Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-247

A Nemzetgyűlés 247. ülése 1921. hogy az az izgatás, amely tényleg környékezi őket, amely kihasznál]a ezt a nyomorúságot, amely iparkodik arra, hogy ne menjen munkára •£.12 BJ f munkás, amely azzal biztat, hogy lesz még fordulat és majd máskép fog minden kinézni, ez az izgatás sikerre fog vezetni. Meg kell mutatnunk, hogy mi nem politikába, nem korteseszközül akarjuk felhasználni a munkásságot, mint mások akarják, hanem mi igen is emberré, polgárrá akarjak tenni, kenyeret akarunk neki adni, igazi független polgárrá akarjuk tenni őket. A munkáskérdés nem pártpolitikai kérdés és főleg nem a szociáldemokrácia kérdése, mert a szociáldemokrácia a munkásságot a legnagyobb katasztrófa elé vezette épen az elmúlt években nálunk épugy, mint a külföldön. Nagyon érdekes alkalom volt az, amikor legutóbb Mayer János államtitkárral együtt Berlinben voltunk és odajött Mayer államtitkárhoz egy magyar munkás, aki felismervén azt, hogy magyarokkal van dolga, azt mondotta : Arra kérem az urakat, menjenek haza és mondják meg minden magyar munkásnak, hogy ki ne jöjjön ide, mert itt dolgozni nem lehet. Kicsalnak bennünket s mikor itt vagyunk, arra akarnak kényszeríteni, hogy ne merjünk dolgozni többet aratás idején nyolc óránál, holott mi részért dolgozunk, tehát nekünk volna érdekünk, hogy minél előbb végezzünk a munkával. A munkásságnak ezek a rétegei, amelyek vér a magyar vérből, szintén kiábrándultak a kommunista izgatásból és hajlanak a nemzet többi rétegei felé, azokkal egyek akarnak lenni, csak azt várják, hogy ezt a hajlandóságot mi is bebizonyítsuk. En azt mondom, mindenkinek van joga a kenyérmizériák, a drágaság miatt panaszkodni, hangosan követelni ennek orvoslását s ezt talán még politikai célok érdekében is mindenki kihasználhatja, csak azok nem használhatják ki, akik az elmúlt években idehozták a kommunizmust, akik a tanácsköztársaság lapjait képviselték, akik előidézték azt a helyzetet, hogy nemhogy drága volt a kenyér, hanem alig lehetett kapni és kilométer hosszúságú vonalban állt a városi pékek boltjai előtt a városi lakosság minden különbség nélkül. Ha azt mondják, hogy az ő rendszerük jobb, az ő rendszerük mellett olcsóbb a kenyér, hivatkozom arra, hogy Oroszországban ma egy kiló kenyér háromezer rubelbe kerül. (Mozgás.) Rupert Rezső ; " Negyvenezerbe ! (Ugy van! ügy van!) Schandl Károly ; Mi nem vagyunk hi vei a kenyérdárgaságnak. A kisgazda- és a földmivespárt ellensége a kenyér drágaságának és minden drágaságnak. Mi azt szeretnők és arra törekszünk, hogy minél olcsóbb legyen a kenyér. . . Rupert Rezső : Ez a legjobb politika ! Schandl Károly : ... szeretnők húsz koronáért adni a búza métermázsáját, azonban azt kivánjuk, hogy minden ilyen olcsó legyen. Kenyérdrágitó évi aug. hő 11-én, csütörtökön. 419 pártnak nevezte el a sajtó egyik orgánuma ezt a pártot, ugyanannak az irányzatnak a sajtója, amelynek uralma idején a kenyér a legdrágább volt, amelynek idejében a leghatalmasabb volt a drágaság, amelynek rezsimje alatt az éhinséget először ismerte meg ez az ország, amelynek uralma alatt Oroszországban ma 30.000, vagy egyes vidékeken 70.000 rubelbe is kerül a kenyér. Mi a kenyérkérdés tárgyalása elől nem térünk ki, szemébe nézünk és keressük az igazságot. Nem vagyunk hivei a drágaságnak és itt rá kell mutatnom arra, hogy annak, hogy a búza ára 800-ról 1500 koronára ment fel, részben a valuta romlása volt az oka. Nagyon természetes, hogyha az a föl dmi velő kevesebb értékű pénzt kap, — amelyért iparcikkeket beszerezhet — többet kell abból kérnie, mert az ipar, amely általában behozatalra szorul, mégis csak a zürichi jegyzés után indul. Rámutatok azonban arra a körülményre, hogy a valuta romlása ellenére a gabona ára jó egy hét óta visszafelé megy, a búza ára ma már 1300 koronán áll, tehát körülbelül 200 koronával visszament. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, hogy mindazok, akik arra szeretnek hivatkozni, hogy a búza ára után megy minden, vájjon ugyanilyen százalékot engedtek-e az árakból ? (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon ; Szó sincs róla !) Visszamentek-e ugyanilyen százalékkal, olcsóbbak-e az iparcikkek azzal a 15—20 százalékkal, amellyel a liszt és a kenyér ára legújabban visszament ? Nem a szabadforgalom, főleg nem a gabona szabadforgalma az oka a kenyér drágaságának, (Egy hang a jobboldalon : Olcsóbb a nullás liszt, mint tavaly !) hanem a spekuláció és az, hogy a 'szabadforgalmat megelőzően a spekuláció korlátozásáról preventive nem intézkedtek. Ereky Károly : Ma nem lehet cukrot kapni mind eldugták ! Schandl Károly: Hogy mennyire a spekuláció az oka a drágaságnak, arra nézve hivatkozom akárhány községre, ahol kidobolták a faluba érkező szenzálok, akkor, amikor a faluban 1300, sőt 1200 koronáért adják a búzát, hogy 1700 koronáért veszik meg a búzának mázsáját. Nem a gazda kér tehát annyit, hanem kinálják neki a fővárosból és máshonnan érkező spekulánsok, akik kiviszik a gabonát s ha másutt nem tudják eladni, eladják a börzén. Nem akarok a börzespekuláció kérdésébe belemélyedni, — az idő nagyon rövid — de rámutatok arra, hogy a vagyonváltság ügye is alaposan csorbát fog szenvedni és felfordul, ha mielőtt a vagyonváltság kivetése a búzaárak alapján megtörténik, nem intézkedik a Nemzetgyűlés és a kormány, hogy a börzei spekulációnak, főleg a fedezetlen határidőüzletnek vége vettessék. Én csak utalok arra, hogy mi lesz akkor, ha a börzén — amint már kezdik is emlegetni —• a fedezetlen határidőüzletjáték megkezdődik és a papirosbuza révén minden ok nélkül, egyik hónapról a másikra kétszeresre emelkedik a búza ára ? Ereky Károly; Meg kell adóztatni! 53*