Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-230
A Nemzetgyűlés 230. ülése 1921, évi július hó 16-án, szombaton. 2: ilyen ismert embert, akit tehát valahogyan hidegre kellett tenni, s erre a választások krónikájából régen ismert receptet használták. Balázst 8 társával együtt a választás előtt való napokon letartóztatták azon a címen, hogy kommunista-tanokat hirdetett, mert azt mondotta, hogy a földreformot meg kell csinálni. Fangler Béla : Bizonyosan még valami mást is mondott ! Ha csak ennyit mondott volna, akkor mindnyájunkat letartóztathattak volna ! Kerekes Mihály : Elég az hozzá, hogy Balázst letartóztatták, a választás után azonban kiengedték. Természetesen a párt megbukott. Birtha József : Balázs miatt bukott el ? Kerekes Mihály : Azt sohasem tudja senki, hogy ki miatt bukott el. (Felkiáltások a jobboldalofi : Mindenkit érhet baleset!) Eu nem állitom, hogy ő választtatta volna meg Bódi felügyelőt képviselőnek, de bizonyos, hogy a kisgazdapártnak van tere Szolnokon és lehet, hogy ugy megválasztották volna. Elég az hozzá hogy őt letartóztatták nyolcadmagával, a választás után. kiengedték, azonban áthelyezték Komáromba. Megindult ellene a fegyelmi eljárás is, de természetesen nem tudott ellene egyáltalában semmit sem találni. A központi üzletvezetőség a minister ur felhivására ellene lefolytatta a fegyelmi vizsgálatot, kivizsgálták az ügyet és Balázst visszahelyezték Szolnokra. Szolnokon Balázs nyugodtan teljesiti szolgálatát, egyszer azonban csak megkapja a »társadalomellenes, hazafiatlan« stb. dekrétumot és őt is elbocsátják az intézet szolgálatából. Én nem akarom Balázst védeni. Ez a tiszta tényállás. A fegyelmi eljárásban ellene nem tudtak intézkedni, azonban nem tudom megérteni, hogy amikor a kisgazdapárt vezére ministeri székben ül és a párt alelnöke ellen, aki Szolnokon ma is alelnöke ennek a pártnak, ilyen eljárást folytatnak. Balázsnak nem fáj az, hogy nyugdíjba megy, illetőleg elküldik a szolgálatból, mert hiszen, mint mondom, 60 hold földje és tanyája van, elmegy gazdálkodni, sokkal jobb helyzetben lesz, ha hazamegy, én is biztattam őt, hogy jobb dolga lesz. Nem is ez fáj neki, hogy el kell mennie a szolgálatból, hanem az, hogy azt kellett megérnie, hogy azt mondják, hogy hazafiatlan, társadalomellenes és közerkölcsbe ütköző ceslekményeket követett el. T. Nemzetgyűlés ! En arra kérem az igen t. minister urat, legyen szives és ha van mód arra, hasson oda, hogy ez a megbélyegző irat azoknak adassék ki, akikkel szemben a fegyelmi biróság kétségtelen tényként megállapította, hogy hazafiatlan, társadalomellenes, vagy közerkölcsbe ütköző cselekményt követtek el, vagy akikkel szemben a magyar független biróság állapította meg, de azok ellen, akik más állást akkor nem töltöttek be, mint hogy esetleg bizalmi emberek voltak, azokkal szemben, ha csak lehet, erkölcsi szempontból vonassa vissza ezt a rendelkezést és adjon nekik olyan dekrétumot, amellyel beállhassanak a jövőben bármely becsületes szolgálatra bármely polgárhoz, és ne utasítsanak vissza esetleg e gy családot a kenyérkereső foglalkozástól azért, mert ezzel az irattal valamely rendelkezés szerint megbélyegzik az illetőt. Ismétlem, nem azt kérem, hogy az illetők vissza vétessenek az intézet szolgálatába. Meg vagyok győződve arról, hogy a minister ur, akit régen ismerek, teljesíteni fogja kérésemet, mert nem osztozom egyik barátjának a nyilatkozatában, ki azt mondta, hogy a minister ur igen vajszivü ember, de ha megharagszik valakire, azt gyűlöli. Nem osztozom ebben a véleményben . . . Fangler Béla : Csak szigorú, de nem gyűlöli ! Kerekes Mihály :... mert ismerem, hogy szigorú volt mindig, de erre szükség is van mindig az életben, különösen a közéletben. (Felkiáltások a középen : Éljen Hegyeshalmy !) Arra kérem tehát a minister urat, vizsgálja felül ezt a kérdést, és ha lehet valamiképen reparálni, reparálja ezt a dolgot. Nem kenyeret kérünk, nem több fizetést, csak erkölcsöt, és mikor az embereket igy bírálják el, ahogy itt a hivatalos lapban elbírálják, ne felejtsük el, hogy ez az elbírálás esetleg ártatlan embereket és családtagokat könynyen súlyosan érinthet. A következő interpellációt intézem a kereskedelemügyi minister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnák arról, hogy a magyar kir. államvasutak igazgatósága a vasút hivatalos lapjában, valamint hivatalos kiadmányaiban az 1920. évi XI. tc-re támaszkodva, oly alkalmazottakkal szemben, akiket a tanácskormány alatt tanúsított magatartásukért az intézet kötelékéből elbocsátani szándékolt, dacára, hogy a királyi ügyészség vádanyagot velük szemben nem talált, felelőtlen alakulat javaslata alapján a törvényben álló kitételek, »hazafiatlan, társadalomellenes, vagy közerkölcsbe ütköző« jelzők kitételével mondotta fel a, szolgálatot ? Ha mindezekről van tudomása, hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy ezen intézkedés visszavonassák és a fenti kitételek csak azokkal szemben használtassanak, akikről a független magyar biróság a fenti tényeket megállapította.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden fogok felelni a t. interpelláló képviselő ur által hozzám intézett kérdésekre. Kijelentem, hogy az ő kívánságának eleget tenni nem vagyok hajlandó, de, ha hajlandó volnék is, nem tehetek neki eleget. Amint a képviselő ur előadásából is látszik, ő nagyon járatosnak gondolja magát ezekben a fegyelmi kérdésekben és a vasúti rendtartásban. Azt a képviselő ur igen jól tudja, hogy a fegyelmi eljárás megindítása és rendbüntetés alkalmazása is egészen független attól, hogy valaki ellen a királyi ügyészség nem emel vádat, vagy elejti a vádat, (ügy 4*
