Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-238

210 A Nemzetgyűlés 238. ülése 1921. évi július hó 26-án, csütörtökön. A lefolyt hónapokban a Duna-Tisza közén... Ereky Károly; Mikor voltak ezek a lefolyt hónapok ! Beniczky Ödön: ., . az aljas emberi motí­vumok orgiáinak kakofoniája csendült ki 5 diri­gálva attól a kéztől, amely a f Britannia szálló­ban székelt. (Zaj.) Bocsánatot kérek, szabad védekezésemet előadnom. Akik a kecskeméti eseményeket intézték 1919 novemberében, ugyanazok intézkedtek a többi helyeken és a többi hónapokban is. Csak a székhely helyeződött át Kecskemétről Buda­pestre a Britannia-szállóba és most vissza Kecskemétre. Most megint itt és a környéken veszélyeztetik a közbiztonságot. Eddigi büntet­lenségük ujabb gazságok elkövetésére sarkalja őket. A. kecskeméti keresztény társadalom a szabadon garázdálkodó gyilkosoktól megborzadva és utálattal fordul el, velük semmi eszmei kö­zösséget nem érez, várja a kormány hatóságai­tól, hogy mikor fog lesújtani rájuk az igazság­szolgáltatás pallosa. Budaváry László : A ministerelnök ur meg­ígérte, hogy azonnal szigorn vizsgálatot indit és megint ide áll a világ elé ilyen dolgokkal ! (Zaj. Elnök csenget.) Beniczky Ödön : Az összes kormányok és ministerek intézkedései siker nélkül maradtak. Hiábavalók voltak a feljelentések, az átiratok, a közbenjárások, meddők maradtak a vizsgálatok, amelyek messze az én időmön túl multak el végelgyengülésben. Eleget zártüléseztünk. En elhiszem, hogy amint a német mondja, »eine Rosskur« az, amit én csinálok, de szerintem az utolsó eszköz a nyilvánosság, amellyel ezeket a dolgokat agyon lehet és agyon kell csapni, mert különben a keresztény kurzus fog ezekbe a dolgokba bele­dögleni. Miért tűrjem én azt, hogy valamelyik pestmegyei zsidó joggal híresztelhesse azt, hogy tőle rabolt fekete hintón egy u. n. huszár fő­had n agy kucsirozik. Benkő Gábor; Belügyniinistersége alatt Szmrecsányi kinyomatta a plakátot : üsd a zsi­dót! (Zuj.) Elnök : Csendet kérek. Beniczky Ödön : Nem kötelcsség-e azt, aki így kompromitálja a nemzeti hadsereget, kihá­mozni az uniformisból. Ha a feljelentés nem teszi meg a hatását, amit teljesen kizártnak tartok, akkor a nyilvánosság előtt kell kikény­szeríteni azt, hogy ez az elem kivettessék a hadseregből, amelynek szeplőtlensége a rend és az ország fenmaradásának egyetlen biztositéka. Prónay Pál alezredest zászlóaljával együtt beteszik csendőrségnek a belügyministeriumba. Kornhauser nevű zsidó tartozik Prónay Mihály volt nógrádi főispánnak valami mészégetésből kifolyólag 70.000 koronával. Hegedüs pénzügy­minister urnák országmentő pénzügyi politikája őt tönkreteszi, fizetni nem tud, halasztást kér. Prónay Mihály erre cedálja a követelést Pál öccsére, aki a zsidót szuronyok között beviteti a laktanyába, becsukatja a föld alá, megkoplaltatja, s újból felhozatja: »Fizetsz-e már büdös zsidó?« (Felkiáltások balfelöl: Hallatlan!) A pincékben tapasztaltaktól halálra rémült zsidó hazaüzent, hogy kéregessék össze, keressék elő bárhonnan is a pénzt. Sok szaladgálás után végre a rend­őrség szabadítja ki fortéllyal Kornhausert és hazabocsátja a halálrarémült családjához. (Zaj és felkiáltások bal felöl; Mikor volt ez?) Most kérem. íme, t. Nemzetgyűlés, egy pillanatfelvétel, a mai rendszerből. Felkiáltások bal felöl : Mi az hogy most ! ?) Pár nappal ezelőtt, a múlt héten' Benkő Gábor: Ezért lett felmentve Prónay! Megvolt a paktum, hogy nem hozzák nyilvános­ság elé a dolgot! (Zaj és felkiáltások balfelöl : Honnan tudja ?) Az a képviselő mondta el, aki megmondta azt is, hogy nem hozzák nyilvános­ságra. (Folytonos zaj.) Beniczky Ödön: íme, egy pillanatfelvétel a mai rendszerről, amelyet én támadok. Egy csendőralezredes, méltóztassék meggondolni : egy csendőralezredes . . . Benkő Gábor : A ministerelnök öt perc alatt elégtételt adott. Elnök : Benkő képviselő urat figyelmezte­tem, hogy maradjon csendben. A figyelmezteté­sek után most már a rendreutasitás következik. Beniczky Ödön : . . . egy csendőralezredes, aki személyes szabadságot sért, hivatalos hatal­mával visszaél, zsarol, feltámaszt egy középkori intézményt, az adósok börtönét, és teszi mindezt magánérdekből. A t. ministerelnök ur most már meggyőződhetett róla, hogy hiába akarja a far­kast sarjura fogni, biz' az mindig húst fog enni. Budaváry László : ügy van ! Ez igaz ! Beniczky Ödön: Budaváry képviselő ur azt mondhatná nekem erre, hogy : jól tette ! Budaváry László: Sokkal jobb volna, ha a kommunisták rémtetteiről beszélne, mert a kül­föld még nem tudja eléggé ! (Zaj.) Friedrich István: Zsarolni szabad? Kerekes Mihály: Mit törődik ő vele?! Dánér Béla: Bíróság elé kell állítani! Budaváry László: Vigye a bíróság elé! Dánér Béla : De most az indemnitásról tár­gyalunk ! Beniczky Ödön: Budaváry képviselő ur azt mondja: Jól tette, nem érdemes erről beszélni, hiszen csak egy zsidóról van szó! Budaváry László: Ezt nem mondom soha­sem! Ez ellen tiltakozom! (Nagy zaj.) Elnök: (csenget) Csendet kérek, Budaváry képviselő ur ne méltóztassék semmit se mondani. Budaváry László: Itt nem szóltam. Elnök: Csendet kérek, képviselő ur. Budaváry László: Általános derültség a zsidó njságirók között! Elnök: Budaváry képviselő urat rendre­utasítom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom