Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-232

'A Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hó 19-én, kedden. 49 a szeszgyáraknak szállítja be a termelő, nem fizet utána forgalmi adót, csak épen a cukorgyártásnál fogják meg ezt a termelési ágat. Azért én ezt mint a termelők egyenlőtlen elbánását kifogásoltam, és nem találom olyannak, amely megfelel az egyenlő teherviselés alapalvének és gyakorlásának, és azért kértem, hogy méltóztassék ezt elejteni. Hiszen tavaly megtörtént az, hogy az egyes gazdaságok a cukorgyáraknak termeltek répát, de azt nem a cukorgyár dolgozta fel, hanem a szeszgyár, és a cukorgyárnak 75 koronával volt lekötve a répa, a szeszgyár psdig 120 koronát fizetett érte. Bocsánatot kérek, a szeszgyártásnál az a répa nem lesz forgalmi adó alá vetve, a cukorgyártásnál padig igen ? Ez, engedelmet kérek, mégsem egyenlő igazság minden termelőággal szemben. Én csakis azért, csakis abban az érdekben szólaltam fel, hogy az adózó polgárok egyformán legyenek megterhelve és álláspontom helytelenségét az igen t. pénzügymin ister ur felszólalása után sem tudom belátni, mert ez tényleg egyoldalú adózás. Elnök : Ereky képviselő ur ugyanazon a jogcímen kér szót. Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Csak pár pillanatra kérem a Nemzetgyűlés szives türelmét. A pénzügyminister ur azt a kijelentést tette, hogy én a gazdaság szempontjából, illetőleg a cukor árához viszonyítva kicsinynek és jelentéktelennek tartom a forgalmi adót. Én nem ebből a szempontból tartom kicsinynek, hanem, amikor a pénzügyminister ur a fogyasztási adóból, illetőleg a kincstár árrészesedéséből métermázsánként 230—250 koronát elenged, és ugyanakkor másfél vagy 2 koronát, szóval az ártól függően a répa árának 1' 5 százalékát egy komplikáltabb apparátussal beszedi, akkor természetesen azt mondom, hogy ez felesleges dolog. Tessék 230 korona helyett elengedni 226 koronát és akkor minden apparátus nélkül a kezében van ez a 4 vagy 2 K, szóval az a 2%-os forgalmi adó. A pénzügyminister urnák azzal a kijelentésével szemben tehát tisztelettel megemlítem, hogy én nem az árral szemben állitottam azt, hogy ez a forgalmi adó kicsiny, hanem tisztán és kizárólag a pénzügyminister ur egyik kormányzati intézkedésében végrehajtott adóösszeggel szemben. A másik psdig az, hogy bármily kicsiny apparátus legyen szükséges adót, hogy egy adót behajtsak, azt a kicsiny apparátust elkerülöm, ha minden apparátus nélkül már a kezemben van a pénzösszeg. Ez is egy financtechnikai elv kell, hogy legyen, mert ha én meg tudom fogni z adóta anélkül, hogy az ujjamat kelljen mozdítanom, akkor ezt meg kell tennem és nem mozgatom feleslegesen a kezemet, mert hisz a kormánynak minden adminisztrációs tevékenysége pénzbe kerül. Azonkívül azt is meg kell említenem, hogy talán nem jól méltóztatott emlékezni a t. pénzügyminister urnák. En ugyan nem voltam ott a pénzügyi bizottságban, de azt hiszem, hogy nem ugy jött létre ez a cukorrépa forgalmi adó, amint elNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET mondani méltóztatott. Mondom, nem merem állítani, ezt csak hallomásból tudom. A cukorrépa forgalmi adó ugy jött be ebbe a javaslatba, hogy a gazdák azt mondották . . . (Elnök csenget.) A pénzügyminister urnák válaszolok arra, hogy félreértette az én állításomat ebben a kérdésben. De ha az elnök ur abban a nézetben van, hogy ez nem tartozik ide . . . (Derültség.) Elnök : Én ugy gondolom, hogy a t. képviselő ur a pénzügyi bizottságban történtekről beszél és ezekről nem volt tegnap szó. Ereky Károly : De szó volt ! Elnök : Akkor méltóztassék. Ereky Károly : Különben is csak egy pillanatig tart az egész. A pénzügyminister urnák szives figyelmébe hozom, hogy megállapodás volt, hogy abban az esetben, ha nem lesz 15% az őrlési részesedés, akkor beveszi a cukorrépát, illetőleg ugy jött az egész kérdés szóba, hoyg a cukorrépaadót azért hozzuk be, hogy az őrlési adó kisebb legyen. Újból kérem tehát a pénzügyminister urat, hogy ezt a szakaszt hagyjuk el, mert ez sem finánctechnikai, sem egyéb szempontból nincs indokolva. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon kérem a felhozottakra való tekintettel a szakasz megszavazását, miután nekem erre a pénzre szükségem van. (Helyeslés.) Elnök .* Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. A 9. §-hoz két elleninditvány adatott be, még pedig az egyiket beadta Rupprecht Olivér képviselő ur, a másikat Ereky Károly képviselő ur. Mind a két indítvány azonos, csak Ereky képviselő ur indítványa annyiban megy tovább, hogy követeli, hogy ha elfogadtatnék az ő indítványa, az egész törvényjavaslatnak minden szakaszán vitessék keresztül ez az intézkedés. Lényegében azonban mind a két indítvány a 9. § törlését követeli. A kérdést akként fogom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést arra, vájjon méltóztatnak-e a 9. §-t változatlanul elfogadni. Ha a szakaszt méltóztatnak változatlanul elfogadni, mind a két elleninditvány magától elesik, mert ezek a szakasz törlését követelik. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a 9. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A szakasz elfogadtatott, tehát ugy Ereky Károly, mint Rupprecht Olivér képviselő ur indítványa elesett. Következik a 10. §. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a 10. §-t/ Elnök : Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kell kérnem a t. Nemzetgyűléstől, hogy a legtöbb szakasznál felszólalok, de miután a pénzügyi 7