Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-240
256 A Nemzetgyűlés 240. ülése 1921. évi július hő 30-cm } szombaton. Sziráki Pál : . . . bizonyos, hogy lesznek olyan vidékek, akol már eddig is el voltak aprózva a földek s akol kisérletet fognak tenni arra nézve, hogy ipari növényeket termeljenek, mert ezzel kapcsolatban talán mezőgazdasági gyárak is lesznek felállítva és igy a munkaalkalom is nagyobb lesz. Ezt azért is nagyon szükséges volna előmozdítani, hogy a munkaalkalmakra is tágabb tér nyíljék. Például községemből igen sok munkás van Somogy megyében, Ádánd községben. Azért mentek oda dolgozni, hogy évi kenyerüket lehetőleg megkeressék. Azért nagyon szükségesnek tartanám és bátor vagyok az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmébe ajánlani, hogy ezek a gazdasági felügyelők lehetőleg munkaközvetítéssel is foglalkozzanak, (Helyeslés.) tekintettel arra, hogy különösen a mostani helyzetben nagyon sok a munkanélküli, akinek a helyzete komoly aggodalomra ad okot a kormányközegeknek és mindenkinek, az Alföldön különösen és a mi vidékünkön, is. Es a munkanélküliség még fokozódni fog, ha ez a szárazság tovább fog tartani, mert kevesebb lesz a munkaalkalom is. Nagyon szükségesnek tartanám, hogy ha ezek a gazdasági felügyelők a munkaközvetítéssel foglalkoznának és ha elérhetnők azt a célt, amelyet a földmivelésügyi minister ur többi között maga elé tűzött, hogy a kisbirtokosokat és a földmim kasokat lehetőleg közelebb hozza egymáshoz. Kolozsi Endre t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ő szükségesnek tartaná, hogy a járási gazdasági felügyelők bizonyos ügyekben a bíróság részéről mint szakértők szerepelhessenek. En részben helyeslem az ő óhajtását, részben pedig aggályaim vannak azért, mert ha beleviszik az ilyen ügyekbe az illető gazdasági felügyelőket és ha olyan esetek történnének, hogy az illetők a kisemberekkel szemben kedvezőtlen szakvéleményt fognak mondani, a kisemberek bizalmatlanok lesznek velük szemben. Ma pedig sok olyan ember van, aki elkeseredésében bizony még a kákán is csomót keres. Mégis lehetővé kell azonban tennünk azt, hogy aki óhajtaná, hogy az az illető gazdasági felügyelő az ő ügyében mint szakértő szerepelhessen, akik feltétlenül bizalommal van vele szemben, annak adjuk meg az alkalmat, hogy ügyében az illető gazdasági felügyelő, mint szakértő szerepelhessen. Ellenben aki kivan ja, hogy más gazdasági szakértőt alkalmazzanak, arra is nyújtsunk módot. Ma, amikor az ország újjáépítéséről van szó, rendkivül fontosnak tekintem, ezt a törvényjavaslatot már azért is, hogy a közélelmezést biztosithassuk a jövőben. Mert hogyha a gazdasági felügyelő lelkiismeretesen fogja teljesíteni a kötelességét, ha megismerkedik a helyi visznoyokkal és a nép bizalommal lesz iránta, ezzel a termelést óriási mértékben elő fogjuk mozditani és ezzel nemcsak magunknak, a nemzetnek, hanem magának a fővárosnak is hasznos szolgálatot teszünk, mert ha a termelést fokozzuk és hogyha az illető gazdasági felügyelő gondosan ügyeim fog arra, hogy az évről-évre fokozódjék, akkor ennek maga a főváros is hasznát látja. Mert miután Magyarország agrárállam, ugyebár itt minden ipar és kereskedelem csak akkor fejlődhetik, ha a mezőgazdaság is fejlődik. Itt nem messze a fővárostól vannak olyan községek, amelyeknek olyan hiányos a közlekedésük, hogy ősztől tavaszig alig tudnak mozdulni, pedig termo vidéken vannak. Nemhogy vasutjuk volna, még megfelelő mogyei úttal sem rendelkeznek. Ha ezek a községek megfelelő közlekedési vonalakkal lesznek ellátva, már maga Budapest is óriási hasznát látná ennek. Hogy csak egy példát mondjak, 26 korona munkabér mellett dolgoztak ott az emberek százai, mikor az én községemben már 40 koronát fizettek. De a 26 koronás munkaalkalom is csak elvétve akadt az illető munkásoknak, mert például szőlő nagyon kevés van az illető vidéken és igy nem. jutottak munkaalkalomhoz. Már pedig annak a községnek népe olyan hevesvérű nép, hogyha elégedetlenkedik, hamar megteszi, hogy ütlegekkel juttatja kifejezésre elégedetlenségét. Én hiszem azt, hogy ha ez a törvényjavaslat meg fog valósulni, és azok a kinevezett tisztviselők, gazdaság felügyelők lelkiismeretesen fogják teljesíteni kötelességüket, akkor nagyon sokkal kevesebb lesz az aggodalom, évről-évre kisebb lesz az elégedetlenség s az a termelő munka, amelytől függ nagyrészben az ország újjáépítése, nagyobb lendületet fog kapni. Ebben a meggyőződésben a törvényjavaslatot örömmel megszavazom. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Benkő Gábor : Erről a beszédről nem fognak annyit irni, mint a Beniczkyéről ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister úr kíván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon röviden kívánok a vitában elhangzott beszédekre reflektálni. En ígértem ennek a törvényjavaslatnak a Nemzetgyűlés elé terjesztését s most szerencsém volt azt ideterjeszteni és tárgyalásra kitüzetni. Igen nagy hiányát érzem a gazdasági felügyelőknek a házhelytörvény végrehajtásánál és egyáltalában a földmivelésügyi kormányzat minden ágánál, örömmel kell hogy megállapítsam, hogy a Nemzetgyűlés ezt a törvényjavsalatot, mondhatni, a felszólalók hangjából ítélve, egyhangú bizalommal és elismeréssel elfogadja. (Élénk helyeslés.) Magyar Kázmér t. felszólaló képviselőtársam is ugyanennek adott legelsősorban kifejezést. A többire nézve, amit fel tetszett említeni, nevezetesen hogy a jelenleg alkalmazásban levő gazdasági felügyelők figyelembe veendők, kijelentem, hogy mivel a jelenleg alkalmazásban levő gazdasági felügyelőket az állam úgyis fizeti, ennélfogva, ha elhelyezkedésre van lehetőség, a kormány elsősorban őket veszi figyelembe. A magánmunkák teljesítésére vonatkozó renj delkezés, amire összes felszólalt képviselőtársaim