Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-240

256 A Nemzetgyűlés 240. ülése 1921. évi július hő 30-cm } szombaton. Sziráki Pál : . . . bizonyos, hogy lesznek olyan vidékek, akol már eddig is el voltak aprózva a föl­dek s akol kisérletet fognak tenni arra nézve, hogy ipari növényeket termeljenek, mert ezzel kapcso­latban talán mezőgazdasági gyárak is lesznek fel­állítva és igy a munkaalkalom is nagyobb lesz. Ezt azért is nagyon szükséges volna előmozdítani, hogy a munkaalkalmakra is tágabb tér nyíljék. Például községemből igen sok munkás van Somogy megyében, Ádánd községben. Azért mentek oda dolgozni, hogy évi kenyerüket lehetőleg megkeres­sék. Azért nagyon szükségesnek tartanám és bá­tor vagyok az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmébe ajánlani, hogy ezek a gazdasági fel­ügyelők lehetőleg munkaközvetítéssel is foglal­kozzanak, (Helyeslés.) tekintettel arra, hogy külö­nösen a mostani helyzetben nagyon sok a munka­nélküli, akinek a helyzete komoly aggodalomra ad okot a kormányközegeknek és mindenkinek, az Alföldön különösen és a mi vidékünkön, is. Es a munkanélküliség még fokozódni fog, ha ez a szárazság tovább fog tartani, mert kevesebb lesz a munkaalkalom is. Nagyon szükségesnek tarta­nám, hogy ha ezek a gazdasági felügyelők a munka­közvetítéssel foglalkoznának és ha elérhetnők azt a célt, amelyet a földmivelésügyi minister ur többi között maga elé tűzött, hogy a kisbirtokoso­kat és a földmim kasokat lehetőleg közelebb hozza egymáshoz. Kolozsi Endre t. képviselőtársam azt mon­dotta, hogy ő szükségesnek tartaná, hogy a járási gazdasági felügyelők bizonyos ügyekben a bíró­ság részéről mint szakértők szerepelhessenek. En részben helyeslem az ő óhajtását, részben pedig aggályaim vannak azért, mert ha beleviszik az ilyen ügyekbe az illető gazdasági felügyelőket és ha olyan esetek történnének, hogy az illetők a kisemberekkel szemben kedvezőtlen szakvéle­ményt fognak mondani, a kisemberek bizalmat­lanok lesznek velük szemben. Ma pedig sok olyan ember van, aki elkeseredésében bizony még a kákán is csomót keres. Mégis lehetővé kell azon­ban tennünk azt, hogy aki óhajtaná, hogy az az illető gazdasági felügyelő az ő ügyében mint szak­értő szerepelhessen, akik feltétlenül bizalommal van vele szemben, annak adjuk meg az alkalmat, hogy ügyében az illető gazdasági felügyelő, mint szakértő szerepelhessen. Ellenben aki kivan ja, hogy más gazdasági szakértőt alkalmazzanak, arra is nyújtsunk módot. Ma, amikor az ország újjáépítéséről van szó, rendkivül fontosnak tekintem, ezt a törvény­javaslatot már azért is, hogy a közélelmezést biz­tosithassuk a jövőben. Mert hogyha a gazdasági felügyelő lelkiismeretesen fogja teljesíteni a kö­telességét, ha megismerkedik a helyi visznoyok­kal és a nép bizalommal lesz iránta, ezzel a terme­lést óriási mértékben elő fogjuk mozditani és ezzel nemcsak magunknak, a nemzetnek, hanem ma­gának a fővárosnak is hasznos szolgálatot teszünk, mert ha a termelést fokozzuk és hogyha az illető gazdasági felügyelő gondosan ügyeim fog arra, hogy az évről-évre fokozódjék, akkor ennek maga a főváros is hasznát látja. Mert miután Magyar­ország agrárállam, ugyebár itt minden ipar és kereskedelem csak akkor fejlődhetik, ha a mező­gazdaság is fejlődik. Itt nem messze a fővárostól vannak olyan községek, amelyeknek olyan hiányos a közlekedésük, hogy ősztől tavaszig alig tudnak mozdulni, pedig termo vidéken vannak. Nemhogy vasutjuk volna, még megfelelő mogyei úttal sem rendelkeznek. Ha ezek a községek megfelelő köz­lekedési vonalakkal lesznek ellátva, már maga Budapest is óriási hasznát látná ennek. Hogy csak egy példát mondjak, 26 korona munkabér mellett dolgoztak ott az emberek százai, mikor az én községemben már 40 koronát fizettek. De a 26 koronás munkaalkalom is csak elvétve akadt az illető munkásoknak, mert például szőlő nagyon kevés van az illető vidéken és igy nem. jutottak munkaalkalomhoz. Már pedig annak a községnek népe olyan hevesvérű nép, hogyha elé­gedetlenkedik, hamar megteszi, hogy ütlegekkel juttatja kifejezésre elégedetlenségét. Én hiszem azt, hogy ha ez a törvényjavaslat meg fog való­sulni, és azok a kinevezett tisztviselők, gazda­ság felügyelők lelkiismeretesen fogják teljesíteni kötelességüket, akkor nagyon sokkal kevesebb lesz az aggodalom, évről-évre kisebb lesz az elégedetlen­ség s az a termelő munka, amelytől függ nagy­részben az ország újjáépítése, nagyobb lendületet fog kapni. Ebben a meggyőződésben a törvényjavasla­tot örömmel megszavazom. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Benkő Gábor : Erről a beszédről nem fognak annyit irni, mint a Beniczkyéről ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister úr kíván szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon röviden kívá­nok a vitában elhangzott beszédekre reflektálni. En ígértem ennek a törvényjavaslatnak a Nem­zetgyűlés elé terjesztését s most szerencsém volt azt ideterjeszteni és tárgyalásra kitüzetni. Igen nagy hiányát érzem a gazdasági felügyelőknek a házhelytörvény végrehajtásánál és egyáltalában a földmivelésügyi kormányzat minden ágánál, örömmel kell hogy megállapítsam, hogy a Nemzet­gyűlés ezt a törvényjavsalatot, mondhatni, a fel­szólalók hangjából ítélve, egyhangú bizalommal és elismeréssel elfogadja. (Élénk helyeslés.) Magyar Kázmér t. felszólaló képviselőtársam is ugyanennek adott legelsősorban kifejezést. A többire nézve, amit fel tetszett említeni, neveze­tesen hogy a jelenleg alkalmazásban levő gazda­sági felügyelők figyelembe veendők, kijelentem, hogy mivel a jelenleg alkalmazásban levő gazda­sági felügyelőket az állam úgyis fizeti, ennélfogva, ha elhelyezkedésre van lehetőség, a kormány első­sorban őket veszi figyelembe. A magánmunkák teljesítésére vonatkozó ren­j delkezés, amire összes felszólalt képviselőtársaim

Next

/
Oldalképek
Tartalom