Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-232

68 A Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hó 19-én. kedden. munkás, még ha jónak látná is, hogy belépjen, de az a régi szervezett ember idegenkedik belépni egy olyan szervezetbe, ahova gyengéd nyomással igyekeznek beteríteni. A vasutas nyugdíjasoknak az a panaszuk, hogy ők egy gazdasági egyesületet csináltak, annak idején helyiséget is kaptak a régi balparti üzletvezetőségnél, a keleti pályaudvarnál az emeletes tanácsteremben, mert szolgálatot tettek a jólétnek azáltal, hogy a nyugdíjasokat támogatták és kiszolgálták, most pedig minden helyről kitették őket és arra kérik őket, hogy testületileg lépjenek be a KANSZ-ba és csak akkor kapnak helyiséget. Azt hiszem, a KANSZ a saját helyiségéből adhatna nekik, mert a vasút helyiségéből ő sem adhat. Felhívom a minister ur figyelmét erre a kérdésre és kérem., hegy amennyiben van hely, szíveskedjék adni a részükre. Hisz ez az egyesület tulaj donképen egy imádkozó testület, amely csak kér, könyörög, eloszt. De sok szép dolgot is csináltak már. Vezetőjük pl. eljárt az angol missziónál és a szegény nyugdíjasok nagyobb mennyiségű ruhát kaptak e réven. Szóval ez az egyesület mintegy imádkozó testület és nem olyan szervezet, amelytől félni kellene, miért is arra kérem a minister urat, adjon nekik valami bódét, legalább az okmányaik tartására, mert most zsákban tartják azokat és keseregnek, hogy mi lesz az okmányokkal. Felhívom a minister ur figyelmét arra is, hogy a máv-nál igen sok az ellenőrző közeg. Ennek ellenére mégis megtörtént az, hogy a keleti pályaudvari pénztárnok sikkasztott és megszökött. A minister ur nagyon jól tudja, hogy ha a fizető pénztárnok tud sikkasztani, az nagy hanyagságra mutat, mert a fizető pénztárnoknak minden hó 5-én el kell számolnia, be kell küldenie a listát. Ha felvette az alkalmazottaknak fele fizetését, akkor a felét leszámítja, a többit pedig beszállítja. Szóval, ha a pénztárnok százezreket tud sikkasztani, akkor ott oly óriási hanyagságnak kell lennie az ellenőrzésben, melyet okvetlenül meg kell torolni. Amikor ez a keléti pályaudvarnál megtörtént, a keleti pályaudvar főnöke, aki maga jött rá a dologra, átment a számosztályba felhívni a figyelmüket, hogy nem történt-e sikkasztás, mert az illető meglógott. Nem. tudom, hogy történhetik meg ilyen dolog. Felhívom a minister ur figyelmét, gondoskodjék róla, hogy, amikor annyi az ellenőrző közeg, ilyesmi meg ne történhessék. Mert ha másutt sikkasztanak és nem a fizető pénztárnál, az egészen más, mert az a pénztáros nem. tartozik fix időre leszámolni az utalványaival, fizetési lajstromával és a nála maradt pénzzel. Még egy kérdést szeretnék megvilágítani és ez a választójog kérdése. Valamint a közigazgatás reformját nem hozta ide a belügyminister ur még a Nemzetgyűlés elé . . . Meskó Zoltán : Meglesz a főrendiház reformja, egész nyugodt lehetsz ! Kerekes Mihály: Ebből csak később kérek. A választójog kérdése is teljesen elintézetlen. Mégis csak kíváncsiak vagyunk arra, hogyan alakul ki jövőben a választójog kérdése, kitől akarják megvonni a választói jogosultságot. Én magam., bár a feleségem nagyon haragszik ezért, elvben az általános, egyenlő és nőkre is kiterjedő választójog hive vagyok. Az asszonyok közül sokan haragszanak rám ezért, mert azt mondják a mi asszonyaink, hogy nekünk nem kell választójog, szavazzatok ti. E tekintetben nem látunk egy lépést sem. Kormánynyilatkozatot sem hallunk arra nézve, hogy miként akarja megvalósítani a kormány a választójog reformját. Itt állunk, teljes bizonytalanságban, pedig hova-tovább bekövetkezik a Nemzetgyűlés feloszlatásának ideje, hisz végre valahára mégis csak fel kell oszlatni ezt a társaságot, nem lehetünk itt a végtelenségig. Mindennek dacára még csak sejtelmünk sincs, hogy milyen választójogi javaslattal jön majd a kormány. De nem látjuk sok más kérdésben sem a kormány álláspontját. A kormány egészen más irányban megy, mindent elkövet, hogy a gazdáktól, Magyarország termelő társadalmától, vagyonvált sá g címén és mindenféle más címen mindent elvegyen. Nem látjuk azonban, hegy biztosítaná a kormány a politikai jogok szabad gyakorlatát, nem látjuk, hogy a jövőre hogyan akarja kiépíteni Magyarországot politikai szempontból. Demokrácia, szabadság lesz-e tovább az éltető eleme, vagy p'dig megkötöttséget, megint osztályuralmat akar-e az országban. Nem hiszem, hogy ezt akarja, de nem látok ténykedést, a belügyminister nem hoz ide javaslatot ; legalább nyilatkozzék a hirlapirók előtt, hogy nem vagyok az az ember, akitől annyira félni kellene. Amikor azonban a főrendiházi javaslatról előbb beszélnek, mint a közigazgatási vagy a választási reformról, akkor erősen tartok tőle, hogy igenis a főrendiházi javaslatot a kormány meg akarja csinálni, keresztül akarja vinni, oda akarja állítani a Damoklész-kardot a Nemzetgyűlés feje fölé, hogy azután azt csinálja a Nemzetgyűléssel, amit akar. Azt hiszem, ebbe nem fogunk olyan könnyen belemenni. Én bizom a Nemzetgyűlés szuverenitásában és gondolkozásmódjában, hogy ezt nem fogjuk igy elfogadni, de mindenesetre kifogásolom a kormányzatban azt, hogy abszolúte nem törődik azzal, hogy mi a kívánsága ennek a nemzetnek, abszolúte nem törődik azzal, hogy törvénybe fektesse le azokat a jogokat, amelyeket a jövő Magyarország polgára élvezni fog. A kormány iránt sem közgazdasági, sem politikai szempontból bizalommal nem viseltetem. így rendes elszámolás nélkül az állami gazdálkodásban nem bizom, tehát felhatalmazást, indemnitást részére nem adok. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Graal G-aszton ! (Nincs itt I) Báró Szterényi József ! (Nincs itt !) Zeőke Antal ! (Zaj.) Elnök: Méltóztassék beszélni, képviselő ur. Zeőke Antal : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Engedjék meg, hogy lehetőleg még ma teljesen be-