Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-229
A Nemzetgyűlés 229. ülése 1921. évi július hó 15-én, pent éhen. 569 Azt is megtudtuk, hogy nekik állandóan sok pénzük van. Midőn az egyiknek, egy eddig ismeretlen egyén csodálkozva mondta, hogy milyen sok pénzük van, az igy szólott: Hátha még látnátok, hogy mi van a Héjjasnál. (Nagy zaj.) Birtha József : Hát Szamuellynél mennyi volt ? (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Héjjas és Szamiiellyf) Andaházy-Kasnya Béla : Kitűnő a hasonlat ! (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Nagy zaj.) Rupert Rezső: Képzeljétek magatokat azok helyzetébe, akikkel igy ^elbántak. Huszár Elemér: És akikkel Kun Béla és Szamuelly elbántak? Milotay István : Előbb jött az egyik, azután jött a másik. Ebben minden benne van. (Zaj. Egy hang jobbfelol : Az egyik magyar, a másik zsidó, ez a különbség! Zaj.) Elnök : Kérem Milotay képviselő urat, ne szóljon közbe! , Beniczky Ödön: Végül azt a határozatot hozták, hogy az összes eltűntek ügyében a nyomozást a katonai hatóság veszi át ós az az összes intézkedéseket saját hatáskörében fogja végezni. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Van még?) Van még elég! (Zaj.) Patacsí Dénes : De örülnek Baranyában ennek a mi ellenségeink! (Zaj.) Elnök: Tessék folytatni beszédét képviselő ur. Csendet kérek! Beniczky Ödön: Most időben ugornom kell egyet. Kátérek 1920 június 1-ére. 1920 június 1-én Kiskunfélegyházán 10—11 óra tájban meggyilkolták Iványi Sándort, Héderi Antal, Mártonffy Ernő és Németi Varga Sándor nevű embereket, akiket szintén kecskeméti mintára az ügyészségi fogházból hurcoltak elő és azóta teljesen nyomuk veszett. A kecskeméti kir. ügyészség egyik tagja az eset lefolyása után kiszállt a helyszínére, azonban a tettesek ellen semmiféle intézkedés nem történt. A szegedi katonai ügyészség is folytatott ez ügyben nyomozást. Elnök: Kérem képviselő ur, most egy jelentést méltóztatik felolvasni? Előbb egy jelentést olvasott fel a képviselő ur. A házszabályok 219. §-a értelmében ugyanis beszédet olvasni nem lehet. Beniczky Ödön : Bocsánatot kérek, ez nem beszéd ! Rubinek Gyula : Nem beszéd, ez igaz ! (Derültség a jobboldalon. Zaj.) Elnök: Azért kérdeztem, hogy jelentést kiván-e felolvasni. Azt megengedem. Beniczky Ödön : Ennek a nyomozásnak eredményeként a szegedi katonai ügyészség felkérte a kiskunfélegyházai rendőrkapitányságot, hogy Bakos Józsefet és Messzi Istvánt tartóztassa le, mivel az illetők nem katonák. Rubinek Gyula: Hivatalos aktákat olvas fel a titoktartás pecsétje alatt ! (Zaj. Elnök csenget.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — Sí. KÖTET, Meskó Zoltán : Hagyjátok, a szabad királyválasztóknak teszi a legjobb szolgálatot. (Zaj.) Elnök : Kérem Meskó képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Beniczky Ödön: Eolyó évi április hó 24-én ez meg is történt és nevezetteket 25-én a kecskeméti kir. törvényszék fogházába szállították. Noha Bakos és Messzi civilek, az ügyészség még csak ki sem hallgatta őket, hanem egyszerűen átkísértette a szegedi katonai ügyészséghez, honnan őket újra szabadon bocsátották. A letartóztatottak elhurcolásának és meggyilkolásának indoka nem a kommün miatti elkeseredés vagy felháborodás volt, hanem tisztán egyéni bosszú. Tény, hogy Günsberger Gyula, aki vagyonos ember, kereskedő, római katholikus, a kommün alatt a szegedi kormánnyal állott összeköttetésben és az ellenforradalom megszervezése végett lakásán éjjel összejöveteleket tartott, amire rá is jöttek, letartóztatták, Budapestre is hurcolták s mint ellenforradalmárt halálra akarták Ítélni. Természetes, mivel ennek bizonyításától el lett zárva, igy mint kommunistát 8 hónapi börtönbüntetésre ítélték el. Ez indok volt, hogy a főszolgabíró vagyonára rátegye a kezét. Azonnal elrekvirálták a bolthelyiséget, sőt a vagyonára zárlatot kértek és 540.000. korona erejéig kártérítési pert indittottak ellene, a községi elöljáróság pedig minden birói határozat nélkül egész gépraktárát azonnal lefoglalta és elvitte mindenét, sőt a főszolgabíró a saját nevelésű disznaját is elvitte és a saját céljaira használta fel. A polgári per még mindig folyamatban van. Günsberger Gyulának sikerült időközben a szabadságvesztésbüntetést is megszakítani, sőt mivel az ügyészség és törvényszék kegyelemre ajánlotta, szabadlábra lett helyezve. Ez a polgári per lefolyását és dr. Endre Zsigmond főszolgabíró további eljárását akadályozta és befolyásolta, s ezért ő azonnal minden lehetőt elkövetett, hogy Günsberger Gyulát újból letartóztassa. A belügy ministerium utján elrendeltette az internálását, ami 1920 június 23-án el lett rendelve azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés kitöltése után a zalaegerszegi internáló-táborba szállítandó. Mivel azonban szabadságvesztés-büntetésének még hátralevő részét nem kell letöltenie, mert a kegyelmi eljárás még folyamatban van, igy a főszolgabíró előbb rendőri felügyelet alá helyezte és mindannak dacára, hogy fekvő beteg, azzal az indokkal, hogy valaki vagy megdöglik, vagy egészséges lesz, de örökké beteg nem lehet, elhurcoltatta a rendelet ellenére a zalaegerszegi internálási táborba, de csak azért, hogy a most elrendelendő helyszíni szemlénél jelen ne lehessen, saját anyagi érdekeit ne védelmezhesse és saját perébe egyáltalában bele ne folyhasson. Hogy dr. Endre Zsigmond az előbb vázolt gyilkosságok vezére, hogy Günsbergert szintén el akarta tétetni láb alól : igazolható a szegedi katonai ügyészségnél elfekvő iratokból, de a 72
