Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-233

A Nemzetgyűlés 233. ülése 1921. évi július hó 20-án, szerdán. 79 Ereky Károly : Mit mondott ? Hogy nálam nem ugy volt ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Azt mondtam, hogy ön is minister volt, tehát tudhatja. Ereky Károly : Majd megfelelek erre a minister urnák. B. Szterényi József: Mármost, ha szükséges, hogy külön illeték alá helyezzük a törvényben előirt illetékeken felül is exportunkat, — ami sehol egyetlen egy államban sincs meg, csak nálunk Magyarországon — akkor mennyivel furcsább az, hogy ha az illető exportárut, amely után ez az illeték lerovatott, kivinni nem lehet, az illetéket nem téritik vissza. (Zaj.) így pl. egy elsőrangú bőrgyáros cég kénytelen volt lefizetni egy kiviteli menynyiség után 70.000 korona illetéket — meg is mondom, egy vagon után, hogy méltóztassanak látni, mennyire nem csekély pénzösszegről van itten szó. Már most az történt, hogy ez a cég a valutaviszonyok változása következtében az árut nem tudta kivinni. Megfolyamodta az illeték visszatérítését, de elutasították. (Zaj.) Megfolyamodta másodszor is, és akkor kivételesen, azért, mert jóhiszeműségét beigazolta, a lefizetett illeték felét visszautalták neki. Ugyanennek a cégnek egy másik 37.500 koronás illetéke két hónap óta elintézetlen. Egy másik céggel megtörtért az, hogy egy és ugyanazon mennyiségű áru után tévedésből két blarkettát állítottak ki, aminek következtében a cég természetesen két illetékkel rovatott meg. (Zaj.) A folyamodás elutasittatott s mikor az elnökletem alatt álló külkereskedelmi szövetség szóvá tette ezeket a dolgokat az illetékes kereskedelemügyi ministeriiél, akkor válaszul azt kapta, hogy ujabban mindig visszatérittetik az illeték, ha a kérelmező jóhiszeműségét beigazoltnak látják. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak látni, hogy itt egy jogból kegy lesz . . . Ugron Gábor : Ugy van ! Egy kötelességből ! B. Szterényi József : Egy kötelességből az áll elő, hog}^ ha az a tárcaközi bizottság, amelynek működése iránt külörben a legnagyobb elismeréssel viseltetem, ugy találja, hogy az a cég nem rosszhiszeműen járt el, — én ugyan szeretném tudni, miképen lehet rosszhiszeműen eljárni, ha valaki ki akar vinni árut s lefizeti az illetéket, közben azonban a viszonyok változnak, nem tudja kiszállitani az árut — akkor arra van utalva, hogy a bizottság jóindulata állapítsa meg az ő jóhiszeműségét, nem pedig az, hogy nem tudja kivinni azt az árat s ebben az esetben a 20% kezelési illeték levonásával, a többit visszatérítik neki. Azt hiszem, hogy mindent lehet erre az eljárásra inkább mondani, t. Nemzetgyűlés, mint azt, hogy ez valami nagy támogatása az expírtnak és nagymértékű előmozdítása, mint ahogy a t. minister ur itt mondta. Itt van egy második, az ipart és kereskedelmet messzemenően támogató intézmény, a Központi Árvizsgáló Bizottság. Annak idején, a háborúban, ez feltétlen szükséges intézménye volt az áruuzsorának a lehető letörésére, amely uzsorának jelenségei sajnosán, nagy mértékben, nyilvánultak. Ami azonban, szükséges volt akkor, amikor emelkedő irányzat volt az árakban, talán felesleges akkor, amikor a háborúval végre le kell számolnunk, és emelkedő irányzat sincs, sőt ellenkezőleg . . . Túri Béla: Az árak emelkednek most is. B. Szterényi József : Majd a szabadforgalom alapján átmenetileg még jobban fognak emelkedni és mégsem fogok soha egy szót sem szólni, hogy ne a szabadforgalomra térjünk rá, mert az az egyedüli mód, amely az árakat kiegyenlíti, és ha az árak a szabadforgalomban a gazdák javára emelkednek, örömmel fogom üdvözölni azt az emelkedést, amelyet indokolatlannak találtam akkor, amikor minister koromban az árvizsgáló-bizottságot magam megszerveztem és az áruuzsora elleni harcot a legenergikusabban képviseltem. Hogy ez az intézmény tálélte magát, azt bizonyítja az, hogy a minister ur a helyzet helyes megítélésében kijelentette, hogy erre az intézményre neki egy fillér pénze sincs. Mi van ebben a kijelentésben ? Nem tart szükségesnek egy olyan állami intézményt, arra fedezetet nem ad, ennélfogva azt kellene hinnünk, hogy ezt az intézményt fokozatosan beszüntetjük, ahelyett hogy tovább fentartsuk és tovább nyugtalanítsuk vele a gazdasági életet. Da ha a t. kormány szükségesnek tartja ennek az intézménynek fen tartását, ő a felelős azon elv alapján, hogy senkisem akarja, mégis akarja, ő felelős lévén érte, tartsa meg, de mit szóljak ehhez az uj rendelkezéshez, amely példátlanul áll az egész kormányzati tevékenységben, — legalább én nem tudok rá példát, — hogy van egy intézmény, amely ellenem szól, hogy azt én tartsam fenn. T. i. az Árvizsgáló Bizottság az ipar és kereskedelem ellenére tárta tik fenn, hogy annak az eljárását az áralakulásban szabályozza. Es most ennek az intézménynek fentartása külön költségek alakjában áthárifctatott az iparra és kereskedelemre. Minthogy a pénzügymin ister államilag fedezetet nem nyújt, az ipar és kereskedelem tartozik fentartani a maga járulékával az állami árvizsgáló-bizottságot. Ez az, amiről azt állítom, hogy példa még nem volt, hogy egy ilyen intézményt, amely az érdekeltség ellen állíttatik fel államilag, az érdekeltség tartsa fenn. Gaal Gaszton : Az összes hadiközpontok igy voltak. B. Szterényi József : Azok másképen voltak. Azok az árban fizettették meg a közönséggel a költséget, de nem külön illetékeket fizettek azért, hogy fen tartsák őket. Ez nem megy egyre. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A helyzet ebben a tekintetben több lenne mint komikus, ha nem lenne oly szomorú. És ott tartunk most már, hogy az egész ipar és kereskedelem egy érteimüleg megtagadja az árvizsgáló-bizottságban való közreműködését, egyszer végre valahára gerinces lett és megmondja, hogy egy intézményt, amely ellenünk tartatik fenn, mi tovább erkölcsi közreműködésünkkel sem támogatunk.