Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-249
470 A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. évi augusztus hő 13-án, szombaton. számba mennek, 65 °/<>-áfc a vagyonváltságnak nem fizetik akkor, ha más részvények vannak a birtokukban, 65 °/o-ig. Ha fizetnek százmilliót, akkor 65 milliót elengednek nekik ezen a címen, a többit hadikölcsönben fizethetik. Majd leszek bátor megnézni, hogy a nagybankok megfizetik-e adójukat, esetleg már most betekintek és a részletes tárgyalásnál pár számadatot fogok prezentálni a Nemzetgyűlésnek, s remélem, hogy akkor több időt adnak majd nekem. Még egy dologra akarok kitérni, amennyiben összehasonlítom ezt a német rendszerrel. Tudniillik, van egy úgynevezett fordulónap. A német birodalomban kimondták, hogy 1920 január elseje az a nap, amelytől kezdve mindenki fizet vagyonváltságot, ha egy évig tart is a becslés és bármikor is állapítják meg és pedig fizet 5 és 72% amortizációs kamatot. Az, aki 5 és 1 /s%'OS amortizációs kamatot fizet, 50 év alatt, aki pedig 6 és V2%-os kamatot fizet, 30 év alatt törleszti le a vagyonváltságot. Ezzel szemben mit csinált Hegedüs Loránt pénzügyminister ur? O minden egyes tételre külön ilyen fordulónapot állapit meg és az ingatlanoknál, ha valaki egész életében fizet, sőt az unokái is fizetnek 5% kamatot, akkor még mindig nincs letörlesztve maga az ingatlan vagy on váltság. Ez igy nem lehet. Végeredményben mi, ellenzék is tudunk számítani s ha a kormánypárt nem veszi kezébe a ceruzát, mi a kezünkbe vesszük és kiszámítjuk a többségnek. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ha ugyanis valaki nem tudja a váltságösszeget kifizetni, fizeti a kamatot, vagy elárverezik a birtokát. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Nagyon sok embernél meg fogják ütni a dobot. Ne gondolja t. képviselőtársam, hogy mindenki birja majd fizetni. Lesznek majd rossz időjárások, katasztrófák, leég valakinek a háza, szárazság lesz. A mezőgazdaságban és az iparban katasztrófák is vannak. Méltóztassék igen tisztelt Szijj Bálint képviselőtársamnak figyelembe venni, hogy én azért állapítom meg ezeket, hogy méltóztassék látni, hogy én adatokat gyűjtöttem össze és nem frázisokat mondok, hogy megmutassam, hogy a németek hogyan csinálják. A németek öt és fél százalékos kamatfizetéssel harminc év alatt letörlesztettnek veszik a vagyonváltságot. Hol van az előírva, hogy a magyar gazdatársadalom — mert csak őt érinti ez a nehéz dolog — azt az erőfeszítést megtegye, hogy bankoknál vegyen fel kölcsönt és azzal fizessen vagyonváltságot, vagy pedig rá hagyja azt tábláztatni a birtokára és fizesse annak kamatait ? Elnök : Figyelmeztetem a t képviselő urat, hogy a Ház határozata értelmében, már át kellene térni az interpellációk tárgyalására, szíveskedjék tehát beszédét lehetőleg rövid idő alatt befejezni. Ereky Károly : Öt perc alatt befejezem az elnök ur engedelmével. A részleteket elhagyom, mert a Ház határozata szerint már félegy órakor át kellett volna térni az interpellációkra. Röviden még a következőket adom elő : Nagy általánosságban Németországban épen azok a viszonyok szülték meg a vagyonváltságot, mint nálunk. Tudniillik ott — hogy pár számadatot hozzak fel — ugy, mint nálunk, irtózatos túltengés van a közalkalmazottak számában és rettenetesen leromlott a pénzügyi helyzet. Hogy pár példát említsek, a német birodalomban jelenleg 1800 — 2000 képviselő van, mert több apró államra oszlik. A felszámoló bizottságokban 10 000-nél több hivatalnok van minden egyes államban. Berky Gyula : A kommün alatt majdnem ennyi volt nálunk is. Ereky Károly: Megállapítom azt, hogy nálunk mennyi van ma. Nálunk például, amikor a Haditermény Részvénytársaságot alapították a kivételes hatalom alapján, azt mondották, hogy csak 5%-át használják fel a tőkének, a többit a földbirtokreformra fordítják. Ez a Haditermény ma is fenáll és 400 hivatalnokkal golgozik és mindaddig fog dolgozni, mig az összes pénzt el nem költik. Ugyanígy van legalább 500 ilyen felszámoló bizottság és mindezeknél legalább 20.000 ember 5000 korona fizetéssel él és mindaddig él, amig csak a pénzek el nem fogynak. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister (közbeszól.) Ereky Károly: Igaza van a kereskedelemügyi minister urnák, hogy ezek még tovább is fognak dolgozni és az állam rá fog fizetni. Vagy nem ezt méltóztatott mondani ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Nem ! (Derültség.) Ereky Károly : De így lesz ! (Zaj és közbeszólások jobbfelöl.) Azok között keresztény kevés van, de ha van is, azoknál épugy nem tartom helyesnek, hogy ezeket a fizetéseket kapják, mint ahogy nem tartom helyesnek azt, hogy a zsidók kapják. A pénzügyminister ur különben két nagy túlzással jött, amikor a vagyonváltság megindokolásáról volt szó. Az egyik túlzás az volt, hogy a nemzeti vagyon 80.000 millió korona vagyont képez a megszabott vagyonváltságban. Erre vonatkozólag a törvényjavaslat nem ad pontos számadatot, de ón a Buday-féle adatok alapján összeállítottam a következő számítást : Az ingatlan földváltság eredeti összege kitett 40 milliárdot, a szőlő és erdő 4 milliárdot, a felszerelések 4 milliárdot, a többi 22 milliárdot, összesen tehát 70—80 milliárdot. Méltóztassék elképzelni, hogy 20%-os alapon, mert húsz száznak az ötödrésze, ez azt jelenti, hogy 400 milliárd volna ennek a csonka Magyarországnak a vagyona, ugyanakkor, amikor Erzberger kimutatta, hogy a német birodalom vagyona magyar koronákra számítva 320 milliárd. Méltóztassék elképzelni, hogy mikor a mi
