Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-240
250 A Nemzetgyűlés 240. ülése 1921 hogy ezek a kiváló tisztviselők magánmunkálatokban részt vehessenek. A végrehajtási utasításban a t. kormányzat intézkedhetik ezen korlátozás iránt. Ennyit kívántam elmondani a törvényjavaslat érdemi részére. T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur azt mondotta, hogy ez a gazdasági felügyelői intézmény mindössze 25 éves múltra tekinthet vissza s keletkezését a szükség vetette felszínre, abból sarjadt ki. Én véletlenül abban a helyzetben vagyok, visszaemlékezem rá, mi volt az a szükség, ami a gazdasági felügyelői intézmény létesítésének csiráját magában foglalta. (Halljuk! Halljuk!) A szükség a magyar kereskedelem túlhajtása, túlságos élelmessége, hogy ugy mondjam, sarlatanizmusa volt, ez szólította életre a gazdasági felügyelői intézményt,, nem ebben a szakban ugyan, hanem a tejgazdasággal vonatkozásban. Mi öregebb ívásu emberek emlékezünk reá, hogy Egán Ede idejében a budapesti, kereskedők kitalálták azt a lehetetlen tételt, hogy a tej is kereskedelmi cikk lehet. A tej, amely talán még a lisztnél is fontosabb táplálék, különösen a csecsemővédelem és általában a gyermekek szempontjából. Hogy ezt kereskedelmi cikké tegyék, megvették valahol a tejet és vártak a konjunktúrára, a viszonylatok megfelelő kialakulására, hogy azután eladhassák. Ezzel szemben mi ugy képzeltük a tejet — és így van ez ma is, akárhogyan járnak is el a kereskedők — hogy a tej az istállóban termelődik s egy bizonyos átadó szerv közreműködésével jut a fogyasztókhoz. Eddig a gazdaasszonyok hátasbatyuja volt az a közvetítő szerv, amely behozta a termelés helyéről Budapestre a tejet. A kereskedők azonban azt mondták, hogy ez így nem jó lesz, borzasztót lehet ezen is nyerni, tej kereskedést kell nyitni és nyitottak is olyan tej kereskedéseket és forgalomba hoztak olyan tejeket, hogy elrémült tőle mindenki, aki valaha is tejgazdasággal foglalkozott. (Igaz! Ugy van!) Ez indította Egán Edét arra, hogy nem restéit magával vive egypár megbízható úriembert, elmenni ezekbe a tejkereskedésekbe, ott mintákat venni, és a mintákat vegyelemeztetni, amely vizsgálat során kisült, hogy szinte a méregkeveréssel volt határos az, ami a tej kereskedelem révén ebben az országban orgiákat ült. (Igaz! Ugy van!) Hegedüs György : Kitűnt akkcr valószínűleg más is ! Magyar Kázmér : Egán Ede kezdeményezésére alakult akkortájt Magyarország legfényesebb, legtökéletesebb, mondhatom, legbámulatraméltóbb intézménye, a központi tejcsarnok, amely átvette a bátyus asszonyok szerepét, s közmegelégedésre, illetőleg a főváros közönségének elragadtatására felváltotta őket. Egán Ede zsenije kitapasztalta azt is, hogy mindez nem elégséges, a tejcsarnok megalakításán felül szükség van a tej gazdálkodás országos felügyeletére, fejlesztésére és ezzel kapcsolatban —miután a tej a tehenek produktuma — a szarvasévi július hő 30-án, szombaton. marhatenyésztés országos istápolására is. Innen datálódik ez az egész dolog, melynek Egán Ede volt kezdeményezője, őutána következett Pirkner János, aki viszont első volt, aki a maga nagy szorgalmával, tudásával és fáradhatatlanságával szervezte az állattenyésztési felügyelőségeket. Egán neki adta át ezeket az ügyeket, ő maga pedig a közgazdasági élet más vonalára húzódott vissza, felment Bcregbe, a rutének közé. Azt mondották, hogy antiszemita misszióval. Hát ő soha egy szót nem ejtett ki a száján, ami antiszemita megnyilatkozás lett volna, bizonyos azonban, hogy működésével ott fenn, a kazárok között némi kellemetlenségeket csinált, amennyiben behozta az egyes falvakba a szövetkezések utján a falusi kereskedelem lehetőségét, szervezte az ottani közgazdasági életet. Haller József: Ez a legnagyobb antiszemitizmus ! Magyar Kázmér : ... és — nem tudom, felderítve nincs — ennek közgazdasági munkája közben, amely munkának ő igazi apostola volt, ugy látszik, mártirsors is érte. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Lehetetlennek tartottam, hogy amikor a Nemzetgyűlés ezt a javaslatot tárgyalja, egy kiváló, nagy embernek emlékét meg ne örökítsük, (Általános helyeslés.) lehetetlen, hogy ez alkalommal és később is emlékét kegyelettelne ápoljuk. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) A törvényjavaslatot egyébként elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök : Szólátra következik ? Forgács Miklós jegyző: Hegedüs György! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Csak néhány szóval kívánok e törvényjavaslattal foglalkozni. Maga a javaslat annyira világos, annyira preciz, hogy ebben a kérdésben jóformán mindent kimerít s azonfelül az előadó ur is olyan részletességgel és oly alaposan világította meg az egyes szakaszokat, hogy hosszabb magyarázatokra csakugyan nincs itt szükség. Ezért én csak azt akarom megjegyezni, t. Nemzetgyűlés, hogy ezt a törvényjavaslatot rendkívül fontosnak tartom nemcsak mezőgazdasági kultúránk emelése, föl dmivelésünk intenzivebbé tétele, hanem általában gazdasági szinvonalunk megjavítása tekintetében is és igen fontosnak tartöm abból a szempontból is, hogy ez az a törvényjavaslat, amely elfogadása esetén valószínűleg kenyérhez fog juttatni sok olyan gazdatisztet és tisztviselőt, akiket a mai szomorú állapotok családjuk köréből és foglalkozásukból kiüldöztek s akik most ellátás és megélhetés nélkül vannak. Azért én ugy tekintem ezt a javaslatot, mint amely nem csupán az agrárérdekek szempontjából bir rendkívüli fontossággal közgazdasági életünkre, hanem a nemzet konszolidációja szempontjából is rendkívüli jelentőségű. Mivel hiszem, hogy ezek a megbízható tisztviselők a most megnyílt uj pályán nagyrészben hamarosan elhelyezést fognak találni, ebből a szempontból kívánom igen röviden bírálat alá
