Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-233
A Nemzetgyűlés 233. ütése 1921. évi július hó 20-án, szerdán. U7 Következik ? Szabóky Jenő jegyző: Csernus Mihály! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzet újraépítésének, konszolidációjának két fontos bázisa: a munkaalkalmak teremtése és ujabb kereseti források nyitása. Minden esetre, ha a kormányzat nincs abban a helyzetben, hogy kellőképen gondoskodjék a magyar nemzet hatalmas társadalmi rétegeinek, a munkásságnak ós a tisztviselőknek különböző segélyforrásairól, kereseti forrásairól, kötelessége és hivatása az, hogy a régebbi kereseti forrásokat ne dugaszolják be. Á Nemzetgyűlés t. tagjai előtt ismeretes dolog, hogy a szegényebb tisztviselői és munkásosztályoknak egyik fontos segélyforrása a selyemtenyésztés volt. Körülbelül 50—60 évvel ezelőtt kezdték meg Magyarországon a selyemhernyótenyésztést, a 70-es években bérbeadták, azonban a bérbeadók becsapták a termelőket, nem fizették ki a selyemgubó árát, ugy, hogy a selyemtenyésztés Magyarországon pangott 1880-ig. Akkor a kormány a selyemtenyésztés fejlesztésével Bezerédj Fái ministeri tanácsost bizta meg, aki körülbelül 20—25 év alatt oly szép eredményt ért el, hogy már a háború előtt évenként 3—4 millió kilogramm selyemgubót termeltek Magyarországon és a magyar selyemtenyésztés egyike volt a legkiválóbbaknak egész Európában. Amikor 1914-ben Bezerédj ministeri tanácsos meghalt, a selyemtenyésztés felügyeletét két, Szekszárdon működő tisztviselőre bízták. A háború alatti zavarokban a zsidóság csinált egy selyemfonóda részvénytársaságot és keresztülvitte az akkori kormánynál, hogy az összes selyemfonódákat bérbe vette az államtól és azonkívül az akkor felhalmozva volt selyemgubókat potom olcsó pénzért megszerezte magának. 1920-ban, amikor a kormány látta, hogy két-három év után a selyemtenyésztés a selyemfonóda részvénytársaság kezében pangani kezd, megbízta a selyemtenyésztés vezetésével Bezerédj Pál sógornőjét, Huszár Andorint, egy rendkívül nagyműveltségű, szociális gondolkozású hölgyet, aki sógorának nyomdokain újra erőteljesebb mederbe vitte a selyemtenyésztés menetét. Ámult évben kieszközölte Robinek minister úrtól, hogy a selyemgubónak kilogrammját 140 koronáért váltja be az állam. Természetes dolog, hogy a szegényebb tisztviselőosztály és a munkásosztálynak legnagyobb része, különösen a Tiszántúlon, kétszeres erővel fogott hozzá a selyemtenyésztéshez. Erre a célra külön szobákat állítottak be, külön asztalokat vásároltak a selyemhernyók etetéséhez, gyermekeket fogadtak fel, hogy a selyemhernyók etetéséhez szükséges leveleket gyűjtsék. Most azután — amint említettem, — a zsidókézben lévő selyemfonóda részvénytársaság beavatkozására közvetlenül a termelés előtt csaknem felére szállították le a selyemgubók beváltásának árát. A selyemtenyésztők becsapva érzik magukat, általános elkedvetlenkedés mutatkozik minden téren. Nagyon lehet félni attól, hogy az államnak és a.magyar társadalomnak, különösen a társadalom szegényebb osztályainak ilyen nagy jövedelmet biztosító kereseti ág teljesen pusztulásba megy. Nem gondolnám, hogy a földmivelésügyi minister ur ő nagyméltósága, aki épen legutóbbi időben Debrecenben jelentette ki, hogy ő hű marad a régi szerelméhez, a földmives munkássághoz, ne segítene a társadalmi osztályoknak egy igazán szánandó rétegén, a földmives munkásságon, amely nagyrészben tenyésztette Magyarországon a selyemgubókat, és ne iparkodnék megváltoztatni azt az eddigi intézkedést, amely potom hetven koronára szállította le a selyemgubók beváltásának árát. Soksok ezer magyar családot segit vele, és sok szolgálatot tesz a tisztviselőknek is. Benkő Gábor: A zsidó részvénytársaságnak is ! Csernus Mihály : Magyarországon ma már megindult a kereskedelmi érdeklődés az ilyen dolgok iránt. Ha az állam jóindulattal kezeli ezeket a dolgokat, és keresztény cégeknek és részvénytársaságoknak is juttat keresetet, nagyon fontos feladatot végez. A kereskedelemügyi minister úrhoz a következő interpellációt intézem (olvassa) : »Van-e tudomása a m. kir. földmivelésügyi minister urnák arról, hogy a »Selyemfonóda részvénytársaság« közbenjárására a selyemgubó árát majdnem száz százalékkal szállították le, közvetlen a selyemtermelés befejezése előtt ? Yan-e tudomása arról, hogy ezen antiszociális intézkedés okozta nagy felháborodás és elkedvetlenedés miatt az egész hazai selyemtenyésztésünk veszélybe jutott? Hajlandó-e a gubótermelés kezdetén hivatalos vezető helyről megígért árat pótlólag sürgősen kiutalni? Hajlandó-e a csaknem kizárólag zsidó tulajdonban lévő Selyemfonóda részvénytársaságnak az állammal kötött szerződéseit felmondani, a fonodákat állami kezelésbe venni, avagy mérsékelt haszonnal dolgozó, szigora állami ellenőrzés alatt álló keresztény részvénytársaságoknak bérbeadni.« (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Több interpelláció nincs az ülést bezárom. Az ülés végződik délután 2 óra 35 perckor. Hitelesitettéh : Sziráki Pál s. 7c. Früwirth Mátyás s. k naplóbiráló'bizottsági tagok. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET. I;Í
