Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-251
542 A Nemzetgyűlés 251. ütése 1921. kezőképen szól. Méltóztatnak megengedni, hogy felolvassam, minthogy szavazni fogunk felette. (Olvassa) : »1. Utasittatik a pénzügy minister ur, hogy a törvény végrehajtásánál, ott, ahol a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál szembeszökő aránytalanság mutatkozik, a közigazgatási bizottsághoz benyújtott és indokolt kérelem alapján a kataszteri tisztajövedelem megállapítása revideáltassék. 2. Az égettek, ujházat építők, a jelzáloggal túlságosan megterhelt ingatlanok tulajdonosai, akiknek földbirtokuk ötven holdon alul van, váltságukat a kényszerkölcsönelismervényekkel is fizethessék. 3. A városok vagyonánál a parkok, faiskolák, internátusokat és kórházakat élelemmel ellátó ingatlanok mentesítessenek.« Ennek a határozati javaslatnak három pontja van. E közül a három pont közül, ha jól látom, az első nem áll ellentétben a törvényjavaslat eredeti szövegével, mert mintegy általános óhajt fejez ki. A második és a harmadik pont azonban ellentétben áll a törvényjavaslat eredeti szövegével. A határozati javaslatot tehát pontonkint fogom szavazásra bocsátani. Ereky Károly nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslata a következőképen szól: (olvassa) »Utasítsa a Nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, hogy hatvan napon belül tegyen részletes jelentést a Nemzetgyűlésnek a győztes hatalmak állampolgáraival szemben fennálló és a trianoni békeszerződés 231. cikke alá tartozó magyar tartozásokról, felsorolván név szerint és összegszerűen mindazokat a természetes és jogi személyeket, akiket ilyen adósságok terhelnek.« Ez a határozati javaslat nem áll ellentétben a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat szövegével. Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslatai közül az első számú ekként szól : (Olvassa) »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy az ingatlan vagyonváltságánál három kataszteri holdig mentességet ad (s igy a kivetési táblázatban nem 1 holdtól 5-ig, hanem 3-tól 5-ig lesz beállítva)«. Ez a javaslat ellentétben áll a javaslat eredeti szövegével. Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő urnák második számú határozati lavaslata ekként szól: (Olvassa) »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek vagyonváltsága 10 katasztrális holdig felerészben engedtessék el«. Ez a határozati javaslat szintén ellentétben áll a törvény eredeti szövegével. Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ur 3. számú határozati javaslata ekként szól: (Olvassa) »Mondja ki a Nemzetgyűlés a vagyonváltság végrehajtási eljárásánál, hogy az összeírással megbízott bizottság minden községben köteles kiszállni és a kataszteri birtokivek és vallomások szerint az összeírást elvégezni«. Ez a javaslat tulajdonképen nincs ellentétben az eredeti szöveggel. évi augusztus hó 17-én, szerdán. Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslata ekként szól (olvassa) : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy az országos gazdasági tanács szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását a parlamenti szünet után napirendre tűzi.« Ez a határozati javaslat szintén nincs ellentétben a benyújtott törvényjavaslat szövegével. Végül Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslata ekként szól (olvassa:) »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy minden gyermek után két kataszteri hold föld vagy on váltságtól mentes.« Ez a határozati javaslat voltaképen szintén nem áll ellentótben a törvényjavaslat eredeti szövegével. Mindezeket előrebocsátva, a kérdést a következőképen tenném fel : Először is felteszem a kérdést arra, hogy a Nemzetgyűlés elfogadja-e általánosságban a részletes tárgyalás alapjául az általános vitában most letárgyalt törvényjavaslatot. Amennyiben ezt méltóztatnak elfogadni, akkor elesnek mindazok a határozati javaslatok, amelyek a törvényjavaslat eredeti szövegével ellentétben állanak. Nevezetesen el fog esni ebben az esetben Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő urnák öt rendbeli határozati javaslata, továbbá Csukás Endre nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslatának második és harmadik pontja, úgyszintén Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ur első és második számú határozati javaslata, nemkülömben Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslata. Ha már most ebben a tekintetben megtörtént a szavazás, akkor külön fogom feltenni a kérdést határozathozatal céljából Ereky Károly nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslatára, Csukás Endre nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslatának első pontjára, továbbá Madarász Zsigmond képviselő ur harmadik számú határozati javaslatára, végül Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur határozati javaslatára. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? A pénzügyminister ur kíván szólani. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! A magam részéről helyesnek tartom az elnök ur által javasolt módot. Ereky Károly t. képviselő urat azonban arra kérném most, hogy sziveskedjék határozati javaslatát visszavonni. Indokolásom a következő. Én tudom, hogy a képviselő ur hová céloz. Országunknak tisztában kell lennie azzal, hogy amikor Angliának és Franciaországnak adósságokat kell fizetnünk, a magántartozások kiket terhelnek. A francia konvenció tárgyalásánál azonban a magam részéről azt mondottam, hogy lehetőleg magánegyességre utasítom a feleket, hogy ilyen módon az állam terhe csökkenjen. A franciákkal meg is állapodtunk abban, hogy a határidőt, amelyen belül lehetséges egyességet kötni, szeptembertől még további hat
