Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

'608 A Nemzetgyűlés 253. illése 1921. szakaszt az előbb emiitett két módosítással elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: 170. §-hoz három módosítás adatott be, mely a szakasz őt bekezdése közül kettőt érint és pedig Szűcs Dezső és Kun a P. András képviselő urak módosítása az első bekezdésre, Ruprecht Olivér képviselő ur módosítása pedig az 5. bekezdésre vonatkozik. Ennélfogva bekez­désenként fogom feltenni a kérdést szavazásra olykép, hogy az első bekezdés eredeti szövegét szembe fogom állítani a módosításokkal. Ameny­nyiben az eredeti szöveget nem méltózatnak el­fogadni, fel fogom tenni a kérdést a Szűcs Dezső képviselő ur által módosított szöveg elfogadására s ennek elfogadása esetén fel fogom tenni a kér­dést mint kiegészítő módosításra Kuna P. And­rás képviselő ur módosítására. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegé­ben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az első bekezdés eredeti szövegében nem fogadtatott el. Most felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az első bekezdést Szűcs Dezső képviselő ur módosí­tásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az első bekezdés Szűcs Dezső képviselő ur űíódositásával fogadtatott el. Most felteszem a kérdést : méltóztatnak­e a 170. § első bekezdéséhez Kuna P. András kép­viselő ur kiegészítését elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a kiegészítést elfogadják, sziveskedjenek felállam. (Megtörténik.) Kisebbség. A módosítás tehát mellőztetett. A 170. § második, harmadik és negyedik bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfoga­dottaknak jelentem M. Következik a határozathozatal az 5. bekezdés tekintetében, amelynél az eredeti szöveget szembe fogom állítani Rupprecht Olivér képviselő ur módo­sításával. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevésé­hez hozzájárulni? (Igen!) Akkor felteszem a kér­dést : méltóztatnak­e a 170. szakasz 5. bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) Ennélfogva a 170. § 5. bekezdése Rupprecht Olivér képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 171. §. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a törvény­javaslat 171. §-át, mely észrevétel nélkül elfogad­tátik, olvassa a 172. §-t). Temesváry Imre ! Temesváry Imre: A 172. §. első bekezdésé­nek első sorában helytelenül van idézve a 170. § ; ezt kérném pótolni »171. §.-szal«. Elnök .* Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? Sziráki Pál : Miután a közelmúltban számos esetben tapasztaltuk, hogy az adókivetéseknél és adófizetéseknél azért vannak büntetve az adó­kötelesek, mert annak idején nem vettek tudomást az adóbevallásokról, én ennélfogva, hogy az efféle bajokat lehetőleg elkerüljük, a 172. §-hoz ajánla­nám a következő kiegészítést (olvassa) : »A pénzügy­minister kötelezi a hatósági közegeket, hogy a évi augusztus hó 19-én, pénteken. vagyonváltságról szóló rendeletet plakátok, vala­mint 30 napon át a szokásos publikálás utján leg­alább 6 izben közhírré tegyék.« Elnök : Kíván még valaki a szakaszhoz hozzá­szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván hozzászólni, akkor a vitát bezárom. A pénzügyminíster ur kíván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminíster : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ebben a szakaszban nem arról van szó, amiről a t. képviselő ur beszél. Minthogy jelenleg nem minden vagyontárgyat sikerül vagyon­váltság alá vonni, mint pl. a műkincseket, búto­rokat sem, esetleg el kell majd rendelnem ezek összeírását. Ennek azonban semmi köze nincs ehhez. Amit a t. képviselő ur kivan, az a végre­hajtási utasításra tartozik. Ott sem fogom azonban hatszor hirdettetni. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni és a módosítást mel­lőzni. (Helyeslés.) Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés. Miután az igen t. pénzügyminister ur kilátásba helyezte azt, hogy a végrehajtási utasításban kellőleg fogja tájékoztatni az adóköteles polgárságot, ezen meg­nyugtató kijelentés után indítványomat vissza­vonom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal, amelynél a 172. §. eredeti szövegét szembe fogom állítani Temesváry Imre képviselő ur módosításával. Méltóztatnak a kérdésnek ilyen feltevéséhez hozzá­járulni? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést : mél­tóztatnak-e a 172. §-t eredeti szövegében elfogadni igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a 172. §. Temesváry Imre képviselő ur módosításával fogad­tatott el. Következik a 173. §. Vasadi Balogh György jegyző' (olvassa a 173. és 174. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 175. §-t). Szűcs Dezső / SzÜCS Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az 1921. évi XV. te. a tőzsdén nem jegyzett részvények értéké­nek kiszámítása tekintetében aként rendelkezik, hogy az intézetek által az 1913—1919. években fizetett osztaléknak átlaga veendő s ez az átlagos osztalék három millió koronánál kisebb alaptőké­vel bíró vállalatoknál 4%-kal, a többieknél pedig 3%-kal tőkésítendő. Ez a tőkésítési kulcs a vidéki pénzintézetekre vonatkozólag a tényleges helyzet­nek nem felel meg. Köztudomású, hogy a vidéki pénzintézetek a részvények árfolyamértékének 5—6%-át fizetik osztalékul s ennélfogva, ha az osztalékon kívánjuk az árfolyamértéket rekon­struálni, akkor ugyanezt a tőkésítési kulcsot is kell alkalmazni. A javasolt szövegben, illetőleg módosító indítványban az 5%-os tőkésítési kulcs foglaltatik, ily módon meg lenne szüntetve az az igazságtalanság, mely szerint a vidéki pénzintézetek készpénz váltsága körülbelül kétszerese volna a fővárosiakénak, amelyeknél a váltság a tőzsdei árfolyam kétharmada, (ügy van! jobb felől.) E mó­dosítás nélkül az arányos teherviselésnek, adózta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom