Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-250

A Nemzetgyűlés 250, ülése 1921. évi aug. hó l6-4n, kedden. 495 nemzetgyűlési képviselő nevet, ka ezt most az utolsó pillanatban nem tettem volna meg. Amint nem tettem ezt meg pénzügyministersége alatt eddig, sőt ellenkezőleg, ellenzéki létemre mix den ­ben a legnagyobb erővel támogattam és nincs is képviselő, aki ugy támogatta volna, mint én, ugy most kötelességem ezeket a dolgokat előadni. Csontos I mre ; De jöjjön javaslattal is, ne­csak kritikával! Sándor Pál: Engedjék meg, begy az adók tekintetében idézzek a minister urnák egy nagyon kedves dolgot, amelyet mind a ketten ismerünk, Spamernek világtörténetét. Elmondja ebben, kogy 2000 év előtt Brahma az adók tekintetében mit végzett Manu által. Manu azt mondta Brahma­ne k megbízásából : »Azért, mert a király népét kormányozta teljes erővel, rendkívül magas adó­kat vetett ki, nem ugyan az egyesekre, mint az egyes községekre. Nem volt ritkaság, hegy 25%-ot vett el a termésből. Ehhez járult még a fejadó és az iparosok, napszámosok etc. és minden hó­napban egy napot a király részére dolgoztak. Hegy senkisem fizetett szivesen adót, azt már Brahma isten is tudta, mert Manu törvényköny­vében tanácsolják a királynak, hogy ne egyszerre vonja be az adót, hanem ugy eszközölje, mint az élőfa vagy a pióca, amelyek szintén csak lassanként, — nach und nach mordja — szívják magukba a táplálékukat. A bölcs ministerek már akkor ugy gondolkoztak, hogy a nép a zézám-maghoz hasonlítható, amely nem ad ki magából olajat, csak ha kipréselték vagy kiégették. A brahmanok, az akkori papok nem fizettek adót ; ők a hatodot imádságban teljesítették. Én nagyon jól tudom, hegy az adófizetés te­kintetében a múltban is mindig a legnagyobb bajok voltak. Tudom azt is, hegy a nép és általában mindenki az adómorál tekintetében a lehető leg­mélyebb pontra sülyedt. Tudom azt, hegy mindenki törekedni feg ezektől az adóktól megszabadulni, de tudom egyszersmind azt is, hogy amit a pénz­ügyminister és hivatalnokai be tudnak vasalni, azt be fegják vasalni. Én azt látom, hegy ezzel a 15%-os vagyonadóval, amely ebben a törvényjavas­latban foglaltatik, lehetetlen feladatra vállalko­zik a pénzügyminister ur. Én kétségbe vonom azt, hegy a minister ur a mai viszonyok között a Ko lányi-féle adókat, a különböző vagyon- és más adókat meg tudja kapni. Itt csak arra kényszeríti a t. minister ur a népet, hogy hazudjon és hazud­jon minden tekintetben. Hiszen, amint itt hallottuk egy t. képviselőtársunktól, »a paraszt nem is tudja, hogy hány hold földje van. (Zaj és mozgás a jobb­oldalon.) Hát melyik paraszt nem tudja ebben az országban, hány hold földje van«. (Zaj jobbfelől.) Szijj Bálint : Csak hány kataszteri birtokive van ! Sándor Pál : Hogy hány hold földje van, azt a paraszt nagyon jól tudja. Ez is mutatja azt, hogy ezek előfutárjai ennek, és én nem is veszem rossz néven, ha mindenki védekezni fog és majd ismét előáll a régi világ, amikor a keresti adóban kivetettek 10%-ot és azután megalkudtak 2%-bán. Ezek az adók, amíg igy megmaradnak, behajtha­tók nem lesznek, ennélfogva nem is állithatók be ugy a budget-ba, mintha a minister ur az egész adót megkaphatná. Ez is egyik oka annak, hogy a budget bev,ételi tételeiben nem bizom. At. minister ur emlékezni fog rá, hegy XIV. Lajos korában már volt ilyen helyzet, amikor fizet­ték a fej adókat és a többi adókat, amikor a népet megsanyargatták, amikor Ouesnay, G-curjier, Bois de Guilbert és Vauban hiába mondták XIV. Lajosnak, hogy a nép ezt élnem birja. Mi történt ? A nagy adózásokból egyszeiüen látta a nép, hogy ő hiába dolgozik földjein, hiába dolgozik üzletei­ben és egyszerűen nem vetette be földjeit XIV. Lajos alatt, mert ha bevetette nem maradt neki elég arra, hegy családját eltarthassa. Csontos Imre : Jó tanácsot kérünk, nemcsak kritikát mindig. Drozdy Győző : Ott a nagybirtok ! Sándor Pál : T. képviselő ur, ön a kormány­párton ül, az ön ministere kormányoz, önöké a kormányzás és annak beállítása, az én alkotmá­nyos kötelességem a kritika. Ha majd én ülök a t. képviselő ur helyén, ilyen kérdést nem fogok tenni, de ha a képviselő ur itt fog ülni 10 évig ebben a Házban, egészen bizonyos, hegy szintén nem feg ilyet kérdezni. (Mozgás.) Egyszerűen nem pre dukálhattak, és mi lesz itt annak a köveikezménye ? Az, hogy ha azok az adók oly irgalmatlanul fegnak behajtatni, hegy a pénzügyminister ur mégis megkapná azokat az adókat, akkor csak az ország rovására fogja eze­ket megkapi. Nézze, minister ur, Franciaországban XIV. Lajos után az Orleánsi herceg és XV. és XVI. Lajos nem akartak hinni ezeknek a nagy férfiaknak, akiket megvetettek és az udvarból száműztek. Argliában hittek azoknak az időknek. Mi történt ? Angliában nem volt revolució, de Franciaországnak keresztül kellett mennie az ir­tózatos revolución. Vannak itt olyan törvények, amelyek nincsenek a törvénykönyvben. Ilyen pl. az, hegy a szükség törvényt bont. Az adók tekin­tetében tehát a legnagyobb óvatosságot ajánlom. És igy, hogy ha ennek a budgetnek is meg kell dőlnie, figyelmeztetem a minister urat erre az indiai dologra : lassan, mint a pióca, vagy mint a fa, huzza ki az adókat. Mert csak lassan, nyo­más által fogja ezt a nép ide adni, de önkéntesen, becsületes bevallással nem, hiába fog a minister ur rá számítani. Ezt az országban sohase fogja megkapni. De rátérek pár szóval a budgetre is. Amikor szóba hoztam, a minister ur maga mondta, amikor minister lett, hogy »kiáltó adatok vannak birto­komban az eddigi kormányok oktalan költekezé­seiről«. Ugyanezt húzhatom rá erre a rezsimre, amelyet a minister ur vezet. Én is azt mondom, hogy kiáltó adatok vannak birtokomban az eddigi kormány oktalan költekezéseiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom