Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-231
A Nemzetgyűlés 231, ülése 1921. évi július hó 18-án, hétfőn. 39 ahogy az 5. §-ban megvan, hogy a kereskedelmi malmok érdekeltségének meghallgatása után jön ki a rendelet, tehát vegyük be ugyanezt, hogy az érdekeltség meghallgatása után ad- i hatja ki a földmivelésügyi minister ezt a rendeletét. Nem tudom, elég világosan fejezem-e ki magamat ; a 4. § negyedik bekezdésében a földmivelésügyi minister átalányösszegben megállapíthatja a tényleg járandó őrlési részesedést, illetőleg az átalányösszeget, azonban az érdekeltség meghallgatása után. Azaz : hogy ne jöjjön ki megint egy a gazdákra nézve sérelmes rendelet és akkor ők azt mondják, hogy mi erről nem is tudtunk. Ez a három javaslatom van tehát. Az első az, hogy az 5% őrlési adót fizessék. Amennyiben pedig ez a javaslatom elfogadtatnék, akkor ez stiláris módosítást involvál a második bekezdésben. A harmadik indítványom pedig az. hogy az »érdekeltség meghallgatása utár« szavak beiktattassanak. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Ssnki sincs felirva ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki !) Akkor a vitát berekesztem. A pénzügymin ister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ez alkalommal ne fogadja el Ereky Károly t. képviselőtársam módosításait. En az egyenlő elbánás elve alapján állok, attól nem lehet eltérni és ennélfogva bármilyen módosítást tennénk a javaslaton, az kiforgatná a dolgot. Ami a második kérdést illeti, a földmivelésügyi minister semmi esetre sem fog a gazdák érdekébe ütköző rendeletet kibocsátani. A gazdasági malmoknak nincs külön érdekképviseletük, de a földmivelésügyi minister a gazdatársadalmat ugy is meghallgathatja. A második módosítást tehát mint feleslegest, méltóztassék mellőzni, mig az elsőt azért kérem mellőzni, mert az beleütközik a javaslat elvébe, amely egészen világos. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék mird a három módositás mellőzésével az eredeti szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A kérdést aként fogom feltenni szavazásra, hogy szembeállítom a szakasz eredeti szövegét Ereky Károly képviselő ur módosítása val ; amennyiben, nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, ugy a szakasz az Ereky Károly képviselő ur módosításával fcg elfogadtatni. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyetén feltevéséhez ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 4. § eredeti szövegét változatlanul elfogadni szemben az Ereky Károly képviselő ur módosításaival, igen vagy nem % (Igen!) Igen. Ekké r t mondom ki a határozatot Következik az 5. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 5. §-í.J. Elnök : Az előadó ur kivan szólni; Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! Kérem a címet a »megtérítése« szóval kiegésziteni, azonkívül ugyancsak Könyves Lajos képviselő ur indítványa folytán az első bekezdés harmadik sorában »88%« helyébe »92%-ot« tenni. Elnök:." Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly : Annak következményekép, hogy az őrlési adó helyébe az őrlési részesedés tétetett, ebben a szakaszban is kérném ezt keresztülvinni és az első sorban az »őrlési adó« szavak helyébe az »őrlési részesedés« szavakat kérem felvenni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha nem, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Mind a két módosítást elfogadom. Elnök ". Most az a helyzet, hegy két módositás van, amelyek nem, ellenkeznek egymással s azért nem fogom szembeállítani egymással a két módosítást, hanem, majd bekezdésenkint teszem fel szavazásra a szakaszt, először is a címet. Az előadó ur azt indítványozta, hogy a címben az »őrlési díj« szavak után tétessék : »megtérítése.« Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a címet változatlanul elfogadni, szemben Őrffy Imre képviselő ur módosításával igen, vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor határozat kép kimondom, hogy a cím Őrffy Imre képviselő ur módosítása val fogadtatott el. Most következik Ereky képviselő ur azon indítványa, amely szerint az első bekezdésben »őrlési adó« szavak helyébe tétessenek »őrlési részesedés« szavak. Szembehelyezem az eredeti szöveget az Ereky Károly képviselő ur által indítványozott szöveggel s felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, szemben Ereky Károly képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés nem fogadta el az eredeti szöveget, tehát a szöveg Ereky Károly képviselő ur módosításával fogadtatik el, s igy az 5. § első bekezdésében az »őrlési adó« szavak helytett »őrlési részesedés« szavak iktattatnak be. Továbbá örffy Imre képviselő ur az első bekezdés harmadik sorában »88%« helyébe »92%-ot« kivan tenni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben örffy képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor az első bekezdés örffy Imre képviselő ur módosításával fogadtatik el. Most felteszem a kérdést a második és a harmadik bekezdésre. Méltóztatnak-e a második és a harmadik bekezdést változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Az 5. § második és harmadik bekezdése változatlanul elfogadtatott, s igy az 5. § Őrffy Imre és Ereky Károly képviselő urak módosításával fogadtatott el. Következik a 6. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 6. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Ereky Károly !
