Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

114 A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921. és egyhangúlag megszavaztuk, én a kormánytól nyilatkozatot kértem arra nézve, hogy ez a tör­vény kizárólag közjogi és közbiztonsági téren fog alkalmaztatni, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon) és amennyiben közgazdasági téren is alkalmaznák, minden közgazdasági ággal szemben egyformán fog a kormány eljárni. (Ugy van !) Rassay Károly : Az elemi iskolás gyermekekre alkalmazták ! Gaal Gaszton : Akkor tett is a kormány ilyen megnyugtató kijelentést a Nemzetgyűlésen csak ennek hatása alatt voltam hajlandó a tör­vényt megszavazni. Most azt látjuk, hogy a kivé­teles törvények tekintetében teljesen ott tartunk, mint a háború kellős közepén. Rassay Károly : Sőt rosszabbul állunk ! Gaal Gaszton : A bürokratizmusnak azok a fejedelmei, akikről én itt beszélek, tartják mar­kukban ennek az országnak egész közgazdasági életét ; (Ugy van !) az ütőereit hol lefogják, hol kinyitják, aszerint, amint nekik tetszik és arra irányitják a vérkeringést, amerre nekik tetszik. (Ugy van ! a szélsőbáloldalon.) Rassay Károly : Konkrét esetekre hoznak rendeletet ! Gaal Gaszton : Én nem akarok senkit meg­gyanúsítani ! Nem mondom azt, hogy őket nem vezeti jóakarat. Egy azonban bizonyos : hogy minden ilyen ténykedés, miután egyeseknek előnyt ad, másokat pedig előnyüktől üt el, tényleg gya­nússá teszi azt a tényezőt és jogos rágalmaknak, jogos meggyanusitásoknak teszi ki azokat az in­tézkedéseket, amelyek az egyiknek kedvezményt adnak, a másiktól pedig jogokat vesznek el. (Igaz ! Ugy van !) Már csak ebből az egy szempontból is feltétlenül törlendőnek és minél előbb megszün­tetendőnek tartok minden néven nevezendő kivé­teles törvényt. Térjenek vissza a bürokraták abba a körbe, amelybe valók, amely az értelmi és szel­lemi nivójuknak megfelel, de ne avatkozzanak bele olyan dologba, amihez a tollforgatáson kivül még egy kis »egyéb« is kell. (Mozgás.) Szólanom kell még a kivételes törvények alap­ján gyakorolt egyes tilalmaknak és engedélyek­nek gazdasági hatásairól és az ebből előálló ször­nyű igazságtalanságokról. Kátérek mindjárt ma­gára a dologra. Itt van a benzin-kérdés. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azért, mert egy ilyen bölcs bürokrata areopág annak idején nagy áron megvett nem tudom hány száz vagon benzint, nem számitva a világkonjunktura megfelelő esé­lyeire és azt behozta ide Magyarországba, ma Magyarország összes termelői ugy a cséplőgépeik­hez, mint a szántógépeikhez kénytelenek 36—38 koronáért ab feladóállomás megvenni a benzint, ugy hogy mire odaér a gazdaságba, 42—44 koro­nába kerül kilogrammja. (Ugy van! Ugy van!) Magyarország mezőgazdái kénytelenek ilyen ben­zinnel csépelni, különösen a kisgazdaosztály, amely­nek benzinesgépei vannak, a nagyobb birtokos­osztály pedig ilyen benzinesgéppel lenne kénytelen szántani, mert a szántási időszak már megkezdő­éin július hó 21-en, csütörtökön. dött és a beHzines-szántógépekkel el kellene kez­deni a munkát. Ugyanezt a benzint ma bármily külföldi kereskedőtől 14 koronáért meg tudom szerezni, de az állam nem engedi meg, hogy meg­szerezzem, mert az állam azt akarja, hogy a bölcs bürokratái által drágán megvett benzint fogyassza el előbb Magyarország termelőközönsége. (Zaj.) B. Szterényi József: Ez igy van! Gaal Gaszton : Ha ezt elfogyasztja a gazda­közönség, akkor mi ez egyéb, mint egy borzalmas indirekt adó, amelyet megint a gazdaközönség fizet ? (ZajJ Vázsonyi Vilmos : Kié az a benzin ? Usetty Ferenc : Ki vette a benzint ? Gaal Gaszton : A bölcs bürokraták vették, vagy vétették meg a kormánnyal, nem mondha­tok egyebet, hisz akkor is csak állami engedéllyel lehetett megvenni és behozni. Őrgr. Pallavicini György: Fizesse meg a minister ; Gaal Gaszton : Én most a pénzügyminister úrhoz fordulok egy kérdéssel. Ugyanez a helyzet a szén tekintetében is. Vagononként két-háromezer koronával drágábban vagyunk kénytelenek fizetni a szenet, mint ahogy azt a szabadforgalomban meg­szerezhetnénk. Es mindezeket a dolgokat a bölcs állami gondoskodásnak köszönhetjük. (Zaj.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Semmi sem állja útját, hogy bárki, akár Gaal Gaszton képviselő ur is, a szabadkereskedelem­ben szerezhesse be. Gaal Gaszton : A benzint ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : A szenet ! Gaal Gaszton : A szén tekintetében is azok az irányárak, amelyeket megállapítani méltóztatott, a szabadkereskedelmet is arra ösztönzik, hogy ezt a hasznot magának szedje le. Én tudom, hogy szabad szenet vennem itt is, ott is, de miután az állami irányár . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Nii es állami irányár ! A képviselő ur ügyes­ségétől függ, hogyan szerzi be a szenét. Gaal Gaszton : Nekünk sajnos, igy kell fizet­nünk. Legutóbb hallottam, hogy a kenőanyagok tekintetében is adott ki a minister ur egy behoza­tali tilalmat, ami annyit jelent, hogy a kocsi- és szekérkenőcsöt, a legközönségesebb gazdasági dol­gok egyikét, amelyből azonban rengeteg fogy egy gazdaságban, — az én kis gazdaságomban a mai árak mellett közel 20 ezer koron a ara kocsikenőcs fogy el egy esztendőben — még akkor is, mikor külföldről lehetett behozni, 64 koronával fizettük meg ; tehát majdnem többe került a kocsikenőcs, mint a legfinomabb disznózsir. Most, ugy látszik, a minister urnák még ez is olcsó volt, mert meg­tiltotta a külföldi behozatalt. Ma kizárólag néhány honi kocsikenőcsgyár tartja kezében ezt az üzle­tet és ezek külföldi konkurrencia hijján természe­tesen ugy fogják még emelni a kocsikenőcs árát, ahogy az nekik tetszik. Hy módon megtörténhe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom