Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-245
3-56 A Nemzetgyűlés 245. ülése 1921 ur_kirelmet adott be» melyben kélik a szavazásnak holnapra való elhalasztását. (Mozgás.) Miután azonban én már el cer, deltem a szavazást, szavazás közben pedig ilyen kérelem elő nem terjeszthető, *a kérelem nem % vehető figyelembe. (Nagy zaj és felkiáltások bál felöl : Rakovszky a házszabályokhoz akar szólni !) Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! * Elnök : Szavazásközben a házszabályokhoz szólni nem lehet, (Zaj.) nem akarok azonban a képviselő urakat elütni attól a joguktól, hogy álláspontjukat az én álláspontommal szemben kifejtsék, tehát megadom a szót. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 259. §-a ekként szól : »Az elnök a Ház ülését 5—10 percnyi időre bármikor felfüggesztheti. Ha az ülésben folytonos rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodik, melyet az elnök nem képes lecsillapítani, az elnök kinyilatkoztathatja hogy az ülést fel fogja függeszteni. Ha a csend ezután sem áll helyre, az elnök az ülést bizonyos időre, mely egy óránál hosszabb nem lehet, /felfüggeszti .« T. Nemzetgyűlés ! Olyan nagy zaj uralkodott ... Barla-Szabó József: Hallottuk a P betűt. Elég az. (Nagy zaj half elől.) Rakovszky István : A t. baritonista szólóját nem, értettem. A házszabályok értelmében csendnek kell uralkodni akkor, amikor az elnök valamit enunciál. (ügy van!, half elől.) Ha nincs csend, akkor nem lehet enunciálni, mert a képviselők nem képesek elhatározni magukat, hogy mire szavazzanak, hogyan szavazzanak, ha nem tudják, hogy mit enunciált az elnök, (ügy van ! a baloldalon.) Miután egy szavazásról volt szó, amely •— nem voltam jelen a teremben —• teljesen hibás szavazás volt, ugy hogy az elnök ur enunciációja által a, szavazás megsemmisíttetett, beáll a 229. §-nak következménye, hogy ha névszerinti szavazást rendelnek el, az esetben harminc tag Írásban beadott kérvénye folytán a szavazást másnapra el lehet halasztani. T. Nemzetgyűlés ! Óvakodjanak attól, hegy kisebbséget terrorizálják. (Élénk helyeslés baljelöl.) Szilágyi Lajos : Állandóan terrorizálnak ! Megtanulták Prónaytól ! N Rakovszky István : Óvakodjanak attól, hogy ilyen tökéletesen mellékes kérdésben a többségnek hatalmát rá akarják erőszakolni a kisebbségre. Ha a t. többség ezen az utón halad, akkor akaratlanul is — én nem tételezem fel az elnök úrról —• de oda fogunk jutni, hogy a Perczel-féle esetek ismétlődnek. (Igaz ! ügy van ! halfelől.) Nagyon kérem a Nemzetgyűlést, hogy miután a restitutio in integrum az elnök ur által megtörtént, vagyis megsemmisíttetett az első szavazás, méltóztassanak a 229. § értelmében eljárni s a névszerinti szavazást újból elrendelni, minthogy pedig a névszerinti szavazásnak másnapra való elhalasztása iránt kérelem adatott be, méltóztassék a névszerinti szavazást másnapra elhalasztani. Ezzel nem veszítenek semmit a képviselő urak, holnap reggel évi augusztus hó 9-én, kedden. épugy határozhatnak, mint ma, és a házszabályokat nem sértették meg. (Ugy van ! Éljenzés és taps baljelöl.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Semmiféle hatalom nem kényszerithetne engem arra, hogy házszabálysértést kövessek el. Nyugodt lelkiismerettel állitom, hogy ez ebben az esetben sem történt meg (ügy van ! jobbjelöl.) és ebben az esetben is a legkorrektebb eljárás történt. A tényállás a következe^. Amint méltóztatik tudni, a jegyző urak tévesen jegyezték azokat, akik még nem szavaztak, illetve már leszavaztak. Ennek következtében én saját hatáskörömben a restitutio in integrum-ot, vagyis uj szavazást rendeltem el. Ugyebár a felszólaló képviselő ur is^eTrsmeir, amint hogy mindenki tudomásul vette azt, hogy én ennek a hibának következtében a szavazást meg nem történtnek tekintettem és uj szavazást kívántam elrendelni. (Mozgás.) Hogy ez mennyire áll, bizonyítja az, hogy húsz képviselő ur a szavazásnak másnapra való elhalasztása iránt kérelmet adott be, amit — ugyebár — nem adtak volna be, ha nem tudták volna azt, hogy én az első szavazást megsemmisitettnek tekintem, mert mindenki nagyon jól tudja, hogy szavazás közben ilyen kérelmet előterjeszteni nem lehet. (Zaj.) Menjünk az események kronologikus sorrendjében. Ezt tehát mindenki tudomásul vette és ezzel az elhalasztás iránti kérelem előterjesztésével is igazolást nyert az, hogy mindenki tudomásul vette, hogy az első szavazás semmis. Az a kérdés már most, hogy az uj szavazás elrendelése iránt tett kijelentésemet meghallották-e vagy sem. (Élénk felkiáltások half elöl : Nem hallottuk ! Felkiáltások a jobboldalon : De igen, hallottuk !) A képviselő ur hivatkozik, a házszabályok 259. §-ára, melynek értelmiben az elnöknek joga van az ülést felfüggeszteni akkor, ha rendzavarás történik, ha olyan zaj van, hogy a nyugodt tárgyalást nem lehet folytatni. Az azonban nincsen benne, hogy az elnök a zajban nem enunciálhat. Méltóztassék nyugodtan meghallgatni. Nem, tudják mit akarok mondani. (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon. Őrgróf Pallavieini György és gr. Andrássy Gyula zsebkendőt lobogtatnak.) Szilágyi Lajos : Ez nevetséges 1 Elnök : A képviselő ur zsebkendőt lobogtatott, Micsoda célzás akart ez lenni ? (Nagy zaj és felkiáltások halj elöl : a Perczel-féle esetre !) Őrgróf Pallavieini György : Perezel Dezső méltó utódja. Elnök : Pallavieini képviselő urat rendreutasítom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Pallavieini György képviselő ur zsebkendőt lobogtatott felém. A célzás nyilvánvaló. (Nagy zaj és felkiáltások a jobbfelöl : A mentelmi bizottság elé !) Csendet kérek ! (Nagy zaj.) Méltóztassanak megvárni, amíg befejezem a mondatot. Dacára annak, hogy a házszabályokban . . . Szilágyi Lajos: Nem halljuk most sem. Most sem hallok egy szót sem. (Zaj.)
