Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-245

A Nemzetgyűlés 245, ülése 1921. déssel tölt el mindnyájunkat, hisz még &z ellenzék sem fejezett ki eddig iránta még semmiféle bizalmatlanságot, Hogyha kiszabjuk neki azt, hogyan, miképen járjon el, ez már feltételezése annak, hogy vele szemben bizalmatlanok vagyunk. Ö bizonyára nagyon jól tudja azt, hogyan kell eljárni és hogyan kell elégtételt szerezni azzal a katonával szemben, aki politizál, (ügy van! ügy van ! jobb/elől.) Én, tehát, mint a kormányzó többségnek egyik szerény tagja, már abból az okból sem járulhattam hozzá a megtorlásnak ehhez a módjához, mivel ez a kormány kezét teljesen megkötné. Mi a kormányra bizzuk a megtorlás módját és a kormány tegyen majd jelentést a Háznak, hogy a megtorlást milyen mértékben alkalmazza, Én, mint aki végighallgattam érdektelenül a megidézett katonatisztek vallomását is, bátran kimondom továbbá azt, hogy én Prónay Pál kihallgatása alkalmával bizonyos enyhítő körülményeket is felfedeztem a dolog érdemére nézve. Prónay Pál báró a következőket mondta : Szilágyi Lajos : Nem báró ! Drozdy Győző ; Majd lesz ! (Zaj ) Szilágyi Lajos : Gróf is lesz belőle ! Elnök: Csendet kérek. A közbeszóló képviselő urakat névszerint fogom megnevezni és ha ez sem használ, rendre fogom utasitani. (Helyeslés.) Csukás Endre: Prónay alezredes ur előadta a mentelmi bizottsá g előtt a következőket (olvassa): »Amikor mi Szegedről kiindultunk, akkor mi a bőrünket tettük kockára (ügy van! Ugy van ! jobbfelől. Nagy zaj balfelől) és olyan állapotok voltak akkor az Alföldön és a Duna-Tisza közén, amely állapotok erőteljes beavatkozást kivántak. És most én a legnagyobb lelki felindulással vettem azt, hogy az támadhat bennünket hátba, aki annakidején kiadta az utasítást olyasminek elkövetésére, amit most a képviselőházban ellenünk hozott. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon. Nagy zaj half dől.) Én Prónay alezredes urnák és többi tiszttársainak ezt a kijelentését megrögzíteni akarom, de egyszersmind a bel ügy minister ur figyelmét erről a helyről fejhivom rá, mert kívánom, hogy az a vizsgáját, amely megindittatik az ismeretes Beniczky-féle interpelláció kapcsán, ne egyoldalú legyen, (Élénk éljenzés és taps jobbfelől.) hanem legyen lelkiismeretes, mind a két oldalra kiterjedő. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Drozdy GyŐZŐ : Minden bűnös meglakol kivétel nélkül ! Elnök: Csendet kérek, Drozdy képviselő ur. • Csukás Endre: Hivatkoznak e tekintetben á mentelmi bizottság tagjai bizonyos angol példákra is, amelyek azt bizonyítják, hogy egy alkalommal egy katonatisztet odakísértek az angol parlament elé láncraverve és az illetőnek térdenállva kellett a parlament bocsánatát kérnie. Hát én ehhez a teljes megalázáshoz, ehhez a színpadi játékhoz hozzájárulásomat nem adom, (Zaj balfelől) évi augusztw hó 9-én, kedden. 343 Usetty Ferenc : Senki sem járul hozzá ! Csukás Endre: Én a magyar parlamentben ilyen jeleneteknek tanuja nem akarok lenni» (Ugy van! jobbfelől. Zaj balfelől.) Usetty Ferenc: Kár erről beszélni. Csukás Endre: Mi folyton angol példákra liivatkozunk, pedig a magyar parlament épen olyan régi, mint az angol parlament. Magyar példát kellene mutatni a külföldi parlamenteknek, meg kellene mutatni azt, hogy ez az alkotmányozó Nemzetgyűlés, amely tulajdonképen a további dolgok megalapozására hivatott, egybemunkálkodik, dolgozik, lerakja az alapot ... Drozdy GyŐZŐ : Még ha pofonverik is ! Csukás Endre : ... és ha ebben a munkálkodásban, ebben a dolgozásban zavarni akarják folyton, hétről-hétre, hajánál fogva előráncigált alkalmi okokkal, vagy olyan okokkal, amelyekre már a kriptafedél rátétetett, . . . Drozdy Győző : Hallatlan ! Csukás Endre: . . .akkor a többség, amelynek érzéke van a dolog és a munka iránt, amely az egész ország közhangulatára támaszkodik, van olyan erős, hogy ezeket a zavaró momentumokai kikapcsolja a parlamenti életből. (Ugy van! Ügy van! jobbfelőh) Csizmadia Sándor: Mi mutatunk példát az angoloknak ! Usetty Ferenc : Hagyjuk csak az angolokat ! Csukás Endre: Engedjék meg, hogy amidőn az enyhítő körülményről szóltam, felhozzam még azt, hogy mindennek az eredetét és mindennek az ősokát kell néni. (ügy van! jobbfelől.) Meg kell vizsgálni azt, hogy az a sok mentelmi eset, amely most szőnyegen forog, honnan indul ki, mi ennek az oka. (Ugy van! jobbfelől.) Oka semmi egyéb, mint a politikának belekeverése ezekbe az emberekbe. (Nagy zaj és felkiáltások balfelől ; A hadseregbe !) Ennek a mentelmi ügynek tárgyalásánál, amelynek indító okával tisztában vagyunk és amelynek inditó okát világosan, de nagyon világosan látjuk, (Ugy van! jobbfelől.) nem akarom én azt, hogy szavaimmal vihart támasszak vagy az ellentéteket élesítsem. Nem is vádolom a Háznak egyetlen tagját sem, Beniezky Ödön kivételével, hogy ilyeneket akarnának előidézni, (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl : Nincs is joga hozzá!) Azt azonban határozottan állítom, hogy az ő interpellációjának olyan háttere van, amely politikai céloknak fel akar áldozni egyéneket és egyeseket, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) akik annakidején életüket kockáztatva kiálltak azért, hogy ebben az országban rend legyen. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Nagy zaj bal- és ellenmondások a szélsöbaloldalo n.) Végtelenül bánt engem az, hogy a Nemeztgyülés mentelmi joga megsértetett, ezt újból hangsúlyozom. Huszár Elemér : Nem nagyon bántja. Csukás Endre: Bánt az is, hogy az elnökre lett ez adresszálva, holott tulaj donképen nem az