Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

606 A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. szövegében fogadta el, tehát Budaváry képviselő ur módositása mellőztetett. Vasadi Balogh György jegyző: (Olvassa a 161—168. §-okat, a záró rendelkezések címét, a 164—166. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 167. §-t). Szólásra jelentkezett Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Tisztelt Nemzetgyűlés! Két okból adok be módosítást a 167. §-hoz. Az egyik ok az, hogy szabatosabban akarom megszövegezni az első bekezdésnek egy mondatát, a másik pedig az, hogy be akarom magamat biztosítani az igen t. pénzügyminister ur utódja ellen. T. i. amig a pénzügyminister ur ül a pénzügyministeri székben, addig nyugodt lennék abban a tekintetben, hogy módosításom felesleges; ellenben nekünk minden eshetőségre kell gondolnunk és előfordulhat az az eset, hogy olyan pénzügyminister kerülhet a kormányba, aki kihasználja azt a szabadságot, amit ez a szakasz neki nyújtott. Tudniillik a második mondat igy szól (olvassa) : »Ezek a bevételek az állam rendes kiadására fel nem használhatók.« A következő mondat pedig (olvassa) : »E bevételekből csupán a magyar államnak tőke- és kamattartozásai, valamint oly terhei törleszthetők és oly rendkívüli kiadásai fedezhetők, melyeket a költségvetési vagy külön törvény kifejezetten a vagyonváltságból eredő bevételekre utal.« Azt hiszem, a pénzügyminister ur is, mi is egyetértünk ennek a szakasznak magyarázásában, de gondolnunk kell arra az eshetőségre, hogy kormányváltozás esetén másvalaki visszaél a helyzettel és ide sorolhatja az államnak olyan tőkeés kamattartozásait is, amelyek csak ennek a törvénynek létrejötte után keletkeztek. Ebből kifolyólag azt javaslom, hogy az első bekezdésben, a negyedik sorban ezen szó után.- »államnak« a következő szavak iktatandók be : »e törvény létrejötte előtt keletkezett«. Ugy, hogy a módosításom elfogadása esetén ez a mondat igy szólna (olvassa) •. »E bevételekből csupán a magyar államnak e törvény létrejötte előtt keletkezett tőke- és kamattartozásai stb.« és változatlanul marad a szöveg többi része. Kérem a módosító indítványom elfogadását. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni? Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Arra kérném a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szakaszt elfogadni, még pedig azért, mert ez a szakasz szórói-szóra ki van véve az 1921: XX. vagyonváltság-törvényből. Ha ez a szakasz most igy módosittatnék, akkor a számvevőség ügyvitele szempontjából olyan konfúzió származnék, hogy már ezért is ragaszkodnom kell az eredeti szöveghez. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a határozathozatal. A kérévi augusztus hó 19-én, pénteken. dést akként teszem fel, hogy a 167. §-t eredeti szövegben szembeállítom a Szilágyi Lajos képviselő ur módosításával. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 167. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur módosításával ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a 167. §-t eredeti szövegében elfogadta, s igy a Szilágyi Lajos képviselő ur módositása mellőztetett. Következik a 168. §. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a 168. §-t,) Temesváry Imre! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! E szakasz második pontjában egy téves idézés van, ezért a második bekezdés második sorában idézett »nyolcadik« szó helyett »hetedik« szó iktatandó. Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senkisem kíván hozzászólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal, amelynél az eredeti szöveget szembe fogom állítani a Temesváry Imre képviselő ur által módosított szöveggel. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 168. §-t eredeti szövegében elfogadni? (Nem!) Ennélfogva a 168. §. a Temesváry Imre képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 169. §. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a 169. §-t.): Rupprecht Olivér! Rupprecht Olivér : T. Nemzetgyűlés ! E törvény 142. §-a ugy rendelkezik, hogy (olvassa) : »Bevallásában a váltságkötelezett a saját és a közösháztartáshoz tartozó (feleség, gyermek) váltságköteles jószágait . . .« és igy tovább »... együttesen, de . . . elkülönítve köteles bevallani«. A 169. § ugy rendelkezik (olvassa) : »A kivetett vagyonváltságok fele összegeinek magyar háborús államadóssági címletekkel (hadikölcsönköt vényekkel, pénztárjegyekkel) kívánt fizetésére a vagyonváltságkötelezett férj a vele közösháztartásban együtt élő feleségének, vagy a férj felmenőjének saját jegyzésből származó, nosztrifikált magyar háborús államadóssági címleteit (hadikölcsönkötvényeit, pénztárjegyeit) is felhasználhatja.« . Az előbb felolvasott 142. §-szal ellentétben lévőnek látom ezt a rendelkezést, miután nem engedi meg azt, miszerint az apa a saját gyermekei részére jegyzett hadikölcsönöket is felhasználja a vagyonváltság fizetésére. Ezáltal megtörténhetik az, hogy különösen a háború alatt a hazatért katonák részére jegyzett hadikölcsönök nem volnának felhasználhatók. Én bátor vagyok indítványozni, hogy méltóztassék közbeszurásképen : »a vele közös háztartásban együtt élő feleségének« után beiktatni: »és közös háztartásban élő törvényes gyermekei nevére saját jegyzéséből származó nosztrifikált magyar háborús államadóssági címleteit is felhasználhatja.«