Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-209
66 A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. évi június hó 15-én, szerdán. az, hogy kimondja, hogy ellátásra jogosultsága senkinek sincs, de ezeknek és ezeknek mégis van, ám nem mondja meg világosan kiknek van, kiknek nincs Másik nagy hibája a rendeletnek az, hogy az ellátatlanok kategóriáját foglalkozási ágak szerint állitották össze. Méltóztassék elképzelni, mit jelent ez. Azt, hogy van ipari m imkás, akinek kevés a fizetése, van ipari munkás, akinek több a fizetése, de mert ipari munellátatlanok kategóriájába kerül. Van magántisztviselő, akinek kevesebb a fizetése, mint a legutolsó munkásnak, de mert magántisztviselő, semmiféle támogatásban az állam részéről nem részesül. (Zaj jobbfelöl. Felkiáltások : Fizesse az alkalmazója l) Gaal Gaszton; Minket lehet kötelezni, de az alkalmazókat nem? Rupert Rezső: Nem értitek! Nem azt mondja! Azt mondja, hogy individualizálni kell ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaszton : Közélelmezési pótadó ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy a házszabályok értelmében a közbeszólás tiltva van. Ha nem méltóztatnak csendben maradni, névszerint fogom megemlíteni azokat a képviselő urakat, akik közbeszólanak. Méltóztassék folytatni. Szabó József (budapesti) : Nagyon szeretném, ha a Nemzetgyűlés t. tagjai kissé több megértést, több higgadtságot igyekeznének tanúsítani, mert hiszen még nem is tudják előre, mit akarok mondani, mégis folyton azt hangoztatják, hogy nem engednek rekvirálni, nem engedik, hogy kötött forgalom legyen, mintha bárki akadna a Nemzetgyűlésen, aki ez irányban interveniálna. Én nem mondtam egy szóval sem, bogy akadályozzák meg a szabadforgalmat, hogy rekviráljunk, hanem azt mondtam — és ezt méltóztassék elismerni — hogy helytelen az a rendelkezés, amely foglalkozási ágak szerint fogja megítélni, hogy ki szorul gazdasági ellátásra, ki nem. (ügy van! jobb felől. Zaj.) Hasonló rendelkezés volt már a kommunizmus alatt is, (Mozgás.) amikor a kereskedelmi alkalmazottakat, magántisztviselőket másodrendű embereknek minősítették és az ipari munkásnak A. jelzésű kenyérjegyet adtak, a magántisztviselőknek, kereskedelmi alkalmazottaknak B. jelzésűt, mert improduktiv munkások. Nagy hiba, nagy szerencsétlenség volt, hogy igy elválasztották és egymás ellen uszították a különböző foglalkozási ágakat. Ez a hiba fog most megismétlődni, és ha ez a rendelkezés módosítást nem nyer, az elégedetlenséget fokozni fogja. Ha a rendelet egyenesen kimondja, hogy a magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, kisiparosok, földmunkások ki fognak maradni az ellátatlanok kebeléből, nem tudom megérteni, miért van szükség arra, hogy ezeket a kategóriákat a rendeletben emiitett foglalkozási ágakkal szembehelyezze, hogy miért kell azokat ezekkel szemben előnyben részesiteni. Szabó István (sokoro'pátkai) : Azért, hogy a földmunkások ne egyenek korpakenyeret. (Zaj.) Szabó József (budapesti) : Épen a földmunkások nincsenek benne. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Nem tudom, sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam azokat a földmunkásokat nem becsüli-e földmunkásoknak, akik kubikmunkával foglalkoznak. Ezek is kimaradtak a rendeletből. (Nagy zaj és közbeszólások jobbfélöl. Elnök csenget.) En ugy tudtam, hogy a kubikus munkások eddig nem arattak. Most hallom először, hogy aratnak. Azt hittem, hogy azok csak földmunkával foglalkoznak. Nekem véleményem, hogy hiba volt, hogy ezeket a foglalkozási ágakat háttérbe szoritották az emiitett foglalkozási ágakkal szemben, különösen akkor, amikor ezeknek az emiitetteknek jövedelmük sokkal alacsonyabb, vagyoni viszonyaik rosszabbak, mint azokéi, akiket a rendelet az ellátatlanok közé sorolt. Azt mondja ugyan a közélelmezésügyi minister ur, hogy ezek a foglalkozási ágak átháríthatják a terhet a munkaadóra, átháríthatják a fogyasztóra. Ha ez igy volna, nagyon helyes és nagyon szerencsés volna, de méltóztassék megnézni, hogy van ez a gyakorlatban, és akkor arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy épen ezeknél a foglalkozási ágaknál, a magántisztviselőknél, kereskedelmi alkalmazottaknál máris megindult a fizetések redukálása, ahelyett, hogy azokat emelnék. (Ellenmondások jobbfelöl. Felkiáltások : Hát a cipő árai) Ne méltóztassék nekem felolvasást tartani arról, hogy a cipő drága, hanem tessék megnézni a viszonyokat és akkor arra a meggyőződésre jutnak a képviselő urak, hogy egy kereskedelmi alkalmazott átlagos havi bére 2000 korona és ugyanannyi egy magántisztviselőé is. Renczes János : De 500 koronás ruhát kapnak! Haller István : De nem ők, hanem a közalkalmazottak ! Az nem mindegy ! A kereskedelmi alkalmazottakról beszél! Szabó József (budapesti) : Nagyon sajnálom, hogy a képviselő ur összezavarja a dolgot és amikor én magántisztviselőkről beszélek, akkor ő a köztisztviselőkről szól. A köztisztviselőkről nincs szó, mert azokat a rendelet az ellátatlanok közé sorozza. Ne méltóztassanak tehát elfogultak lenni. Ha védjük a köztisztviselőt, védjük a magántisztviselőt is, mert azok sorsa semmivel sem kedvezőbb a köztisztviselőénél és ha az egyik megérdemli, hogy az állam támogatásban részesítse, a másik sem lehet mostohagyermek. (Zaj és ellenmondások jobbfélöl.) A rendelet egyáltalában nem szól arról, hogy mi lesz ezek után a segédmunkásokkal, a szállitómunkásokkal, mi lesz itt Budapesten a tízezernél több és több mint 40.000 családtag;