Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

224 A Nemzetgyűlés 239. illése 1921. évi július hó 29-én, pénteken. gedélyezze 100°/

0-kal felemelt mértékben. Ugyancsak felhatalmaztalak a kormány arra, hogy a közszolgálati tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál illetékes családi pótlék felemeltessék, és pedig a VIII. fizetési osztályig 50°/o-kal, a VIII. fizetési osztálynál magasabb fizetési osztályokban 100%-kal.« (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héj Imre jegyző : Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T Nemzetgyűlés! A 2. §. 1. bekezdésének 4. sorában a végszót és az egész 2. bekezdést elhagyni kérem és erre nézve módosítást nyújtok be. Valósággal komikusnak találom a magam részéről azt, hogy a Nemzetgyűlés most, július végén megkösse a kezét és megtiltsa önmagának azt, hogy ne tehessen valamit majd október 1-én. Ilyen rendelkezést törvényben sohasem láttam. A Nemzetgyűlés törvénnyel köti meg a* maga kezét és tiltó rendelkezést tartalmazó törvényt hoz önmagával szemben. Ha pedig ez a 2. bekezdés a minister kezét akarná megkötni törvénnyel, akkor is teljesen felesleges, mert a minister sem költekezlietik törvény nélkül, ebben pedig semmiféle előirányzat nincs. Kijelentem, hogy az 1. bekezdésben lévő végszónak és a 2. bekezdésnek elhagyása csak együtt lehetséges, mert a kettő szoros összefüggésben van egymással, ugy hogy vagy mind a kettő megmarad, vagy mind a kettő kihagyatik. Ez t. i. azt jelenti, hogy a Nemzetgyűlés megtiltja önmagának ós a ministernek ma azt, hogy október 1-én ne adhasson a tisztviselőknek további segítséget. Erre semmi szükség nincs, nem is logikus, és ellenkezik a Nemzetgyűlés szuverenitásával is. De felesleges is kimondani, mert éneikül is ki van ez mondva az 1. bekezdésben, (Zaj. Elnök- csenget.) ahol pontosan meg van állapítva, hogy ez a szakasz semmi további időre nem vonatkozik, csupán július, augusztus és szeptember hónapokra ; minden külön törvényhozási intézkedés nélkül is tehát szeptember utolsó napjánál tovább, terjedőleg nem szabad ilyen segélyt kiadni. En tehát, hogy abba a gyanúba ne keveredjem, mint jogász ember és képviselő, hogy ilyen laza szerkesztést elfogadok, ezt a módosítást benyújtom. Elnök: Szólásra következik'? Birtha József jegyző: Ereky Károly v Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Én csak egy percre veszem igénybe az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét. A t. pénzügyminister ur ugyanis tegnap azt a kijelentést tette, hogy ha nem szavaznék meg ezt a törvényjavaslatot ma, akkor az ország ex-lexbe jutna és ő nem tudna fizetést adni a tisztviselőknek. En a pénzügyminister urnák ezt a terrorját figyelembe véve, magam is azt mondom, hogy szavazzuk meg. De kijelentem, hogy nincs igaza a pénzügyminister urnák, és nem lett volna joga akkor sem, ha ez nincs is megszavazva Magyarország szerencsétlen tisztviselőit azzal sújtani, hogy a fizetésüket ki nem adja, mert hiszen akkor a vasutakat is meg kellene állítania. Tudom, hogy békében is előfordult ex-lex, és a tisztviselők megkapták azért a fizetésüket. Ez tehát ismét olyan terrorisztikus lépés volt, amelyet itt a leghatározottabban vissza kell utasítanom. T. Nemzetgyűlés ! A közalkalmazottakra nézve megdöbbentő az, hogy ha a szomszédos államokat, akár Ausztriát és a német államokat vesszük, az ottani közalkalmazottak fizetése már a békevaluta leromlásának arányában óriási mértékben meg van javítva; nálunk azonban ez nem történt meg, noha összehasonlítva a Németbirodalom, Ausztria, vagy akármelyik állam költségvetésével a mienket : a legnagyobb pazarlás a mi országunkban folyik. Most nem akarom az időt vele rabolni, de majd meg fogom mutatni a pénzügyminister urnák, hogy költségvetésünket összehasonlítva más államokéval, milyen óriási pazarlás folyik itt, és tételről-tételre rá fogok mutatni, hogy mily tekintetben, de azért a közalkalmazottak sorsát nem javítjuk meg. A közalkalmazottak sorsáról az államnak kell megfelelően gondoskodnia ós tessék a valuta romlását a béke viszonyok szerint figyelembe véve intézkedni, hogy ne nyomorogjanak tisztviselőink. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Van ebben a 26 milliárban sok oly jogtalan tétel és nem okos tétel, amelyet el lehet venni a közalkalmazottak sorsának javítására. A pénzügyminister ur tegnapi kijelentését, hogy a törvényjavaslat meg nem szavazása nélkül a tisztviselőket nem fizette volna, a leghatározottabban elitélem, és bizonyára fizetett volna; de hogy ne az a hit legyen az országban, hogy ez rajtunk múlik, mi gyorsan 1 »eszélünk, sietve és mintegy telegráf stílusban, de a törvényjavaslatot ma keresztül fogjuk hajtani, (Ugy van ! a bal- és a, szélsőbaloldalon. Mozgás.) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző : báró Szterényi József, B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Kegyes elnézésüket kell kérnem, hogy az idő előrehaladott voltának ellenére a részletes vitában mégis felszólalok. De kénytelen vagyok vele a pénzügyminister ur múltkori agresssziv beszéde után, amelyben a t. minister ur annyira ment, hogy kétségbevonta a Nemzetgyűlésnek azt a jogát, hogy az ő munkája fölött kritikát egyáltalán gyakorolhasson. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Sohasem mondtam ilyen bolondot! B. Szterényi József: Bocsánatot kérek t. minister ur, rá fogom olvasni rögtön a saját beszédét, amelyben citálva december 20-iki beszédének a beszegődtetésre vonatkozó részét, hangsúlyozza, hogy mire vállalkozott, s azt mondja, hogy aki munkájában zavarja, az tehát személyes tekintetben támadja. Sőt velem szem-