Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

A Nemzetgyűlés 229, ülése 1921. évi július hó 15-én, 'pénteken. 553 egyetértve dolgozzunk, vagy ha kell, egymással verekedjünk is az ország érdekében. Akkor azonban nem méltóztatott itt lenni, különben meggyőződhetett volna róla t. barátom, hogy a sajtó egy része igen helytelenül közölte azt, amit ón mondtam. Soha életemben nem állitottam azt, hogy az entente parancsolta ránk, hogy hozzuk be az őrlési adót. Én csak annyit mondtam, hogy a trianoni békében benne van az, (Igaz! Ugy van! a szelsöhalóldalon.) hogy kötelezve vagyunk azon szörnyű dolgokon kivül, amelyeket helyesen méltóztatott felhozni, épen olyan súlyos adókat hozni be, mint a környező entente-barát államok. S miután a békeszerződésben ez foglaltatik, ez elől kitérnünk nem lehet. Ami már most az entente ellenőrzését illeti, a dolog ugy áll a trianoni béke egyéb szörnyűségein felül, hogy egyelőre a pénzügyministert szemelték ki erre a célra ; nekem kell mint pénzügyministernek, a többi ministereket is ellenőriznem; még bizonyos helyiségeket is kerestek, hogy magában a pénzügyministeriumban lássanak el mindent. Nekem nincs is semmi titkom. Nyomorúságunkat az egész világ láthatja. Én állítom, hogy tisztességgel megpróbálok mindent kisajtolni az országból ; ha többet nem tudok, ezt az entente-nak meg fogom mondani. Ez a kötelességem. Azt hiszem, ez a helyes kötelesség abból a szempontból is, amit t. barátom felhozott. (Helyeslés.) Ereky Károly : Szabad szót kérnem : Elnök : Személyes kérdésben, avagy milyen címen kivan a képviselő ur szólni? Ereky Károly: Csupán indítványomat akarom visszavonni. A minister ur t. i. arra hivott fel, hogy indítványom második pontját vonjam vigsza. Szeretném elmondani, hogy miért teszem ezt. Nem tudom, nem ütközik-e a házszabályokba? (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Tessék a szó megilleti a képviselő urat. , Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Yissza-vjonom....indítvány ómnak ezt a második pontját azért, mert. a péiizügyininister ur kijelentette, hogy az emiitett bankoknál ezek a pénzösszegek nincsenek. De elhoztam magammal az adatokat, ... Hegedüs Loránt pénzügyminister: A tavalyi költségvetés adatai! Ereky Károly : ... — igen, a tavalyi költségvetésben benne volt — miután a mostani költségvetésben nem láttam és én előre kijelentettem, hogy fájdalom, az nincsen birtokomban, ugy hogy csak a számok összehasonlításából következtettem. A pénzügyminister ur most tett kijelentését természetesen köszönettel elfogadom s annak alapján indítványomnak ezt a második pontját visszavonom. (Helyeslés.) Elnök:. Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző: Csukás Endre! Csukás Endre : T. Nemzetgyűlés ! BeszédeNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. met egy őszinte vallomással kezdem, azzal, hogy én ehhez a törvényjavaslathoz ugy iratkoztam fel, mint aki ellene fogok szólni, mivel azonban a pénzügyminister ur beszéde annyira meggyőzött arról, hogy e törvényjavaslat ellen általánosságban nem szólhatok, magamévá teszem az ő meggyőződósét, mert bár igazságtalannak tartok minden adót, amely a kenyeret megdrágítja, mégis az az érv, hogy a külföldi államok, még a győző államokat sem véve ki, a mai nyomorúságos viszonyok mellett kénytelenek még jobban megdrágítani a kenyeret, ugy hatott reám, hogy elállottam attól a szándékomtól, hogy e javaslat ellen beszéljek. (Helyeslés.) Három szempontból fogom a javaslatot bírálni, még pedig elsősorban az egyenlő teherviselés elve, másodsorban annak szociális része, harmadsorban pedig a jogegyenlőség elve szempontjából. (Halljuk! Halljuîc!) I. Nemzetgyűlés ! Az én princípiumom az, hogy minden államnak kötelessége kenyérről gondoskodnia azok számára, akik nem képesek a kenyeret maguknak megszerezni. Akik nincsenek abban a helyzetben, hogy az ő munkájukból, keresetükből magukat elláthassák, azoknak kenyérrel való ellátásáról az állam köteles gondoskodni. Sajnos, ezen a téren egy s más oldalon túlzásban is mentünk, s már szinte közszájon forgó szálló ige,

r hogy az állam konviktust nem tarthat fenn. Én ezzel szemben a mai nyomorúságos viszonyok között elismerem, hogy az állam igenis kényszerítve van arra, hogy gondoskodjék azon kategóriák kenyérrel való ellátásáról, amelyek semmiképen sem tudják megfizetni a jelenlegi kenyérárakat. Az ezen állami feladat teljesítéséből származó teher azonban kell hogy az állam minden polgárát egyformán sújtsa, ami nézetem szerint ugy volna legjobban elérhető, ha kivettetnék az u. n. kenyéradó, s jövedelmének, vagy vagyonának arányában mindenki egyformán hozzájárulna ahhoz. Ez a dolog azonban már elkésett, ezen már túlvagyunk. De sajnálattal látom, hogy ha már kenyéradó nem vettetett is ki, az az adó, amiből fedezni akarja a pénzügyminister ur az ellátatlanok szükségletét, nem igazságos, nem ró egyenlő terheket az egyes kategóriák vállaira. T. Nemzetgyűlés! A gabona, amig kenyér lesz belőle, három kereseti ágon megy keresztül. Előállítja a földből az ő munkájával a földmives, vagyis a termelő. Dolgozik rajta az ipar, vagyis a malmok, és foglalkozik forgalombahozatalával a kereskedelem. E három kereseti ág közül a termelő, vagyis a földmives meg van terhelve 5% vámtöbblettel, a malom meg van terhelve azzal, hogy köteles egy részt bizonyos áron átadni az államnak. Ez a két kereseti ág az, amely a legjobban meg van terhelve. Ezekkel szemben a harmadik, vagyis a kereskedelem egyáltalában nincs sújtva, mert amit a kereskedelem ebből a mezőgazdasági terményből forgalomba hoz, az minden adóztatástól menten 70