendelkezés (olvassa) : »Magyarország Nemzetgyűlése, mint a nemzet törvényes képviselete, IV. Károly királynak 1918. évi november 13-án kelt nyilatkozatát, amint az alább következik, ünnepélyesen törvénybe iktatja : »Trónralépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam, amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályául szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettel vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételből az államügyek vitelében lemondok, és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Kelt Eckartsau, ezerkilenczáztizennyolc, november hó tizenharmadikán. Károly.« Megállapítja a Nemzetgyűlés, hogy IY. Károly király e nyilatkozatában az állami főhatalom gyakorlásáról lemondott és az állami főhatalom rendezésének jogát a nemzetre ruházta. Megállapítja továbbá, hogy IV. Károly király az országot a legválságosabb időben elhagyta, azóta pedig az uralkodói jogok átvételének — lemondása dacára történt — megkísérlésével a nemzetet két izben is az idegen megszállás és igy a végpusztulás veszélyének tette ki. Megállapítja végül a Nemzetgyűlés, hogy a magyar szent korona oszágainak és az osztrák örökös tartományoknak az 1723 : I. és II. törvénycikkekben a trónörökösödés elengedhetetlen feltételeként kikötött elválaszthatatlan és együttes birtoklása megszűnt és ezzel kapcsolatban a kölcsönös védelem is lehetetlenné vált. Mindezek alapján Magyarország Nemzetgyűlése ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy a Habsburg-Lotharingiai ház eddig jogosult összes leányági leszármazóinak trónöröklési joga elenyészett és IY. Károly trónbirtoklási joga is megszűnt, amiért is a királyi szék beállott üre-