Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-241
2R2 A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921. ém augusztus hó 2-án, kedden. kitől sem lehet elvenni mást, mint azt, ami őt megilleti. A hitbizományi birtokos, aki egy bűncselekményt elkövet, nem birja tulajdonjogilag a vagyont ahhoz tulajdonjogilag semmi köze nir.es , mert ő csak haszon élvezi és birtokolja. Ezen a cimén tehát a vagyont az egész családtól elvenni nem lehet. Rassay Károly : Családtól ? Nem a családé a vagyon ! Ez már rég meghaladott álláspont ! Milyen családé ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nemzetségé ! Rassay Károly: Nemzetségé, hol van ez?! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Nem tudom, ismeri-e a képviselő ur a hitbizományi jogintézményt ; azt hiszem, ismeri s akkor ezt tudnia kell. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a középen.) Szilágyi Lajos: Saját ministerüket nem hallgatják meg ! Hol a fegyelem ? Rassay Károly : Nem kap még egy jogászt, aki azt mondja, hogy a családé ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : A nemzetséget illeti meg a hitbizomány, de semmiesetre sem illeti meg a várományost ! Nem akarok sokat beszélni. Aki meg akart érteni, az megértett, aki nem akart megérteni, az nem értett meg. Jogilag a helyzet a következő ; Senkitől sem lehet mást elvenni, mint ami őt megilleti, a hitbizományi birtokost, a haszonélvezőt csak a birtoklás és haszonélvezeti jog illeti meg, de nem illeti meg a tulajdon, azt tehát addig, mig a hitbizományi intézmény fennáll, elvenni nem lehet ; és arra én kapható nem vagyok. Ha azt méltóztatnak gondolni, hogy meeszemenő ez az intézkedés a leszármazók tekintetében. (Zaj a szélsőbaloldalon.), azt lehet módositani, amit én méltányosnak tudok tartani, azonban azt az indítványt, hegy az egész hitbizományi vagyont, ugy ahogy van, el kelljen venni, nem tudom összeegyeztetni jogi érzésemsem s kérem, méltóztassék e javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és taps középen és jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal. Rassay Károly : .Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök: A szó megilleti a képviselő urat. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Igen bántana, ha ebben a kérdésben a szavazás előtt el nem háritanék egy olyan vádat, mintha én a magam részéről enyhébb megítélést akarnék... Szilágyi Lajos : Osavarintás, mint rendesen ! Rassay Károly: ... a Károlyi-féle kitbizománnyal szemben alkalmazni, mint amilyet ez a törvényjavaslat akar. Az igen t. igazságügyminister ur ugyanis félreértette a szavaimat és ugy állította be a dolgot, mintha én talán enyhébb megítélés alá akarnám vonni ennek a hitbizományi kérdésnek az eldöntését, s feltétlenül azt akarnám, hogy itt a gyermekek részesedjenek a hitbizományban. Az igazságügyminister ur nem volt jelen a beszédem elején, (Zaj. Einöle csenget.) ahol ezt a kérdést, csak ugy állítottam oda, mint egy inkonzekvenciát, azonban a magam részéről feltétlenül a mellett az álláspont mellett foglaltam helyet, hogy ezt a hitbizományt feltétlenül a maga egészében célvagyonná kell tenni és a királyi kincstár részére el kell kobozni. (Ugy van! balfelöl.) E tekintetben az igen t. igazságügyminister ur nem adott egy kérdésre feleletet, s ez okozta a félreértést. Azt kérdeztem ugyanis tőle, hogy vájjon mi a minister urnák álláspontja abban a tekintetben, hogy jogában van-e az államhatalomnak egy fennálló hitbizományt feloldani, igen vagy nem ? (Zaj. Elnök csenget.) Ez a kérdésnek punctum saliense. Mert ha — amint gyakorlati példák egész sorával tudom igazolni — az államhatalom abban a pillatban, amikor ugy látja, hogy politikai okokból, vagy mert a hitbizományi vagyon elvesztette rendeltetését, azt a hitbizományt feloldhatja, akkor az igazságügyminister urnák el kell fogadnia azt az álláspontot, hogy az egész vagyon is elkobozható. Gaal Gaszton : Csak a család kívánságára ! Rassay Károly: Nem a család kívánságára, hanem bármiféle olyan okból, amely a hitbizomány fennállását az eredeti intencióknak megfelelően . . . Szilágyi Lajos : A földbirtokreformmal hogy lesz? Gaal Gaszton : Törvény intézkedik ! (Zaj.) Rassay Kár oly : . . • immár céltalanná tette. Ez volt az én gondolatmenetem, hogy t. i, amelyik pillanatban a hitbizományi vagyon elvesztette eredeti rendeltetését, annak a lehetőségét, hogy ezt a rendeltetést betöltse, abban a pillanatban igenis módja van az államhatalomnak a hitbizományt feloldani s abban a pillanatban semminemű különbség nincs hitbizomány, vagy más vagyon között. S itt van az eltérés, amikor a minister ur a család vagyonáról beszél. Ez nem a család vagyona, hanem egy tulajdonjogi korláttal ellátott vagyon, (Zaj. Elnök csenget.) s ha az államhatalom ezt a tulajdonjogi korlátot félrelöki, akkor ez a vagyon abban a pillanatban közönséges vagyonná válik. Ismételten kijelentem, hogy csak az ellen szólaltam fel, hogy itt egy egyoldalú adományozás történjék olyan ág részére, amely emberi számítás szerint soha ebben a vagyonban nem részesedett volna. Véleményem szerint nekünk a hitbizományokat meg kell szüntetnünk, nem pedig ujabb törvényhozási intézkedéssel, a már megszűnésre érett hitbizományokat is konzerválnunk. (Helyeslés a baloldalon.)
