Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-248
428 A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. feldarabolásának és a rutén nép erőszakos elszakitásának tragikus példája alapján az önrendelkezési jogra nézve a rutén nép nevében és megbízásából kötelességemnek tartom odakiáltani, bogy soha politikai doktrínát ilyen erőszakos egyoldalúsággal nem alkalmaztak, sóba politikai doktrínát ilyen gyalázatosan meg nem csúfoltak, mint abogy a nagy- és kisen ten te alkalmazta és megcsúfolta az Amerikai Egyesült-Államok volt elnökének, Wilsonnak politikai doktrínáját, a répek önrendelkezési jogát, különösen a rutén néppel szemben. ( Ugy van ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! A rutén nép országos kongresszusa megszabta politikájának irányát és ennek képviseletét és végrehajtását a vezetésem alatt álló rutén pártra bizta. És ime, a rutén nép tragédiája az Amerikai Egyesült-Államokban szövődött. Ezért a külön béketárgyalásra felhatalmazást adó jelentés megbeszélése alkalmából is felhívom a b. külügy minister urnák és az Amerikai Egyesült- Államok kormányának és népének, Washington dicső és nagy nemzetének figyelmét e nép tragédiájára. Amint e nép tragédiájának útja Amerikában kezdődött, ngy esdve kérem Amerika kormányát és népét, segítsenek e tragédia teljes befejezése előtt a szerencsés sorsfordulat megteremtésében. Mert ez az egyszerű, jámbor nép nem akar nyomorultan elpusztulni, nem akar megsemmisülni, élni és boldogulni akar, (Ugy van! Ugy van!) boldogulásának és életének útja pedig egyedül Magj^arország felé vezet és különösen az amerikai nép segítségével ez az ut feltétlenül ide is fog visszakanyarodni. A jelentést és határozati javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Berki Gyula ! Berki Gyula: T. Nemzetgyűlés! Ha visszagondol az ember arra a legutóbb elmúlt néhány esztendőre, amely annyi keserűséggel van teli, a legnagyobb szomorúsággal kell megállapítania, hogy nemcsak reánk, magyarokra, de az egész világ emberiségére a legnagyobb szerencsétlenség az, hogy az emberi lelkeket a gyűlölködésnek s a bosszúnak szelleme hatotta át. Addig, mig az emberek lelkületéből a bosszú és gyűlölködés gondolatát levezetni, kikapcsolni nem lehet, szó sem lehet arról, hogy az emberiség megnyugodjék és hogy ez után a hosszú háború után az igazi béke térjen vissza az emebrek közé. Amikor a gyűlölködésnek ez a szelleme a reánk mért és megkérdezésünk nélkül ránk kiszabott békeszerződésben megnyilatkozik, igazán jól esik lelkünknek, hogy a nagy, hatalmas amerikai nép felől érezzük először a gyűlölet helyett a szeretet és kiengesztelődés érzéseit megnyilatkozni. Ha azt akarjuk és azt akarják a világ népei, hogy a nemzetek között valóban béke legyen, akkor a kiengesztelődésnek, a megbékülésnek és szeretetnek érzései kell, hogy áthassák a világ összes számottevő tényezőit, a világ sorsát intéző politikusokat. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha visszaéli augusztus hó 12-én, pénteken. gondolunk néhány évtizedre, amikor a magyar függetlenség, a magyar szabadság épen ugy a porban hevert, mint ma, — mert hiszen az, amije ma van ennek a szerencsétlen nemzetnek, csak nem függetlenség és szabadság — amikor eltiport szabadságunk hősét, Kossuthot Amerikában annyi szeretettel és lelkesedéssel, annyi megbecsüléssel fogadták, akkor is az amerikai nagy nemzet volt az első, amely az eltiport magyar nép elé szeretetét és békejobbját nyújtotta. (Élénk taps.) És, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, a történelmet látjuk most újra megismétlődni. Amikor az egész világon még mmdenfelé a gyűlölködés, a bosszú politikája érvényesül, akkor megelevenednek ennek a nagy szabadságszerető nemzetnek régi tradíciói és az eltiport magyar nemzet elé ismételten Amerika nagy népe nyújtja először békeszeretetét és békét jelentő jobbját. Én ugy gondolom, hogy az amerikai nemzetben felébredt ez az érzés, ez a gondolat, mely nemcsak a mi javunkat szolgálja, hanem az egész világ javát és boldogulását, mert csak akkor lesz meg a nemzetek között» a fejlődés lehetősége, csak akkor lesz meg a nemzetek között ezután a rettenetes nagy háború után az igazi békeség, ha nemcsak bennünk, de az egész világ szivében fii f«?g támadni a kiérgesztelődés gondolata. (Ugy van! Ugy van!) Azt hiszem, abban, hogy épen Amerikában volt meg az első mód és alkalom arra, hogy ez a nagy érzés megnyilatkozzék, része lehet az amerikai magyarságnak is, annak az amerikai magyarságnak, amely szóban és Írásban hirdette a mi igazságunkat, hirdette a békeszerződésben foglalt tények igazságtalanságát, zsarnokságát, és én hiszem, hogy a mi amerikai véreink tovább is ezen gondolat szolgálatában dolgozni fognak ezért a nemzetért, távol, tul a ter geren. ( Ugy van !) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Amikor a kisgazda- és földmives párt nevében örömmel üdvözlöm a szőnyegen fekvő jelentést, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a hét esztendőn át szántott gyűlölet-barázdákba euztán nem a bosszú, hanem a megértés magvait fogják a nagy nemzetek vezetői elhinteni, és ebből nemcsak számunkra támad fel egy szebb jövendő, hanem feltámad belőle a világ tartós békéje. A jelentést örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Pásztor József ! Pásztor József: T. Nemzetgyűlés ! Azok után, amiket Berki Gyula o. képviselőtársam mondott, már csak igen röviden óhajtok szólni. Azért érzem magamat indíttatva, hogy hozzászóljak ehhez a javaslathoz, mert hiszen a kisgazdáknak igen nagy tömege él Amerikában, az én községem lakóinak is mintegy 30%-a. Már-már ugy vannak ezek a kisgazdák Amerikában, hogy Amerika szinte második hazájukká lett, mert ha haza-haza is jönnek, újból visszamennek s igen sokat ott is ér a halál is, ugy hogy sok lakónknak az apja sir ja Amerikában, az anyjáé pedig Magyarországon domborodik.