Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-210

A Nemzetgyűlés 210. ülése 1921. évi június hó 16-án, -csütörtökön. 91 Ernst Sándor t. barátomnak a kamatozásra nézve voltak kifogásai. Ezek a kamatok nem lesznek ezután nagyobbak 5°/o-nál. Ha valakitől 6°/o-os papirosának összegéből elveszek 20%-ot, akkor az ezentúl 4'8%-ot fog hozni ; ha valakitől, akinek tőkéje 5-öt hozott elveszek 20%-ot, az ezután 4*4%-ot és az 5%-os. ezután 4%-ot fog hozni. Itt nem osztozom abban az ellenvetésben, hogy vájjon nekem sikerülni fog-e ilyen kamatredukció mellett elhelyezni papirokat. Es 5%-os papirokkal akarok jönni ; ez nem esik vagyonváltság alá, ellenben olyan fundációkat fogok kapni, hogy az a reménységem van, hogy ezáltal a magyar állami hitel jövő alapjait fektetem le. Most áttérek Lovász t. barátomnak az állampénztári elismervényekről szóló példájára. En ezt a Dávid-féle esetet nem ismerem, nem hiszem, hogy valahol láttam volna, mert én minden ilyen esetben igyekszem eljárni és "a legnagyobb gyöngédséggel gyógyitom a bajokat. De a háború nem a mi cselekedetünk és mégis mi és az unokáink szenvedik következményeit, mi azonban nem tehetünk róla. Mindig azt mondják, hogy én, a kormány, a pártok csinálják a terheket. Nem, ezeket csinálta a háború, csinálták a kommunisták és most nekünk a számlát beadják. Olyanok vagyunk, mint az az ember, aki hazajön s azt hiszi, hogy a házában minden megvan, kinyitja az ajtót és látja, hogy minden ki van rabolva. Mi csak megmondjuk, hogy mindenki ki van rabolva, hogy mindenki elvessztette vagyonának egyötödrészét, azonban mi nem tehetünk róla. Mindnyájunk lelkiismerete tiszta és ezért minket sem a történelem, sem más felelősségre nem vonhat. A pénztári elismervények tekintetében nagyon nehéz helyzetben vagyok. E tekintetben tavaly azt az operációt teljesen elhibázottnak tartottam. Ezt meg is mondtam s errenézve az újságokban is nyilatkoztam. Ennélfogva most már az a kérdés, hogy hogyan tudok rajta segiteni. Feltétlenül fentartom azt, hogy azokkal az elismervényekkel lehessen földet vásárolni. Törekvéseimnek — és szeretném, ha ezt főleg a kisgazdapárt figyelné meg — főcélja, hogy a második vagyonváltsággal a földbirtokreformot végre megcsináljuk. Mi van ma ? Van földbirtokreform föld nélkül, Én már láttam füstnélküli lőport és drótnélküli távirót, de földnélküli földbirtokreformot még senki sem látott. (Derültség.) Ennélfogva nemcsak a párt érdekében, hanem mindnyájunk, a nemzet érdekében is a földreformot meg kell csinálni. Hogyan lehetséges ez ? A vagyonváltság segitségével. Ennélfogva erre a célra a Korányiféle papirost továbbra is fel lehet használni, a Korányi-féle papirossal mindenki vehet földet továbbra is. A többit átalakitom sorsjegyre. Az van a javaslatban, hogy, ezek a sorsjegyek 60 év alatt soroltatnak ki. En 50 év alatt fogom kisoroltatni, és legelsősorban már a jövő évre a hadirokkantokét. A jövő költségvetésbe fel-» vettem erre a célra 40 milliót. Nem hiszem, hogy 40 milliónál több volna azoknak a pénztári elismervényeknek értéke, amelyek a hadirokkantak kezében vannak. Ezekét kisoroljuk elsősorban, hogy a pénzüket viszakapják. A többiek várni fognak, amiből két hasznuk van: először nagy nyeremények •*- egy milliós nyeremények lesznek — s ennélfogva mindig jobban és jobban járnak évenkint ; másodszor mindig jobb pénzben fogják visszakapni. En tehát teljesen nyugodt vagyok afelől, hogy ezt a kérdést jól oldottam meg annál is inkább, mert ha ezt nem csináltam volna, akkor mást kellett volna csinálnom, ami sokkal rosszabb lett volna; t. i. akkor magát a pénzt kellett volna megfognom. Azt kellett volna csinálnom, hogy a vagyonváltságot a pénzre is kivetem és a pénzcsere alkalmával vonok le 20 avagy nem tudom hány százalékot. Ennek helyébe tettem azt, hogy a pénzhez nem nyúlok hozzá. És mennyire igazam volt! Ennek köszönhető a pénzcsere sima lefolyása. S amint hallom, Ruszka-Krajnából azért is kívánkoznak az emberek Magyarországhoz vissza, mert látják, hogy itt nem csalják meg a pénzcserével, mint néhol a cseheknél történt, ahol némely pénznek bizonyos százalékát levonták, hanem én megcsináltam a pénzcserét becsületesen akkép, hogy attól, akinek készpénze volt, nem vettem el a 20°/o-át. Ehelyett elvettem mit ? A kisembereket kivéve, elvettem a Korányi-féle papiros kamatját. Ezt el kellett vennem, kevesebbet nem vehettem. Azt hiszem, ebbe mindenki belenyugodhatik. Én meg vagyok arról győződve, hogy ha ezt méltóztattak megfigyelni, akkor méltóztattak látni, hogy dacára az ingadozásnak, céljaim egyenesek maradtak, hogy ingadozásom közérdek volt, hogy nem bolondságok és nem kényszer, hanem a saját lelkiismeretem által felismert igazságok előtt hajoltam meg. Mindezeknél fogva kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a magyar államadóságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék mindenek előtt a címet felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : A cím meg nem támadtatván, elfogadtatott. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az 1. §-t megelőző bevezetést felolvasni. 12*