Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-241
A Nemzetgyűlés 24.1. ülése 1921. évi augusztus hó 2-án, kedden. 26í) Én a jelenlegi kormányban, a jelenlegi ministerben, a jelenlegi rendszerben teljesen megbizom. Meg vagyok győződve, hogy a 4 §-ban kitüntetett intézkedés révén a beosztások alkalmával erre a szempontra tekintettel lesznek. Ha azonban megnyugtató kijelentést nem kapnék arra nézve, hogy tényleg egyenlő jog bizosittatik ezeknek a központba berendelt tisztviselőknek, kénytelen volnék egy módositást, egy pótlást beadni, hogy itt a törvényben mondassék ki az egyenjoguság. Elnök: '. Szólásra feljegyezve senki sincs. Kivan még valaki szólni ? (Nem 1) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Külön inditványt tetszett tenni ? Magyar Kázmér: Nem teszek külön indítványt, ha a minister úrtól megnyugtató kijelentést kapok. Elnök : A földmivelésügyi minister urat illeti a szó. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T Nemzetgyűlés ! Áztok, amiket a t. képviselőtársam mondott, már általánosságban sok vita tárgyát képezik. A földmivelésügyi ministeriumban ugyanis az osztályvezetők legtöbbje a jogvégzett emberekből kerül ki. Kivétel van az állattenyésztési osztálynál, amelynek élén gazdasági felügyelő áll, mint osztályvezető s kivétel van a kincstári birtokok osztályánál is, ahol az osztályvezető gazdatisztekből, gazdasági felügyelőkből kerül ki. A többi osztályokban azonban az úgynevezett fogalmazói karból előléptetett tisztviselők állanak az osztályok élén, mint osztályfőnökök. Ugyanez áll erre az osztályra is. Az osztályfő itt is a fogalmazói karból kerül ki. Ugy tudom, azt az eszmét tetszett megpendíteni, hogy ne minden osztálynak vezetésére a fogalmazó^ karból állítsunk oda egyéneket, hanem magából abból a szakból. Ez épen ennél a törvényjavaslatnál, a gazdasági felügyelőknél nem volns helyénvaló, már azért sem, mert a gazdasági felügyelők a közigazgatás alá is tartoznak és itt magát az adminisztrációt olyan egyéneknek kell intézniök, akik a közigazgatás ügyeiben, az adminisztrációs ügyekben is teljes jártassággal bírnak. A hivatali osztályfőnökök mellé be vannât osztva a valóságos szakemberek a gazdasági felügyelők közül, s azoknak megvan az előlépési lehetőségük egész felfelé. Ugy tudom, külön indítványt nem tett a képviselő ur, s ezért csak annyit kivantam megjegyezni felszólalására. Ilyen törekvések vannak az állatorvosi karban is, és folynak f tárgyalások, hogy osztályvezetőkül a fogalmazói karbeliek helyett szakemberek] alkalmaztassanak, de speciálisan ennél az osztálynál feltétlenü" szükség van a fogalmazói karból való főnökre. aki az adminisztrációt is tudja vezetni s nemesal a szakkérdésekhez ért. Kérem a szakasznak változatlan elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom . Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a é. §-t a bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a szakaszt elfogadta. Következik az 5. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 5—17. §-ohat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §-t). Haypál István ! Haypál István: Igent. Nemzetgyűlés! A 18. §-nál a törvény nagyon helyesen intézkedik arra nézve, hogy a gazdasági felügyelők magánvállalatokat ne fogadhassanak el. Ez. természetes is, hiszen különben ezzel le volnának kötve és nem tudnánka a hivatásuknak megfelelni. Érthetetlennek látszik azonban előttem, hogy amikor a törvény kimondja, hogy a gazdasági felügyelőknek megfelelő szakértelemmel kell birniok, vagyis megfelelő vizsga után kiállított okmánnyal kell rendelkezniük, ha valakinek szüksége van arra, hogy szakértőt állítson, akkor a törvény egyenesen kimondja a 18. §-ban, hogy még a bíróság részéről sem jelölhető ki szakértőnek. Ez semmi körülmények között sem tartom hely r esnek és károsnak tartom, mert hova menjen az az egyszerű ember, akinek olyan dolga van, hogy szakértőre van szüksége ? Ha a bírósághoz fordul azzal, hogy szakértőt nevezzen ki, a bíróság egyszerűen elutasítja őt azzal, hogy : menjen barátom, keressen magának szakértőt. Már pedig a gazdasági felügyelő olyan szakértelemmel rendelkezik, hogy ezt a szakértői tisztet betöltheti. Ezek után a következő javaslatot vagyok bátor beterjeszteni (Halljuk:/ Halljuk! jobbfelöl.): Javaslom, hogy a 18. § harmadik sorában levő ezen szavak : »Sem a bíróság részéről szakértőkként ki nem nevezhetők«, töröltessenek. Kérem a szakaszt ezzel a módosítással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Már az általános vitánál volt szerencsém nyilatkozni ebben a kérdésben. A bizottság jónak látta igy fogalmazni meg a szakaszt, arra való hivatkozással, hogy ha a gazdasági felügyelőknek megengedjük a magánmunkálatok elvégzését, megtörténhetik, hogy egész uradalmak vagy birtokok kezelését is elvállalhatják és igy ez elvonná őket a hivatásuktól. A bizottság még azt is jónak látta, hogy a gazdasági felügyelők a biróság részéről sem neveztethessenek ki. A bizottság ezt a véleményét arra alapította, hogy vannak olyan vagyonjogi perek is, ahol a bírósági szakértőnek hetekig kell dolgoznia, amíg a szakértői véleményét összeállíthatja és akkor már ezen a réven is elvonnák a gazdasági felügyelőt a munkakörétől. Miután azonban az állami tisztviselőkre általában nem áll ez a szabály ilyen szigoiuan, s miután az általános vitánál az összes felszólalók azt kívánták, hogy ezt módosítsuk és
