Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-249
A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. évi augusztus hó 13-án, szombaton. 465 Szilágyi Lajos: Előírja a békeszerződés ! Ereky Károly : A békeszerződés egyebeket is előir, amikre még szintén rá fogok térni. Engem ez a dolog valósággal felháborít és ha ez igy van, véleményem szerint egy percig sem maradhat a penzügyminister ur a helyén ; a kormánypárt természetesen más nézeten van. (Ugy van! jobbfelől és a báloldalon.) A penzügyminister ur valutapolitikája tehát szemben az egész világ valutapolitikájával azért volt ugy beállitva, hogy a magyar koronát emelni kell, hogy igy ezeket az adósságokat az ő nagytőkései és nagykereskedő exponensei könnyen, olcsón kifizethessék. Méltóztatnak tehát látni, hogy itt helyezkedett szembe Hegedüs Loránt penzügyminister ur az egész világ valutapolitikájával, amikor a magyar koronát mindenáron meg akarta javítani. És mit csinált ebből a célból ? Becsületesen és helyesen kimondotta azt az elvet, hogy amennyiben Magyarországból exportálunk valamit, azért magyar koronát kell adni. Ez helyes, ezért én egy esztendeig birkóztam a Nemzetgyűlésen Korányi penzügyminister úrral szemben, hogy ezt rendelje el, mert hiszen elementáris követelmény az, hogy a saját kormányunk a magunk pénzét tegye meg fizetési eszközzé a külföldön. Ezt a penzügyminister ur helyesen, bölcsen és okosan elrendelte. Ezért a legnagyobb elismeréssel adózom a penzügyminister urnák, azért azonban, ahogyan a másik két módon emelte a koronát, már nem tudok olyan nagy elismeréssel adózni neki. Sándor Pál : Nem ő emelte. Ereky Károly: Engedelmet kérek, ez az intézkedése már kezdte emelni és tényleg 2"80-ra emelkedett fel a korona, tehát valami emelte. Én nem azt mondom, hogy a penzügyminister ur a vállával emelte, mint a zsákot szokás, hanem azt mondom, hogy a penzügyminister ur intézkedése emelte akkor a koronát, mert hiszen másképen nem lehetne ezt megmagyarázni. Sándor Pál : A német vásárlás. Ereky Károly : A német vásárlásnak pedig az volt az oka. hogy akkor még biztak a penzügyminister urban. Szóval, ne menjünk vissza addig, hogy ha valaki megette a levest, azt méltóztatik mondani, hogy ahhoz kanál, tányér és asztal is szükséges, hiszen ez természetes dolog. Természetes, hogy valakinek kellett venni a koronát, de a penzügyminister ur intézkedésének hatása alatt. Nem tudom befejezni a beszédemet rövid idő alatt, ha Sándor Pál képviselőtársam folyton vitára kényszerit, ilyen oldalcsatározásokra, ámbár legyen szerencsém. (Derültség.) T. Nemzetgyűlés ! Ebben a másik két intézkedésben az volt a hiba, hogy a penzügyminister ur olyan cikkeket vitt ki ministersége első hónapjaiban, melyeket abból a célból gyűjtöttek össze, hogy tavasszal a drágaságot enyhítsék. Csak egy példát emlitek meg. A múlt ősszel összegyűjtöttek száz vagon tojást abból a célból, hogy majd a tavasszal, amikor tojáshiány lesz, eladják itt a KEMZETC4YÜLEST NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTF/ fővárosban és ily módon nem enegedik az árakat túlságosan magasra felszökni. Ez volt a politika ; a 86 vagon tojást akkor Stern Samu kiszállította Zürichbe és a külföldi államokba és ezért 150 millió koronát — természetesen magyar koronát — vett be. Ilyen módszerekkel — mondom, csak ezt az egy példát emlitem meg — szintén méltóztatott a korona javítását erősíteni és forszírozni. A harmadik dolog volt az az óriási önbizalom. A penzügyminister ur kijelentette, hogy feltétlenül bizik Magyarország sorsában. Én is bizom és valamennyiünknek bizni kell abban, hogy ha ezer évig fenn tudott állani ez az ország, akkor bizonyos, hogy még további ezer évig fenn fog állani, akármilyen rossz kormányai legyenek is. (Derültség.) Még a rossz kormányok és rossz pérzügyministerek dacára is fenn fog állani, ebben biztosak vagyunk. (Derültség.) De ez az önbizalom olyan messze ment, hegy már hátrányos kezd lenni Magyarországra, mert méltóztassék csak azt venni, hogy ha az ember eladósodott, a földön fekszik az adósságoktól, akkor nem veri a mellét a hitelezővel szemben, hegy : ilyen és ilyen gazdag vagyok. Amikor az ember nem tud fizetni, nem azt kiabálja, hegy : majd igy, meg ugy fogok fizetni, hanem halasztást kér vagy pedig csődöt mord és olyan organizált sirást visz véghez, mint amilyent Ausztria csinál a szemünk láttára. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Tudom azt, hogy a mi pénzügyministerünknek is igy kellett volna beszélnie, befelé erőt mutatni, kifelé pedig folyton azt hangoztatni, hogy rem tudunk fizetni. Rupert Rezső: Csak a valóságot mutatni! Elég az ! Ereky Károly : Később rájött arra, hogy ez nem lesz jó valutapolitika, de ezzel a három intézkedésével javította meg a koronát. Most egyszerre csak megint elkezdett esni a korona. Mi volt ennek az oka ? Az első oka az volt, hogy a penzügyminister urnák optimista kijelentései külföldön elvesztették a hatásukat. Az emberek azt mondták, hrgy ez a Hegedüs Loránt igazán szépen tud beszélni, de azért a korona mégsem javult és nem vették a németek a koronát, amint Sándor Pál t. képviselőtársam emiitette, sőt kezdték a piacra dobni és akkor a bankóprésről felállított elmélet megbukott, (Mozgás.) mert hiszen a barkóprésnek újra működnie kell, és ha nem tévedek, működik is. Hegedüs Loránt penzügyminister: Nem működik ! Ereky Károly: Ugy tudom, h<:gy a pénzügy mÍL ister ur 6 milliárdot rendelt- meg. Hegedüs Loránt penzügyminister: Kicserélésre ! Ereky Károly: A barkóprés nűködik! Hegedüs Loránt penzügyminister: Nem működik ! Ereky Károly: Ezt én nem ugy fogom fel, hogy ezért aprehendáljak a penzügyminister úrra, de — ugyebár — a valuta romlását az a pszichológiai momentum is előidézte, hegy 6 milliárdot P. 59
