Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

44 A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. évi június hó 15-én, szerdán. Ezért a közbeszólásáért Fábián István képviselő urat rendreutasítom. (Felkiáltások jobbfelől : Éljen Fábián !) Következik az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása. Gerencsér István jegyző : Az índítványkönyvben nincs ujabb bejegyzés. Az interpellációs-könyvben a következő interpellációk vannak bejegyezve : Dr. Hegedüs György : Az 1920. évi XXIX. és XXXVI. te. végrehajtásának tárgyában a földmivelésügyi ministerhez ; Szabó József : a közélelmezési ministernek 33500—921. IV. a. számú rendeletének módosítása tárgyában a közélelmezési ministerhez ; dr. Rupert Rezső : a veszprémi főtrafik adományozása és a háborús érdemek jutalmazása kérdésében a pénzügyi és honvédelmi ministerhez ; Gaal Gaszton : a GOK. kihágási külön biróságok és a 6672-919. sz. M. E. rendelet azonnali hatályon kivül helyezése tárgyában az összkormányhoz ; Patacsi Dénes : az aratási szabadságok tárgyában a honvédelmi ministerhez. Elnök : Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk tárgyalására a napirend kimerítése után, legkésőbb azonban egy órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Az interpellációk tárgyalására tehát egy órakor fogunk áttérni. Mikovínyi Jenő képviselő ur, a mentelmibizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Griger Miklós nemzetgyűlési képviselőnek mentelmi ügyével 1921 május 31-én megtartott ülésében foglalkozott és az ezen ülésen meghozott határozati javaslatát ezennel van szerencsém a t. Nemzetgyűlésnek tisztelettel bemutatni azzal a kéréssel, hogy méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Legeza Pál képviselő ur, a kivándorlási bizottság előadója kíván jelentést tenni. Legeza Pál előadó : T. Nemzetgyűlés Î Van szerencsém bemutatni a kivándorlási bizottság jelentését a belügyminister által a kivándorlásról szóló 1909. évi II. te. alapján a Cunard-társaság részére kiadott engedély tárgyában. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a jelentést kinyomatni, szétosztatni és mielőbb napirendre tűzetni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a tárgysorozat 3. pontjának, a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetemnek elhelyezésére vonatkozó törvényjavaslatnak tárgyalása. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Patacsi Dénes ! Patacsi Dénes: T. Nemzetgyűlés ! Az egyetemeket elhelyező törvényjavaslathoz itt már nagyon sok szép beszéd és megokolás hangzott el a tegnapi szónokok ajkáról, ugy az előadó urnák történelmi multunkat, kultúránk fejlődését és haladását bőven kidomborító előadásában, mint a szónokok részéről is szép megvilágítások hangzottak el, de különösen Szeged városa részéről volt felszólalás és kidomboritása annak az intézménynek, amely a kultúrának és a magyar nemzeti érzésnek melegágya. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hog3^ én szintén egy végvidéki városnak érzelmeit és nézeteit tolmácsoljam s a saját magam véleményét mondjam el akkor, amikor az a város, ahol a törvény a pozsonyi egyetemet készül elhelyezni, még ma is az idegenek által van megszállva és várva várja a felszabadulás pillanatát, hogy helyet adjon a magyar nemzeti érzés- és a keresztény gondolat kulturfényének a hirdetésére. Nem kétlem, t. Nemzetgyűlés —- hiszen a magyar nemzet tudja is — hogy Szegednek joga van, nagy múltja is van ahhoz, hogy az egyik egyetemet odahelyezzük, de viszont nem kevesebb érv szól Pécs mellett, amely város ott a Dunántúlon igazán az országnak egyik végvára lesz s a magyar nemzeti érzésnek, a kultúrának kell hogy védőbástyája legyen. Már a történelem bizonyítja, hogy Nagy Lajos királyunk az első egyetemet ott alapozta meg, mert tudta, hogy a magyar kultúrának fölényével odakapcsolhatja hozzánk azokat a körülöttünk levő nemzeteket is, amelyek ugy gazdaságilag, mint kultúra tekintetében egymásra vannak utalva a Duna-Tisza menencéjében egészen az Adriáig. A magyar kultúrának fényével és vonzóerejével érte el azt, hogy birodalmának határait egészen az Adriáig terjesztette ki. Amint Kószó István t. képviselőtársam is emiitette, hogy Szegednek több főiskolája van, ami még inkább predesztinálja Szegedet arra, hogy ott a tudománynak a főiskolák által elvetett magvai még jobban szaporodjanak, — ugy én is rámutatok arra, hogy Pécsnek olyan hires iskolái vannak, melyek, mint a cisztercita főgimnázium és az ujabban Zichy gróf püspök által alapított Pius-főgimnázium s a püspöki jogakadémia annyi derék honfit adott ennek a magyarnemzetnek, hogy igazán méltó lesz ez a város arra, hogy necsak a hontalan egyetemeknek adjon egy bzionyos támaszt és bázist, hanem azok az ifjak, akik ott a főiskolákon tudományos képzettséget nyernek, ezt a tuodmányukat ott tovább is fejleszthessék. T. Nemzetgyűlés ! Mivel Herrmann Miksa t. képviselő ur rámutatott már arra —- nagyon okszerűen — hogy a numerus clausus mennyire szükséges az igazi szakképzésnél, én nem akarok erre rátérni, mert ő bőven megvilágította azt, Egyet azonban nem tudok elhallgatni. Rupert képviselőtársam a tanszabadságról szólva azt fejtegette, hogy a teljes tanszabadság és az egyetemi integritás gondolatával helyezzék oda az egyetemet. A szabadságoknak én is mindenkor hűséges .szószólója és védelmezője akarok lenni, de csak