Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. pénzügyminister ur a takarékosságban hogy és mikép járjon el, mert hiába van egy emberben minden ész, mégsem tudhat és láthat mindent ; hiába minden jóakarat benne, ha nem tud valamit, akkor azt orvosolni nem tudja. Azért voltam bátor felhozni ezeket is, hogy a takarékossághoz ezek is hozzájáruljanak és hogy igy majd talán valahogy össze tudjuk egyeztetni a dolgokat, hogy á kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon. En remélem, hogy a pénzügy mm ister ur megfogja fogadni azt a tanácsomat, hogy a következő három kategóriát,— kérném jegyezze fel a pénzügyminister ur (Derültség.) — nevezetesen az 5—10, 10—20 és a 20—50 holdig terjedő három kategóriát reparálja ki. Hivjanak meg engem és én meg fogom adni a kellő felvilágosítást, ugy hogy ezzel a pénzügyminister ur semmit sem fog veszteni, sőt nyerni fog. Ez a három kategória az, amelyet feltétlenül váltságmentessé kellett volna tenni, mert ezeknek úgyis épen csak annyiok van, hogy alig tudnak belőle megélni és ezek csak maguknak dolgoznak, de nem mennek napszámba. (Egy hang jobbfelől : Robotosa a 10 hold földjének !) Ereky Károly : A pénzügyminister ur meg is ígérte, hogy : Sok gyerek, sok adóelengedés ! (Zaj.) Bodor György : Csak arra akarom még felhívni a pénzügyminister ur figyelmét, mert nem látom azt, hogy az a javaslatban benne volna, hogy a kisbirtokosoknak — nem kívánom másutt — legalább a lovukat, kocsijukat és egy tehenüket, amely arra elég, hogy a földjüket megmunkálják s árén da sem kell hozzá, mentesítse a vagyonváltság alól. Nem tudom, hogy ez a bizottság figyelmét hogyan kerülhette ki. Engedje meg a pénzügyminister ur, ez annyi, mintha a prímásnak elveszik a hegedűjét. Ha annak nincs hegedűje, nem tud muzsikálni és meghal éhen. Az a kisgazda, akinek 8—10 holdja van, mit csinál, ha ezt is meg kell adózni? Minthogy nem bírja egyszerre áz adót kifizetni, el kell adnia az összes földjeit és térdenállva kell könyörögnie valamely felebarátjához, hogy gyere kezesnek, mert máskép nem kapok pénzt a banktól. Arra kérem a pénzügyminister urat, terjessze ki à figyelmét arra az osztályra is, ahol állítása szerint nevelődött, a bankokra, mert ezek még nincsenek ugy megadóztatva, mint kellene, de nem is lehetnek, mert ezeknek ezer és ezer módjuk van arra, hogy ők az adóztatást kikerülhessék. Törvényt kellene arra nézve is hozni, hogy ha valaki pár garast betesz, annak nem adnak semmit, de ha pénzt vesz kölcsön a banktól, akkor az összes költségekkel együtt 20%-ot kell fizetnie. Épen ebben a törvényjavaslatban — jó, hogy eszembe jut — ezt a példát akarja a pénzügyminister ur követni. Pl. az egyik szakaszban — nem tudom melyikben — ki van mondva, hogyha valaki nem tud fizetni, akkor három évig várnak, de 5% kamatot kell -fizetni tisztán és 5%-ot a kezelési évi augusztus hó 12-én, péntehen. 447 költségekre. Legjobb lett volna mindjárt kimondani, hogy 10%-ot köteles az illető fizetni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Rosszul tetszett elolvasni. Bodor György : Itt 5% tiszta kamat van és 5% költség. Hegedüs Loránt pénzügyminister : öt ezrelék az és nem 5 százalék. Bodor György: Megmutattam több képviselőtársamnak, akik szintén azt mondták, hogy ez világosan benne van a javaslatban. Ha pedig benne van, akkor törölni kell. Az a szerencsés, aki fizetni tud, és szívesen fizet az, aki tud, de azt a népet, amely nem tud fizetni, nem szabad kezelési költség címén még egyszer megadóztatni. Szijj Bálint : A bankok is ezt követelik ! Bodor György : Abban a reményben, hogy a pénzügyminister ur belátja azt, hogy mi a legnagyobb igazságossággal és körültekintéssel adjuk meg a felvilágosítást az egyes pontok hiányosságára nézve és hogy a részletes tárgyalásnál nem zárkózik el az elől, hogy jó, önérzetes, hazaszerető, becsületes szivével hozzájáruljon azokhoz a módosításokhoz, amelyeket bátrak leszünk beadni, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Az idő előrehaladván, a tárgyalást félbeszakítjuk. (Zaj.) Csendet kérek. Következik a határozathozatal Schandl Károly képviselő ur indítványa felett, amelyet a házszabályok 203. §-a alapján az ülések tartamának ezen törvényjavaslat tárgyalásának idejére egy órával való meghosszabbítása iránt nyújtott be. Ezen indítvány felett a házszabályok értelmé. ben vita nélkül kell határozni. Drozdy Győző : Egy napról van szó ! (Ellenmondások jobbfelől.) Elnök : Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés Schandl Károly képviselő ur indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) Határozatkép kimondom, hogy az ülések tartama a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalásának idejére egy órával meghosszabbíttatott. Következik a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap,szombaton,folyóhó 13-án, délelőtt 10 órakor tartsa a következő napirenddel : 1. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása, 3. Az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi indítványomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Drozdy GyŐZŐ : Szót kérek a napirendhez. Elnök : Tessék ! Drozdy GyŐZŐ: T. Nemzetgyűlés! Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az igen t. elnök urnák napirendi indítványát elfogadjuk, mert a vagyon váltságról szóló tőrvényjavaslat olyan fontos, az egész nemzet életére annyira kiható, hogy nem volna helyénvaló ennek a törvényjavaslat-