Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. az elmúlt télen a kivitel lehetőségének megszüntetése stb. válságos helyzetbe hozta a szőlőgazdaságokat és szőlőbirtokosokat. Oly sok veszedelemmel kell megküzdenie egy szőlőbirtoknak, amelyet egyrészt a természet, másrészt a viszonyok róttak rá, hogy ilymérvü megtér keltetés, amilyen a II. pontban foglaltatik, majdnem lehetetlenség elé állitja a szőlősgazdákat. A borgazdaságunk annyira hátra van, hogy mindenütt hiányzanak a rendes, tisztességes felszerelések, amelyek borunknak a külföldön való jobb értékesítését biztositanák. A legtöbb szőlőgazdaság hiányosan van felszerelve. Abba a kellemetlen helyzetbe jut az egész birtokosság, hogy épen azok, akik példaképen anyagi áldozatok árán megszerezték mindazokat az eszközöket, amelyek egy szőlőbirtoknak, borgazdaságnak az első sorba való felküzdését előmozdítják, olyan adókkal rovatnak meg, amelyek szinte lehetetlenné teszik azt, hogy az az üzem tisztességesen fenn tudjon maradni. Ilyen például a 2. pont, amely szerint (olvassa) : »minden beépített és használható állapotban levő cementtartály (cementhordó) után, űrtartalmának megfelelően, hektoliterenként három korona fizetendő«. Ezt méltánytalannak tartom. Nemhogy megadóztatni kellene azt, aki cementhordókat készíttetett magának, de jutalomban kellene részesíteni. A 3. pont azt mondja, hogy (olvassa) : »minden nem emberi erővel hajtott •— motorikus vagy hydraulikus — szőlősajtó után kosaranként, egyenként 10 hektoliter űrtartalomig 500 korona fizetendő«. Ezt szintén teljesen méltánytalannak tartom. Továbbá (olvassa) : »minden további megkezdett 10 hektoliter űrtartalom után 300 korona«. A 4. pont szerint (olvassa) : »folyton működő szőlősajtó után egyenként 1000 korona ; 5. pont : motorikus erővel hajtott szőlőzuzó, illetve bogyozógép után 500 korona ; 6. pont : motorikus erővel hajtott borszivattyu, borszürő, pasztőröző, palackmosó gép és hordógőzölő kazán után 500 korona«. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azon kérelmet intézem a t. Nemzetgyűléshez, hogy méltóztassanak tekintetbe venni mindazokat, amiket az elébb ugy az előttem szólott képviselőtársam, mint magam is elmondtam, és méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a pontok töröltessenek. Továbbá a II. pont utolsó bekezdése azt mondja, (olvassa) : »Ha valamely szőlőgazdaság olyan rendszeresített pinceüzemmel kapcsolatos, amely a bort nem nagy tételekben vagy egyszerre, hanem kisebb tételekben számos félnek egész éven vagy az év nagyobb részén árusítja, az ilyen szőlőgazdaság birtokosának vagyonváltság fejében a cementtartály után hektoliterenként 6 koronát kell fizetni.« Indítványozom, hogy az üres tartály után ne kelljen annak a birtokosnak fizetnie, hanem csak akkor, ha az borral van megtöltve. Ennek folyévi augusztus hó 19-én, pénteken. 599 tán közbeszurandók volnának e szavak : »minden borral megtöltött». Továbbá az emiitett bekezdés szerint (olvassa) : »ezenkívül az 50 litert meghaladó űrtartalmú fahordó után is hektorliterenként 3 koronát kell fizetni«. Indítványozom azt, hogy itt is közbeszurassanak e szavak : »minden borral megtöltött«. Teljesen igazságtalan volna ugyanis, ha egy egészen üres fahordó után ilyen váltságot kellene fizetni. Ennek folytán kérem, méltóztassanak a következő határozati jovaslatot elfogadni (olvassa) : »A 78. §. »II. Szőlőgazdaság« című részének 2., 3., 4., 5. és 6. pontja törlendő. Az utolsó bekezdés pedig, amely a pinceüzemre vonatkozik, annak 4. sorában akként módosittassék, hogy »vagyonváltság fejében« és »a cementtartály után« stb. közé, továbbá »az 50 litert meghaladó« és »űrtartalmú fahordó« szavak közé »minden borral megtöltött« szöveg tétessék.« Egyébként a szakaszt elfogadom. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Vasadi Balogh György jegyző' : Letenyei Pál ! Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én nem osztozom teljesen az előttem szólott t. képviselőtársam nézetében. Nem értem, hegy miért nem vette be az irditványába az 1. pontot is. Mindegyik pontra nézve tett indítványt, csak épen arra nézve nem, amelyik:él a legirkább kellett volna. Tudjuk nagyon jól, hegy a kisemberek vannak idáig leginkább sújtva min de-féle tekintetben az egész vagy on váltsági törvényjavaslatban. Epen az imént szavaztunk meg a pénzügyminister urnák egy másik pontot, amikor azt mondtuk, hogy emelni kell a nagybirtok váltságát. Kérem a pénzügyminister urat, lenne szives épen a kisemberek érdekében a II. rész 1. pontjában foglalt 200 korona váltságösszeget 100 koronára leszállítani. (Helyeslés.) Tudjuk, hogy a szőlőgazdaság milyen óriási nehézségekkel küzd, és hogy azok az emberek, akik egy katasztrális holdnál kisebb szőlővel vesződnek, nem azért vesződnek azzal a szőlővel, hogy nyerészkedjenek, hogy azzal üzletszerűen foglalkozzanak, hanem hogy épen csak annyit tudjanak termelni, amennyi a saját háztartásuk részére szükséges. Ezek megfizetik a boradót, fizetik a szőlőnek a földadóját, fizetnek a gálicért, szóval mindenféle kiadás terheli őket. Úgyis láttuk, hogy sok helyen a boradó kései behajtásánál mit csináltak, hogy egyeseken olyan óriási nagy büntetéseket hajtottak be, amelyek tulaj don képen jogosulatlanok. Arra kérem tehát a pénzügyminister urat, legyen szives itt — miután a kisemberek úgyis igen meg vannak terhelve — a 200 koronát 100 koronára leszállítani. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Madarász Zsigmond ! Madarász Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! Én is csatlakozom az előttem szóló Letenyei Pál igen t, képviselőtársam javaslatához, mert hiszen