Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-258
'A Nemzetgyűlés 258. ülése 1921. évi nov. hó 3-án, csütörtökön. 95 Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vonatkozó fontját). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvi pont ellen ? (Nincs !) Ha nincs észrevétel, akkor a jegyzőkönyv e pontját hitelesítettnek jelentem ki. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Elnök: Friedrich István képviselő ur milyen címen kér szót ? Friedrich István : Mentelmi jogom megsértése eímén. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök : A szó megilleti a képviselő urat. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Én ebben az évben mentelmi jogomnak már ötödik megsértését jelentem be és mindig eredmény nélkül. (Zaj.) Szilágyi Lajos : Ez korkép ! Friedrich István : Most is annak tudatában vagyok, hogy teljesen hiábavaló munkát végzek, (ügy van ! Úgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) de hiszen nem a magam kedvéért, hanem tisztán valamennyiünk közös kincse kedvéért, a mentelmi jog kedvéért szólalok fel. Rupert Rezső : Az már nincs ! Friedrich István : Méltóztassanak nékem öt perc türelmet engedélyezni s el fogom mondani röviden azt, ami velem történt. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Én a múlt hó közepe táján Nyugat-Magyarországon voltam. Amikor a kormány engem felszólított, hogy Nyugat-Magyarországterületét hagyjam el, természetesen rögtön a felszólítás vétele után otthagytam Nyugat-Magyarországot és Budapestre jöttem. Amikor Budapestre érkeztem, semmiféle tevékenységet nem fejtettem ki, otthon tartózkodtam lakásomon. Már vasárnap reggel megjelentek nálam detektívek, épugy, mint a kommün idejében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gieswein Sándor : Nálam is igy volt ! Szilágyi Lajos: Ugyanez a recept! Ott tanulták. Drozdy GyŐZŐ : Kun Béla mellett tanulták ! Ugron Gábor: Spiclikkel van körülvéve az ember állandóan. (Nagy zaj.) Vacsorázni nem lehet ; mindjárt odaül a detektív. • Szilágyi Lajos : Hogy nem szégyeiik magukat ! (Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Kuna P. András: Micsoda durvaság ez a ministerelnökkel szemben ! Drozdy Győző : Mit védik ? (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni és a házszabályokat betartani. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Szabó Balázs: Könyörögtél, hogy támogassunk ! Rassay Károly : Majd beszélünk róla. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat minden oldalon, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni. Friedrich István : A megjelent detektívek azt mondták, hogy a belügyminister ur parancsára tartóztattak le, (Zaj és felkiáltások half elől és a szélsőbaloldaíon : Hallatlan !) mert az én szabadlábon lévőségem közveszélyes. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez igaz !) Erre én azt mondtam : Ne tartóztassanak le, mert el akarok utazni a baranyai választásokon fellépő jelöltjeink támogatására. (Mozgás és derültség jobbfelől.) Ugron Gábor : Ezen nevetnek ! (Zaj balfelől.) Rubinek István : Bizony volt itt sírnivaló is ! Ti voltatok az okai ! Rassay Károly: Mióta olyan energikus Rubinek István ? Rubinek István : Mindig is az volt ! Rassay Károly: Két héttel ezelőtt még alkudozott ! Most egyszerre olyan nagy legény ! Rubinek István : Mindig is az volt ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a párbeszédeket abbahagyni. Friedrich István képviselő urat illeti .a szó. Neki joga van szólni és senkinek sincs joga őt megzavarni. Friedrich István : Kijelentettem a három urnák, hogy nem vagyok hajlandó őket követni, csak az esetben, ha erőszakot alkalmaznak. Erre telefonáltak jobbra-balra, a végén kijelentették, hogy majd otthon őriznek. Tényleg felvonult hat detektív és otthon őriztek. (Mozgás.) Ez ellen nincs semmi kifogásom. Szilágyi Lajos : Nekünk van ! Friedrich István : Hát őrizzenek ! Ezt még el lehet tűrni. Utóvégre minden rezsim igyekszik a saját életét meghosszabbítani. Szilágyi Lajos : Ez az ! Friedrich István : Azt gondolták, hogy ha őriznek, hosszabb életűek lesznek. (Derültség.) Vasárnap délután detektivkiséréttel egy órára elmentem a pártomba. A detektívek más autón kisértek. Onnan hazajöttem. Hétfőn otthon tartózkodtam, csak egy negyedórára mentem be a Belvárosba, délelőtt 11 óra tájban. Délután hat óra tájban, amikor otthon voltam Hornyánszky és egyik barátom társaságában, megint megjelent egy ilyen detektivtársaság és — hát letartóztattak. (Mozgás.) Kijelentették, hogy elvisznek. Hogy miért, azt nem tudják. Otthon nem folytatható az őrzés, jöjjek. Kijelentettem ugyan megint, hogy csak akkor megyek, ha erőszakot alkalmaznak, de amikor meggyőződtem, hogy tényleg meg akarnak fogni, gondoltam, jobb igy, s el is mentem a rendőrségre. A rendőrségen Andrej ka tanácsos ur •— azt hiszem — fogadott mosolyogva azzal, hogy : a képviselő urat felsőbb parancsra őrizetbe veszszük. (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mikor megkérdeztem, hogy miért, azt mondta, hogy én talán sejtem, hogy miért. Mondtam : nem elég az, hogy én sejtem, önöknek közölni kell, hogy miért. Erre elvittek egy kis piszkos szobába, ahol az összes bogarak meg voltak, találhatók. Tudakozódtam, hogy milyen osztály ez, — hát ez a zsebmetszők és sikkasztok osztálya. (Zaj és derültség.
