Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921. felvéve, akkor azt látjuk, hogy a pénzügyminister ur nemcsak hogy fent ártotta, de meg is erősítette. Erre akarok tisztelettel rámutatni, és nem értem Nagy Jánost, képviselőtársamat, akivel azóta, hogy a pénzügyminister nála volt Egerben, nem tudunk birni a folyosón sem, (Derültség.) és egyáltalában olyan izomerőt kapott, hogy ver bennünket a folyosón, ha Hegedüs Lorántról beszélni merünk. Mondom, nem tudom, mit akar ezzel a közbeszólással, mert én nem gáncsolom el a diplomatákat, nem akarok sem külügymínister, sem konzul, semmi sem lenni, nem tudom mit méltóztatott alatta érteni. A pénzügyminister ur költségvetését, mint mondtam, nem tudom érdemben birálat tárgyává tenni, de vannak benne egyes tételek, amelyekből annak illusztrálására, hogy az igen szellemesen sziporkázó januári, illetve decemberi Hegedüs Lorántunk mennyire átalakult, bemutatok egypár adatot. A Korányi-féle költségvetésben az átmeneti központi pénzügyi igazgatás 160.000 koronával szerepelt. Ezzel szemben a Hegedüs-féle költségvetésben 820 millió korona ugyanez a tétel. Ezt nem birom megérteni, mert hiszen az egész földmivelésügyi ministerium költségvetésének duplája ez az összeg. A földmivelésügyi ministerium költségvetése, ha nem tévedek, 400 millió korona rendes kiadás, ennek kétszerese 800 millió és a pénzügyministeriumban csupán átmenetileg egy esztendőre a központi igazgatás 820 millió korona. Hogy félre ne értsenek, t. Nemzetgyűlés, én tudom azt, hogy ez a 820 millió koronás tétel csak valami köpeny, takaró, amely alatt azonban nem tudom mi rejlik, mert hiszen a költségvetés indokolását nem ismerem, azonban van még egypár feltűnő dolog, amit meg tudok említeni anélkül, hogy az indokolást ism.erném. így a létszámfeletti állások 235 millió koronájába kerülnek évenkint az államnak. Ez valószínűleg a menekült tisztviselőké, akik nem kaptak alkalmazást, de húzzák a fizetéseiket. Pillanatra sem jut eszembe, hogy kifogásoljam ezt a tételt, ezt nem lehet sajnálni, szerencsétlen idemenekült magyar testvéreink jogosan kapják a fizetést, bár volnánk elég gazdagok, hogy többet tudnánk nekik adni. De rögtön utána következik egy másik tétel : menekültügyi hivatal ; Korányi alatt 16 millió, Hegedüs alatt 24 millió. Tisztelettel kérdem, mi az a menekültügyi hivatal. Gaal Gaszton : Tápintézet. Ereky Károly : Amikor a Friedrich-kormány a menekültügyi hivatalt felállította, ennek az volt a célja, hogy az akkor igazán nagy mértékben idemenekült tisztviselők sorsát intézze . . . Gaal Gaszton : Most meg a saját sorsukat intézik. Ereky Károly : Gaal t. képviselőtársam engedje meg, annyiban megegyezünk, hogy mindenkinek a saját sorsát kell intéznie, de ha ide menekül Erdélyből lerongyoltan egy szegény ember, arról igenis kell gondoskodni átmenetileg. Ez kötelesNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi július hő 21.-én, csütörtökön. 105 ségünk. Én a 235 milliót pillanatig sem kifogásolom, csak arról beszélek, hogy a menekültügyi-hivatal, amelyet Friedrich István kormánya alatt állítottak fel, 5 millió koronás budgettel, azzal a céllal, hogy rövid idő alatt megszűnjön, még pedig akkor, amikor a románok innen kimennek, Korányi alatt 16 millió, később pedig 24 millió koronás budgetre emelkedett. Es méltóztatnak tudni, mi történik ott ? Ha egy menekült tisztviselő odamegy, be sem eresztik, egyszerűen kidobják. Elküldik, hogy menjen a saját ministeriumához, ott majd elintézik az ügyét. MeskÓ Zoltán : Ki az elnöke ? Ki vezeti ? Rassay Károly : Ministerelnökképző-tanfolyam. Ereky Károly : Ennek a hivatalnak korábban gróf Bethlen István volt az elnöke, amikor aztán ministerelnök lett, odaadta ezt az állást, természetesen kinevezéssel Teleki Pálnak. Rassay Károly : Ezután jön Tomcsányi. Ereky Károly : Az elmúlt napokban nagyon érdekes incidens történt itt Csizmadia Sándor képviselőtársammal, akiről kisült, hogy olyan vállalattól, amelynek az állam adott pénzt, az Igazság cimü laptól havi tízezer korona fizetést kap. Az egész Nemzetgyűlés felháborodott ezen és azt mondták, ez nem lehetséges és látszott, hogy a kormánypárt csak erővel tudja magát visszatartani, hogy rá ne kiabáljon, hogy ez mégis borzasztó. (Mozgás.) Mindenki azt mondta magában, ha csendesen is, hogy ez nem egészen helyes és képviselő nem teszi helyesen, ha a kormány vállalatától fizetést fogad el. Ezzel szemben méltóztassanak megnézni, a menekültügyi hivatal élén áll gróf Teleki Pál. ö nem kap fizetést, mert mi fizetést kaphatna, 2000—3000 koronát, minek az neki, ellenben kap autót, van egy elegáns fogadóterme és ez rendkívül nagy előny. Én hajlandó vagyok bármely vállalathoz elmenni igazgatónak ugy, hogy nem kell fizetés, de adjanak nekem, autót, elegáns fogadótermet, titkárt, gépirókisasszonyokat rendelkezésre . . . (Derültség. Felkiáltások : Aha ! Ez kellene !) Nem abban az értelemben, amint azt Rassay t. képviselőtársam gondolja . . . Meskó Zoltán : ö egy szót sem szólt. Ereky Károly : Csak valami olyan hangot adott, mint egy sziu-indián és nem tudtam ezt mire vélni. (Derültség.) Igent. Nemzetgyűlés ! Ne felejtsék el a lényeget : gróf Teleki Pál t. képviselőtársunk mint nemzetgyűlési képviselő, ha nem is pénzben, de konvenciókat kap, autót, előkelő fogadótermet, ahol menekülteket egyáltalában nem fogad, hanem diplomáciai tárgyalásokat folytat, román és egyéb követeket fogad stb. Mindezek oly dolgok, amelyeket mi nem tűrhetünk el. Epen ezért teljesen egy véleményen vagyok Gaal Gaszton t. képviselőtársammal abban, hogy a menekültügyi hivatalt meg kell szüntetni és adják át ennek munkáját a statisztikai hivatal egyik kis osztályának, az majd elintézi azt a statisztikát, aminek elvégzése szükséges. (Mozgás.) 14