Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

108 A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921 mentárizmus életében még nem volt példa, hogy egy Nemzetgyűlés odadobja a kormánynak az ellenőrzés jogát, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor én kiirtani azt a pár szót, amit a dologban mondottam (olvassa) : »Mint ellenzéki képviselő — úgyis tudtam, hogy leszavaznak — kijelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot el nem fogadhatom, mert a kormány külkereskedelmi dolgokban rendeletileg nem intézkedhetik és nem adhatjuk oda a vám- és behozatali illetékek önhatalmú megállapítását.« Beszédem további során a következőket mondottam (olvassa) : »Ha a Nemzetgyűlés többsége más nézeten van, akkor tessék a felelősséget a többségnek viselnie, mert mi, kisebbség, protestálunk ezen törvényjavaslat ellen.« Akkor, a Nemzetgyűlés 87. ülésén leszögeztem azt, mert tudtam, hogy jön még idő, amikor a Nemzetgyűlésnek szemrehányást tehetek azért, hogy ezt a két legfontosabb, a nemzet anyagi érdekeit a legerősebben érintő törvényjavaslatot hozzászólás nélkül húsz képviselő jelenlétében elfogadták. T. Nemzetgyűlés ! A közgazdasági és pénzügyi kérdések iránti érzék abszolút hiánya jellemzi az egész t. Nemzetgyűlést, (ügy van/ balfelől.) Itt letárgyalunk most a nyáron, amidőn minden gazdának odahaza kellene lennie, redkivül fontos törvényjavaslatokat, melyek az egész nemzet sorsára döntő fontossággal birnak, merem mondani, talán nagyobb fontossággal, mint a királykérdés pillanatnyilag. (Ugy van ! balfelől.) Ezekkel a kérdésekkel senki nem törődik. Egyedül voltam hétfőn is, aki forszíroztam, hogy az őrlési adónál valami kis kritikát gyakoroljon az ellenzék. Ezt ellenzéki

1 társaimnak mondom, mert ők sem voltak itt. Mégis egy ilyen törvényjavaslatot nem szabad szó nélkül átengedni a Nemzetgyűlésen. Rassay Károly : Hogy lehet ezt mondani ? Ereky Károly : Hárman-négyen itten voltunk. Nagy János (egri) : A bizottságban elintézték ! Tessék odajönni ! (Zaj.) Ereky Károly : Az ön véleménye, t. képviselő ur, kissé elfogult, mert ott volt vasárnap Egerben a pénzügyminister ur. Ne tessék nekem ilyeneket magyarázni ! Én elolvastam a legutóbbi időkben a Németbirodalomnak a vagyonváltságra vonatkozó vitáit. Nagy János (egri) : Megint olyan, mint a papagály ! Ereky Károly : Én jól le tudom magam fékezni, de ha a képviselő ur direkt provokálólag lép fel, ha sértő kifejezést mond oda, akkor én vagyok, Ereky Károly, az, aki mindenkinek nekiront. Ne méltóztassék a pad alatt ilyen kifejezéseket használni, hogy : »Megint olyan, mint a papagály !« Vannak kifejezések, amelyek abszolúte nem sértőek, de a politikában nagyszerűen el lehet azokat taktikai okokból helyezni. Ez is azok közé tartozik. Én kijelentem önnek, hogyha még egy ilyen kifejezést használ, akkor az elnök úrhoz fordulok védelemért. évi július hó 21-én, csütörtökön. T. Nemzetgyűlés ! Elolvastam azokat a beszédeket, a melyeket a német nemzetgyűlésen a vagyonváltsággal kapcsolatban tartottak. A bizottságokban természetesen minden törvényjavaslat letárgyaltatik. Akkor menjünk haza, ha itt nem lehet többé tárgyalni azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket Nagy János képviselőtársam szerint a bizottságban már elintéztek. Nincs az alkotmányosságról homályos ideája sem adnak, aki ilyesmit állit. Nagy János (egri) : Azt mondtam, hogy ott értenék hozzá ! Ereky Károly : Ezeket a kérdéseket a Nemzetgyűlésen még akkor is meg kell a nyilváaosság előtt tárgyalni, ha mindenki elfogadja, különben a közvélemény nincs orientálva a törvényjavaslatok fontosságáról. Azt hiszem, abban nekem mindenki igazat ad, hogy a felszólalásnak nem mindig csak az a célja, hogy valamelyik törvényjavaslathoz bizonyos módositást elérjek, hanem az is, hogy ellenállást fejtsek ki, azért, mert az illető párt politikai meggyőződése szerint az a törvényjavaslat nem a legjobb, s dacára annak, hogy tudja az a párt, hogy leszavazzák, mégis beadja a javaslatát, mert azt akarja, hogy a közvélemény informálva legyen arról, hogy tulaj donképen az a politikai irány helyes volt-e vagy sem. A kormány külpolitikájában és a vám- és behozatali illetékek megállapításánál — mint méltóztatnak látni •— a Nemzetgyűlés hozzájárulásával, tehát törvényesen ugyan, de önhatalmúlag járt el. Egy érdekes példáját említem meg ennek. Méltóztattak többször hallani róla, hogy van egy Ergon részvénytársaság Magyarországon, (Egy hang a középen : Már régen !) amely megalakult a kommunizmus bukása után 100.000 korona alaptőkével, s ez a részvénytársaság több ezer millió forgalmút bonyolított le másfél év alatt és 30,000.000 koronára emelte fel az alaptőkéjét. Azt kérdem, hogy miután ez a részvénytársaság olyan kiviteli és behozatali üzletekkel foglalkozott, amelyek tisztán a kormánytól függnek, nem protekciós vállalat-e az ilyen, nem protekció-e az, ha ez a vállalat ilyen óriási nagy előnyöket kap a nemzet és a többi kereskedelem rovására ? A magam részéről a legnagyobb tisztelettel vagyok minden privát cég ügye iránt, és az Ergon ellen semmi kifogásom sincs. Ügyes üzletemberek megcsinálták azt, amit tudtak, és megszerezték maguknak a kiviteli és behozatali engedélyeket. De a kormány felelős azért, hogy ilyen •— nem, is tudom, hogy fejezzem ki magamat — konjunktúra virágok lehetségesek ebben az országban. Nem tudom egy pillanatig sem támogatni azt a kormányt — azért vagyok az ellenzéken — amely olyan monopolisztikus eszközökkel dolgozik, mint ez a kormány, s természetes dolog, hogy a felhatalmazást a kormánynak a magam részéről nem is adom meg, szóval ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. Határozati javaslatom pedig a következő : (olvassa) »1. Utasítsa a Nemzetgyűlés a pénzügy-