Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-232
r A Nemzetgyűlés 232. ülése 2921. évi július hó 19-én, kedden. 51 csinálta, hanem ezzel a pár szóval egészítsük ki a 6. pontot (olvassa) : »Tegyen a földmivelésügyi minister jelentést a Nemzetgyűlésnek oly módon, hogy intézkedései pénzügyi és üzleti szempontból ellenőrizhetők legyenek.« Ez a kijelentés ne álljon csak annyiból, hogy feláll a t. földmivelésügyi minister ur és azt mondja, ezt én megcsináltam, hanem ezzel egyidejűleg a jelentés legyen annyira részletes, hogy azt pénzügyi és üzleti szempontból itt, a Nemzetgyűlésen vagy a pénzügyi bizottságban ellenőrizni tudjuk. Másik javaslatom is van. Tegnap Gaal Gaszton igen t. képviselőtársam nem vette észre, hogy az én megokolásom annyira tetszett a pénz ügyminister urnák, hogy már el is akarta engedni a porlást és azon a nézeten volt, hogy a gazdák ne fizessenek porlást. Én nagyon megfigyelem a pénzügyminister urat, mert rendkivül gyorsan reagál a közbeszólásokra és amikor azt mondtam . . . Kerekes Mihály: Nem tudom, nem egy uj adónemet talált-e ki akkor ! Ereky Károly ; Engedjék meg, t. Nemzetgyűlés, hogy megindokoljam ugy, amint tegnap megmotiváltam, miért nem jogos az, hogy a 14. § végrehajtása esetén a gazdatársadalom viselje a porlást. Ha 1,200.000 métermázsa gabonát adnak be a vámőrlő malmok és az ezekhez tartozó mezőgazdasági uradalmi malmok, akkor nekik 8,000.000 métermázsa gabonát kell leőrölniök, már pedig biztosan tudjuk azt, különben nem mennének bele ebbe az üzletbe a malmok, hogy ők mennél többet fognak leőrölni. Az előzetes kalkuláció szerint én, mint egy időben ezeknek az ügyeknek vezetésével foglalkozó közélelmezésügyi minister, megvizsgáltam ezeket és azt láttam, hogy 12,000.000 métermázsa megőrlésére van kilátásuk a vámőrlőmalmoknak, vagyis a 4,000.000 métermázsa után beszedett őrlési jutalék megmarad nekik ingyen. Ebből a 4,000.000 métermázsából ők könnyen fedezhetik a porlást, ami 1%% esetében 120.000 métermázsát tesz ki. Ennek következtében az a tiszteletteljes javaslatom, hogy ehhez a §-hoz vegyünk hozzá egy 7. bekezdést, amely igy szólna (olvassa) : »Amennyiben a földmivelésügyi minister az ebben a szakaszban adott felhatalmazással él, a porlás nem az őröltetőt, hanem a vámőrlő malmot terheli.« Ezt annyiban tartom lehetségesnek, mert amint elmondottam, 400.000 métermázsát kapnak a vámőrlő malmok azon a címen, hogy mint a régi izmaelitáknak, nekik el lett adva az őrlési adó és ebből fizessék meg a porlást. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök : A pénzügymbister ur kivan szobi. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Még a vita bezárása előtt vagyok bátor szobi, mert én is akarok beadni módosítást. T. i. Ereky t. képviselőtársam ellenőrizni kivan ja azokat a kereskedelmi malmokat, amelyek a kívánalmakat nem teljesitik. Az én módositásom a következő : a 3. bekezdésbe vétessék fel a következő pótlás (olvassa); »Az olyan malom, amely egyezményt. nem kötött, valamint az a malom, amely egyezményben elvállalt kötelezettségének eleget nem tesz, a törvény általános rendelkezése alá esik és szükség esetén a saját költségén állandó pénzügyi ellenőrzés alá vonható.« A képviselő ur első módosítását elfogadom, t. i. azt, hogy teljes számadás legyen. Nem akarunk mi semmit sem titkolni. A másik módosítását azonban kérem, méltóztassanak mellőzni, mivel a porlás kérdését már elintéztük. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak a 14. §-t örffy előadó ur módosításával és Ereky képviselő ur első módosításával elfogadni és Ereky képviselő nr második módosítását meJlőzni. Elnök : Kivan még valaki szobi ? Vasadi Balogh György jegyző : Kálmán István ! (Nincs itt !) Gaal Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy visszatérjek a porlás kérdésére, mert ugy látom, Ereky képviselőtársam nem értette meg tegnapi felszólalásomat. Tegnapi felszólalásomban rámutattam arra, hogy a porlás a malom és az őröltető fél között a régi időben teljesen szabad egyezkedés tárgyát képezte és a legtöbb malom — vidéki malmokról beszélek — nem is szedett többet %% poriásnál, mert ha többet szedett volna, az őröltetők elmentek voba a másik malomba, amely csak %%-ot szed. Szóval ez mindig szabad egyezkedés tárgyát képezte a malom és az őröltető fél között. Már most a háború alatt, a kötött gazdálkodás rendszerében mi történt ? Amikor a kormány elkezdte a malmokat is strangulálni és minden néven nevezendő rendszabályok alá vonni, ezeknek a malmoknak volt annyi eszük, hogy a kormány mtézkedő közegeit lassan-lassan rávették arra, hogy nekik 4% porlást állapítsanak meg. Mmthogy az állam minder be beleszólt, beleszólt a vámkérdésbe is, beleszólt ebbe is, és a malmoknak óriási prezentet nyújtott. Épen abban az időben történt ez — mmt már tegnap előhoztam — amikor mélyen t. képviselőtársam közélelmezésügyi mbisfeer volt, hogy a malmoknak a kormány 4% porlást állapított meg, holott a régi időben a vidéki vámőrlő malmok Y 2 % póriasnál többet sohasem szedtek. Ebbe a törvényjavaslatba megint bele van bujtatva ez a trójai ló, amennyiben, nem emlékszem hányadik szakaszában . . . Hegedüs Loránt pénzügyminister : A 4. §-ban ! Gaal Gaszton : ... a 4-ik §-ban a következő foglaltatik : »A porlási százalékot ezután is a kormány rendeletileg fogja megállapítani.« Mmthogy pedig én ugy vagyok a kormányrendeletekkel, hogy timeo Danaos et dona ferentes, épsn én " voltam az, aki a pénzügyi bizottságban állást foglaltam abban a tekmtetbsn, hogy még egyszer be ne következhessek, hogy a kormány- rendeletileg az igazság ellenére 4%-os porlásokat állapithasson meg. En voltam az, aki eredetileg proponáltam, hogy a porlási százalék maximum 1% lehessen. A pénzügyi bizottság azután a molnárérdeT
