Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

A Nemzetgyűlés 252.. ülése 1921. oly olcsón jusson a közönség áruhoz, (Helyeslés) különösen a hivatalnok- és munkásosztály, amennyire csak lehetséges. (Élénk helyeslés.) Ha tehát itt egy kis paragrafusmegsértésről van sző, akkor ezt a paragrafust meg kell sér­teni, és a kereskedelmi minister van hivatva, hogy engedje ezt a paragrafust megsérteni, mert sokkal fontossabb ennél az, hogy a tél beállta előtt sok szegény ember olcsó cipőhöz jusson. Megjegyzem, — hiszen magam vagyok a keres­kedők egyik képviselője, azoknak támogatója vagyok — tudom, hogy azokra kár származik, nem tudok azonban az utolsó két évben attól a gondolattól eltérni, hogy ha volt valamiben uzsora ebben az országban a szénen és a ben­zinen kivül, akkor a cipőben és^a bőrben voltak ezek az uzsorák, (ügy van!) Es nem történt abban a tekintetben sem a kormány részéről, sem részünkről semmi, hogy ezeket a roppant drága árakat, amelyeket a mi közönségünk meg­fizetni mindig kevésbbé és kevésbbé tud, le­csökkentsük. Ezen felszólalásommal csak azt akartam, hogy egy nap se vesszen el abban a tekintet­ben, hogy az ilyen olcsó kiárusítások olyan időben, amikor napról-napra minden drágább és drágább lesz, méltányosságból lehetővé tétes­senek. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ki­jelentem, hogy azt, amit Sándor Pál t. kép­viselő ur elmondott, hogy a lakosság minden módon olcsó szükségleti cikkekhez juttattassék, nagyon helyesnek tartom. Senki sem akadályozta volna meg a Del-Ka céget abban, hogy a tetszése szerinti olcsó áron eladja azokat a cipőket; van azonban egy rendelet, amely a tisztességtelen verseny szempontjából tiltja azt, hogy valaki ezt reklamirozza és a konkurren­ciának kárt okozva, igy hozza forgalomba ezeket a cipőket. Ha a Del-Ka cég leszállította volna a cipők árát, ezt a közönség amúgy is meg­tudta volna, de nem volt szükség arra, hogy ezt reklamirozza, mert ez beleütközött az ér­vényben lévő rendeletbe, amely szerint nem szabad reklámszerüen ilyen dolgokat csinálni. Sándor Pál : Csak reklámszerüen ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter: Ezért a konkurrencia feljelentette a céget az elöljáróságnál és az elöljáróságnak az érvény­ben lévő rendeleteket respektálnia kell. Ha hibázott a Del-Ka cég, ez abban állott, hogy az újságokban és a. kirakataiban hirdette, hogy ennyivel és ennyivel szállítja le a cipők árát. Itt volt a hiba. (Mozgás.) Különben nem akadályozta volna meg senkisem a céget abban, hogy olcsó áron, vagy ha neki ugy tetszett volna, akár ingyen is odaadja a cipőket. Csodálom, hogy épen Sándor Pál t. képviselő ur most itt magát a Del-Ka cég védőjéül állítja oda, ami igen NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 553 népszerű dolog, de addig, amig a rendeletek érvényben vannak, azokat tiszteletben is kell tartani. Ezeket akartam megjegyezni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Miután napirend előtti felszólalás tárgyában a házszabályok 206. §-a értelmében sem vitának, sem a határozat­hozatalnak helye nincs, áttérünk a napirendre. Következik az ingatlanvagyonváltságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, és pedig a 2. szakasz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Héj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. szakaszát.) Usetty Ferenc! Usetty Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A törvény­hatóságok és községek földterületeinek vagyon­váltság alá vonását a törvényhatóságok, városok és községek vagyonkezelése, háztartása és hitel­képessége szempontjából sérelmesnek és káros­nak tartom, mert a városoknak és községeknek nagyrészben évszázadokon át képződött a vagyo­nuk, másrészről ez olyan nemzeti közvagyont is alkot, amelyet magánszemélyek vagyonával, illető­leg vagyonváltság kötelezettségével azonosan el­bírálni nem lehet és nem szabad. (Ugy van.) Az állami és a helyi közigazgatás feladata a mi közigazgatási jogrendszerünkben még nem lévén szorosan elválasztva, a törvényhatóságok, városok és községek olyan feladatokat is végez­nek, amelyeket tulajdonképen az államnak kellene végeznie. Ezen feladatok elvégzéséhez nemcsak a szellemi erőknek, hanem a gazdasági javaknak is nagy tömege szükséges. A városi és községi vagyon tehát nemcsak helyi érdeke­ket szolgál, hanem állami feladatokat is. Milosevics János : Nemzeti közvagyon ! Usetty Ferenc : A törvényhatóságok és köz­ségek vagyona célvagyon, amelynek nyerészke­dés célzata nélkül a törvényekben és kormány­rendeletekben megszabott rendeltetése van és ha ezt a vagyont elvesszük a törvényhatóságok­tól, városoktól és községektől, akkor ezek nem lesznek abban a helyzetben, hogy a közegészség­ügy, közjótékonyság, közoktatás, közművelődés, nemzetvédelem és a nyugellátás terén nagy fel­adataiknak megfelelhessenek. (Ugy van!) A városi és községi vagyon tehát mintegy végső rezervoárja a nemzeti közvagyonnak és ezért annak megcsonkítása magyar nemzeti szem­pontból sem engedhető meg. (Ugy van!) Ha a pénzügyminister ur ennek a törvény­javaslatnak törvényerőre emelésével — igen helyesen — azt célozza, hogy az államháztartást rendbehozza, egyensúlyba hozza, akkor ezt nem teheti a Nemzetgyűlés akként, hogy a szintén ilyen segítségre szoruló városi és községi ház­tartásokat lehetetlen helyzetbe sodorja. Miután pedig nemcsak az állam, hanem a törvényható­ságok és községek háztartása egyensúlyának helyreállítása is szükséges, lehetetlen és ok­szerűtlen volna onnan elvenni, ahol úgyis hiány mutatkozik. Mi volna ennek a következménye? 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom