Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

100 A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921. évi július hő 21-én, csütörtökön. előnyök mellett ennek keserveit is viselnünk kell. Erre való tekintettel kénytelen voltam kifejezést adni aggályaimnak. T. Nemzetgyűlés! Nem kívánok ezúttal a mezőgazdaság és ipar speciális kérdéseinek részletes fejtegetésébe bocsátkozni, egyszerűen utalok csak az e tárgyban már elmondott hosszabb interpellációmra, s tisztelettel felkérem a kormányt, olvassa el akkor tartott beszédemet. Nem tartom magamat olyan nagy és kiváló embernek, hogy amit abban az interpellációmban elmondottam, azzal az igen t. kormány külön is foglalkozzék, de mint felelősségteljes képviselő, megkövetelhetem, hogy amikor én azoknak a dolgoknak tudatában, amelyeket mint tényeket leszögeztem, felszólaltam, akkor ezzel mint ilyennel foglalkozzék. Sajnos, az igen t. pénzügyminister ur, t. barátom, akit régen tisztelek, becsülök és szeretek, nem igen szokott megjelenni olyan kérdések tárgyalásánál, amelyek nem tisztán adópolitikai, hanem közgazdasági kérdések. Jobban szeretném, ha a pénzügyminister ur a közgazdasági vonatkozású kérdések tárgyalásánál is itt volna, mert akkor talán másképen Ítélnék meg azokat a dolgokat is a helyzetet tekintve, amelyek az adópolitikára vonatkoznak. Én tehát azzal a kéréssel fordulok az igen t. kormányhoz ezen a téren, méltóztassék a megszavazott adókból minél nagyobb tételeket a termelés céljaira fordítani, mert azok százszorosan megtérülnek. Második kérésem az igen t. kormányhoz az, méltóztassék a termelést gátló momentumokat és intézkedéseket egyszersmindenkorra megszüntetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ilyen intézkedések igenis fennállanak. Ezen intézkedésekből kifolyólag sok üzemredukció, sok üzembeszüntetés történt. Ezek külforgalmi jellegűek. Hogy csak egyre mutassak rá, az égő olajbehozatal letiltása folytán nagyon sok üzem kénytelen volt megállani. Annak idején a kormány nagy tóteleket vásárolt az égő olajból, a konjunktúrában, ma kénytelen ezt magas áron eladni, mikor az égő olajat ma már majdnem harmad áron lehet kapni. Nem zárkózhatom el attól, hogy kérjem az igen t. kormányt, méltóztassék ceruzát kezébe venni és kiszámítani, hogy tulajdonképen mi a helyesebb kalkuláció, hol van az államnak nagyobb haszna vagy kára, vájjon akkor, amikor a behozatalt ilyen tételeknél megtiltják, s rákényszerítik a fogyasztót drágább cikk használatára, amit az az üzem nem bir el, vagy akkor, mikor kénytelenek bezárni vagy redukálni az üzemét, mikor a munkanélküliség óriásilag nagyobbodik és az adóalanyok gyengülnek. Azt hiszem, ez a kalkuláció meg fogja mutatni, hogy nekem van igazam, t. i. hogy sokkal fontosabb az üzemek fentartása, és az, hogy redukció ne történjék az ipar terén és ezzel az adóalanyok erősödjenek és a munkanélküliség megszűnjék. (Helyeslés.) x Nálunk a jogrend és a jogbiztonság megvan arra, hogy gazdasági munkát folytathassunk. Ki kell jelentenem, hogy vannak államok Európában, amelyekben megközelítőleg sincs meg az a jogrend és jogbiztonság, ami nálunk. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Rassay Károly ; De ott nem is tagadják el ! Czeglédy Endre: így szépen folytathatnók a termelő munkát. Külföldi barátaink is elismerik, hogy egész Európában majdnem mi vagyunk a legnagyobb jogbiztonságban. (Igaz! TJgy van!) Budaváry László: Az egész világ legkonszolidáltabb állama ! (Mozgás a szélsbbaloldalon.) Czeglédy Endre: En nem a magam véleményét, hanem külföldi barátaim véleményét mondom, akik elismerik azt, hogy Európában majdnem a legnagyobb jogbiztonságban vagyunk, előbb pedig bátor voltam kijelenteni egész határozottan a magam véleményét is, hogy én igenis tudom, hogy nálunk megvan a jogbiztonság úgy, hogy semmi ok sincs arra, hogy a mi gazdasági munkaprogrammunk meg ne valósuljon. Ismételten felkérem az igen t. kormányt, hogy erre vonatkozólag sürgősen tegyen intézkedést. A második kérdés, amelyről kénytelen vagyok beszélni, a földbirtokreform kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Erről én nem szívesen beszélek. Agyon van csépelve már ez a kérdés, még sincs semmi eredménye. Mindössze azért beszélek róla mégis, mert annak idején interpelláltam, Ígéretet is kaptam, de nem történt semmi. A birtokreform terén kénytelen vagyok kijelenteni a következőket : A birtokreform mint ,olyan, annak idején teljesen el lett hibázva. En 1919 telén, 1920 elején már rámutattam illetékes tényezőknél arra, hogy a viszonyok ma olyanok, hogy a földosztás kérdését a termelés kérdésétől elválasztani nem lehet. Erre természetszerűleg semmi néven nevezendő választ nem kaptam, igaz, hogy hiszen akkoriban még nem is voltam képviselő. Azután megcsinálták a földbirtokreform-törvényjavaslatot, de a termelés érdekei és a földbirtokreform között semmiféle összeköttetést nem létesítettek. Itt van a főhiba. Ezért nem illeszthető be a földbirtokreform olyan könnyen a mai viszonyok közé, pedig beiktatódott volna saját magától, ha igazán tényleges földbirtokreformot csináltunk volna. Ha annak idején a sok szakaszos törvények helyett kimondták volna előre megszervezve az intenzív gazdálkodás feltételeit, hogy az állam megköveteli és törvényesen biztosítja az intenzív gazdálkodást és amennyiben ez nem teljesíttetik, joga van az államnak az illető földbirtokot kisajátítani, akkor könnyebben sőt saját magától megoldódott volna a birtokreform, a földosztás is. Kerekes Mihály: Nem olyan könnyen oldódik meg az magától!