Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. évi augusztus hő 13-an, szombaton. 455 a táblázatban a kisgazdáknak és az úgynevezett törpebirtokosoknak javára fordíthat, ugy hogy ott mentesíthetjük a kisebb birtokot vagy legalább is könnyithetünk a terhén. Azt sem értem, hogy lehet az egész ország területét csupa búzatermő tőidnek felvenni? Itt búzaár van megszabva. Már most micsoda igazság ez? Ha van valakinek 10 hold földje, mondjuk, a hajdúságon, amely kitűnő búzatermő föld, az kifizeti a maga 6 százalékát vagy annyi métermázsát abból a búzából — hiszen ott terem meg; de tessék elmenni a nyírségbe vagy Szatmárra és tessék ott búzát termelni a homokban. Ott nem terem búza, hanem csak rozs, árpa, zab. Amikor ez a birtokos ugyancsak arról a tiz hold földről kifizeti a váltságot — mert biztos, hogy ép olyan kataszterbe van sorolva, mint a hajdúsági, kunsági föld — akkor ez már ráfizet. Jóformán másfélannyit fizet, mint a búzatermő föld. Itt tehát valahogy egalizálni kell. Elismerem, hogy nehéz mindenre figyelemmel lenni. A bizottságban bizonyára esett erről szó, de nem igazságos ez a kulcs sem. A házak kimaradtak innen. Ezt is nehezményezem. A házak váltsága szintén súllyal birna és behatással lenne ezen földváltság csökkentésére. Budapestet ne méltóztassék mindig a vidék rovására előnyben részesíteni. Amikor majd a minister ur beszedte innét a nehéz milliárdokat, és akkor jön a házváltsággal, akkor majd azt fogják mondani, hogy a minister urnák most már nincs annyi pénzre szüksége, mert hiszen innét beszedett nagy csomót, tehát kevesebbet fizetünk. Amellett ezek a házak rendszerint a nagybankok és a nagytőkések birtokában vannak. Helyes lett volna tehát, ha a házakat is beveszik. Mindig az ententera méltóztatnak hivatkozni. En már igazán meguntam ezt. Azt mondják : nekünk az entente igy parancsolta. Hát nekünk nem parancsol. Belső dolgainkban az entente nem szól bele. Hogy fizetni kelbe neki, azt majd megmondja. Én remélem, hogy nem fog kelleni. De ha muszáj, akkor kénytelenek leszünk egyelőre előlegben valamit fizetni. De örökösen azzal jönni elő a magyar Nemzetgyűlésnek, hogy az entente ezt vagy azt parancsolja: hát akkor miért vagyunk mi itt? Itt vannak a városi és községi üres beltelkek. Ezt összefogja ez a javaslat, pedig óriási különbség van pl. egy fővárosi üres beltelek és egy községi telek közt. Egyrészt azért, mert a forgalmát folyton fokozó fővárosban, vagy nagyvárosban az üres telek értéke folyton emelkedik, mig a községben nem. De más is van. Itt az üres telkek rendkívül módon jövedelmeznek, mert raktáraknak, elraktározó helyeknek lehet kiadni. Községben ez nincs meg. Ezt a kettőt tehát nem igazságos egy kalap alá fogni. Ezt is méltóztassék külön venni. Igaz ugyan, hogy nyolcezer koronáig mentesség van, de ez semmit sem jelent, mert akinek üres telke van, annak rendszerint van egy kis földje is, tanyája is, tehát már nem élvezi a mentességet. Azután a javaslat csak a betáblázott terhet veszi figyelembe, azt is csak bizonyos feltételek alatt és bizonyos részében. Da van az ingatlannak sok minden, az állagot érintő terhe. L^het azon élvezeti teher, lakásteher, más egyéb is bekebelezve. Mindezeket szintén méltóztassék figyelembe venni. A vagy on váltság megállapítása a pénzügyigazgatóságra s a közigazgatási biróságra van bizva. Én nagy tisztelettel adózom mind a kettő iránt, de ami a föld jövedelmező, termőképességének ismeretét illeti, én bizony azt tapasztaltam, hogy ebben nagyon kevéssé tájékozottak. Itt is kellene valami szakértő szervről gondoskodni ebben a tekintetben. Méltóztassék megengedni továbbá, hogy a fél kívánatára a kataszter tiszta jövedelme megáilapittassék. Természetesen birtokon kivül, mert ha sürgős a váltság beszedése, akkor csakugyan nem lehet ezzel várni a megállapításig. A részvénytársaságoknak való kedvezést látok a 16. §-ban, mert hiszen a gazda a váltságot fizeti a földje után és más vagyona után, itt pedig a részvénytársaságnak beszámítást enged a minister ur. Azt sem értem, miért áll meg a javaslat a 21. §-ban a szőlőnél a száz holdnál ? Hiszen a nagy borkereskedők szőlője, amely igen jól tudna fizetni, mind meghaladja a száz holdat. Ugyanez a kifogásom van az erdőbirtok tekintetében is. Kifogásolom azt is, hogy a 69. § szerint nem lehet búzában kifizetni a szőlőváltságot. Akárhány kisgazda van, akinek 70—80—100 holdas földjén szőlőtelepítése van. Miért ne fizethetné ő a váltságot az ugyanott termő búzájából ? Ezt kivette belőle a minister ur. Azután azt mondja, hogy az a falusi gazda menjen a pénzügyigazgatósághcz jelenteni 30 nap alatt, hogy minő fizetési módot választ. Erre semmi szükség nincs. Amellett ez baj is. Sok mulasztásnak lesz az oka az, hegy 20—30—60 kilométerre vannak ezek az emberek, ezek a fizető alanyok a pénzügyigazgatóságtól; nem értem, hogy miért nem lehet ezt ugy kontemplálni, hogy jelentse be az elöljáróságnál, de azt hivatalból kell kötelezni arra, hegy minden kérelem nélkül elismervényt adjon annak a parasztembernek és ezt köteles legyen fegyelmi eljárás terhe alatt megtenni. Drozdy GyŐZŐ : Azért nem csinálják, mert ez igy praktikusabb lenne ! Tasnádi Kovács József: A mezőgazdasági felszereléseket, amelyek közvetlenül a mezőgazdálkodást szolgálják, — ideértem a cséplőgépet is — kivenném a vagyonváltság alól, mert ezt már a földváltságnál tulajdon képen megváltságoltam, megfizettettem s ez nem egyéb, mint — hogy ugy mondjam — szerszám jellegével biró mííszere a földnek s ezt sohasem szokták megadóztatni. Itt is elakad a progresszivitás száz holdnál. Egy igen