Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-227

504 A Nemzetgyűlés 227. ülése 19, Elnök : Az interpelláció töröltetik. Vasadi Balogh György jegyző : Kószó István ! KÓSZÓ István : T. Nemzetgyűlés ! Interpellációm olyan sürgős természetű, hogy kénytelen vagyok kérni a t. Ház türelmét. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt elnézését kérem a t. Háznak azért, hogy a most lefolyt viharos ülés után rövid időre igénybe kívánom venni szives türelmüket (Halljuk ! Halljuk !) interpellációmban azonban olyan természetű kérdést akarok szóvátenni, amelynek mennél előbb való orvoslása határozottan közérdek. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Csonka Magyarország gabonákban és gabonanemüekben való szabadforgalma ministeri rendelettel megállapittatott, mikor azonban a földmivelésügyi ministerium 100200. ezidei számú rendeletével csonka Magyarországnak azon területén, amely a szomszédos utódállamokkal kapcsolatban áll a szabadforgalom eltiltatott . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) így nem lehet beszélni. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szíveskedj ének helyeiket elfoglalni. Benkő Gábor : Kisgazda érdeket nem hallgatnak meg ! Temesváry Imre: Heccek kellenek! Komoly dologgal nem szeret foglalkozni az ellenzék S Patacsi Dénes : Pedig ez a nemzet életébe vág ! (Igaz ! ügy van !) Elnök : Csendet kérek S KÓSZÓ István : T. Nemzetgyűlés ! Amidőn az egész ország területére kimondotta a ministen rendelet azt, hogy a gabonának szabad forgalma van, az utódállamokkal érintkező részekben továbbra is fentartatott a régi állapot, ugy hogy csak szállítási igazolvánnyal lehet gabonát ki- és bevinni, sőt ezen a területen teljesen meg van kötve a forgalom. (Igaz ! Ugy van I jobbfelől.) A megmaradt csonka Magyarországnak — sajnos — olyan formája van, hogy annak az utódállamokkal érintkező részei hosszú vonalat alkotnak, s ennélfogva még ha csak keskeny vonalra szorítkozik is az a sáv. amelyre ez a forgalomkorlátozás kiterjed, akkor is csonka Magyarországnak csak egy ötödrésze az, amelyen a gabona szabad fo iga lm a fennáll. Ilyen körülmények között igazán elmondhatjuk hogy ez egy nesze semmi fogd meg jól. (Igaz ! Ugy van !) A kisgazdákat ezzel a rendelettel teljesen kijátszották, s a kisgazdák és általában a kereskedelem érdekeit olyan közelről érintő rendeletet adott ki a földmivelésügyi minister, amely határozottan olyan, vagy talán még rosszabb állapotot statuál, mint aminő az azelőtti állapot volt. (Igaz! Ugy van!) Ennek előtte legalább •meg lehetett tenni annyit, hogy könnyűszerrel lehetett csonka Magyarország egyik részéből a másikba gabonát szállitanii. Jövőre azonban erre a sávra csak szállítási igazolvánnyal lesz a gabona l, évi július hó 13-án, szerdán. szállítható. Én a ministeri rendelet alapján megnéztem azt a végtelenül szomorú térképet, amely csonka Magyarország mai területét ábrázolja, arra a meggyőződésre jutottam, hogy teljesen illuzórius, ha ezt a rendeletet végrehajtják, teljesen illuzórius a szabadforgalom kimondása, ennélfogva tehát ez a rendelet végre nem hajtható és egyáltalában jogos alapja nincs. Temesváry Imre: Csak Budapest környékén és a padlásokon lesz szabadforgalom ! KÓSZÓ István : Nem emlitek mást, csak az Alföldet, Csongrád vármegyét, melyben a tiszáninneni járás egész területe, Szeged és Hódmezővásárhely városa szintén ez alá a zár alá esik, mert a ministeri rendelet szerint beleesnek ebbe a sávba. Nagyon jól tudjuk, hogy a múltban is Csongrád vármegye nem tudott annyit termelni, mint a mennyire szüksége volt, hanem a Bácskából és Torontálból táplálkozott s onnan szállították át részére a kenyérmagvakat és azon takarmányszerű gabonatermékeket, melyeket ez a terület megtermelni nem tud. Sokkal erősebb volt ott a jószágtenyésztés, mint a magtermelés, ami természetes is volt, mert hiszen Torontál és Bácska oly nagymennyiségű gabonát és egyéb szemes terményt termeltek, hogy annak elhelyezésére mintegy piacul kínálkozott a közvetlen szomszédságában lévő 3—4 vármegye. Amikor a földmivelésügyi minister ezt a rendeletet kiadta, azt mondta, hogy ez azért szükséges, mert meg akarja akadályozni a kicsempészést. Temesváry Imre : Hát ez helyes is ! KÓSZÓ István: Ez indoknak elfogadható, azonban de facto ennek a világon semmi alapja, semmi rezonja nincs, nincs pedig azért, mert, mint az imént mondtam, a termelés Csongrád vármegyében és azon a vonalon, amely most tilalmi sávvá tétetett, sokkal kisebb, semhogy elég volna magának az illető területnek az élelmezésére és annál kevésbé lehet onnan kicsempészni oda, ahonnan az előző időben épen erre a területre szállítottak gabonát. Ha tehát az az indokolás esetleg megállhat az ország más vidékén és más határán, de semmi körülmények között nem áll meg a nagy Magyar Alföldön. Az a rendelet tehát, mely ezt a korlátozást magában foglalja, feltétlenül megváltoztatandó és az Alföldön ez a sáv megszüntetendő. Igenis, alkalmat kell adni arra, hogy csempészés történjék, mert ez csak becsempészés lesz. A becsempészésből élt az országnak az a része a múltban is, mert az a gabonamennyiség, amelyet kiutaltak részére, kevés volt. Ezért ugy kellett becsempészni Torontálból és Bácskából és más megszállott területekről. Ha tehát ilyen intézkedés történik, és épen az országnak abban a részében, mely a legtermékenyebb — mert hiszen hasonló intézkedés van az oláhok által megszállott keleti részen is, ahol nagyobb termőterülete van csonka Magyarországnak — ez teljesen megbénitja a kereskedelmet és az egész forgalmat. A pénzügyminister ur épen mai beszédében mondta, hogy ő beígérte a szabadforgalmat és a szabadforgalom megteremtésétől