Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-226

468 A Nemzetgyűlés 226. ülése 1921. évi július hő 12-én, kedden. szerint a bevételek biztositása szempontjából szükséges. De oka ennek az is, hogy arányositani akartuk ezt a kulcsot a mezőgazdasági adókulcscsal szemben, valamint az is, hogy a másfél százalékos adó egy részét a városi és a községi közigazgatás tehermentesítésére kivánja a pénzügyminister ur fordítani. T. Nemzetgyűlés ! Köztudomású, hogy városainkban és községeinkben a túlzott pótadózás és az egészen különleges adónemek behozatala olyan mérveket öltött, hogy az adózó polgárok valóságos zaklatásával egyértelmű. Hogy tehát végre valahára egy egységes és a községek és a városok háztartását rendbehozó adónemet léptethessünk életbe, felhatalmazni kérjük a pénzügyminister urat arra, hogy ennek a másfél százalékos adónak egy részét az illető községek háztartásának rendbehozatalára rendelkezésre bocsáthassa. Ezzel a kedvezménnyel szemben megkívánjuk a községektől, hogy az adóbehajtás és az adókezelés terhét vállalják magukra, amivel elérni kivánjuk azt is, hogy miután a községek maguk is érdekelve vannak abban, hogy ez az adó mentől nagyobb mértékben befolyjék, a behajtás a kincstár érdekeinek megfelelő módon történjék. Az adómentességet illetőleg kiterjesztő rendelkezést tettünk a gabonakereskedelemre azért, mert a gabona — mint méltóztatnak tudni — a malomnál egyszer már meglehetős erősen meg van adóztatva és szabad kereskedés tárgyává tétetvén, minden további megadóztatása egyrészt a gabonakereskedőknek, másrészt a fogyasztóknak ujabb megterhelésével járna. Ezért olyan formulát találtunk, hogy az emberi táplálék céljaira szolgáló gabonanemüek és ezek között feltételesen az árpa is, ezen adó alól mentes. Kiterjesztettük a bortermelők adómentességét is azokra az esetekre, amikor az illető termelők maguk foglalkoznak eladással. Ezzel inkább a kisemberek védelmét célozzuk és azt hisszük, hogy a mentességek terén körülbelül elmentünk addig a határig, ameddig az adó hozadékának veszélyeztetése nélkül elmennünk lehetett. Külön is meg kell itt még emlékeznem a haszonbérre vonatkozó mentességről, mert vita állhatott volna elő itt akörül, vájjon ezek a jövedelmek forgalmi adó alá vonandók-e vagy sem ? A bizottsági szöveg szerint a nem üzleti alapokon kötött földhaszonbérre és házbérre nézve kiterjed az adómentesség, illetőleg ezeknek hozadéka külön forgalmi adó alá nem esik. A törvényjavaslat 41—68. §-aiban lényeges változtatást nem tett a bizottság, ugy hogy ezeket a szakaszokat nem is akarom bővebben ismertetni. Egy esettel mégis foglalkoznom kell és ez a szabad foglalkozást űzőkre vonatkozik, akikre nézve a javaslat könnyitést tartalmaz. A szabad foglalkozást űzők harmadosztályú kereseti adót fizetnek mindaddig, amig ez a szerencsétlen adónem érvényben van, vagyis előreláthatólag a jövő év végéig. Köztudomású, hogy a harmadosztályú kereseti adót nem a valóságos kereset után vetik ki, mivel pedig a most tervezett adó a valóságos keresetre van bazirozva, kétségtelen, hogy a két adónem között kontroverzia van, ugy hogy azt a félelmet, amelyet a szabadpályán lévők ismételten kifejeztek, alaposnak kellett tekintetnünk, miért is e tekintetben könnyítéseket hoztunk be olyan irányban, hogy mindaddig, amig ez a harmadosztályú kereseti adó érvényben van, akceptáljuk az átalányösszegben való fizetést. T. Nemzetgyűlés ! Egy egészen uj részt is beszúrt e törvényjavaslatba a bizottság. Ez a fényűzési adóra vonatkozik, amely adónem nem régi ugyan, de amelyet illetőleg mégis vannak már bizonyos tapasztalatok, és ezek értékesítését tekmtettel arra, hogy a fényűzési adó maga is forgalmi adó, néhány szakasz beiktatásával ki kellett használni. Ennek következtében a kiviteli mentességet bizonyos mérvben kiterjesztettük, egészen kicsi üzleteknél pedig ugy adminisztrációnális, mint méltányossági szempontokból a termelőre hárítottuk át a fényűzési adót ugy, amiként ez a külföldön is történik. Mindezeken felül behoztuk a , szabálytalanság fogalmát, vagyis elkerülni akarjuk azt, hogy a fényűzési adónál is mindjárt a legkisebb kihágás a súlyos adócsalás büntetésével sujtassék. Végül az eljárási szabályok tekintetében is felhatalmaztuk a pénzügyminister urat, hogy különösen a bélyegezésre vonatkozó szabályokat, amelyeket csak a forgalmi adónál akart bevezetni, a fényűzési adónál is érvényre juttassa. T. Nemzetgyűlés ! Nagyban és egészben ezekben voltam bátor előadni a részleteket. Tisztában vagyok azzal, hogy egy nem szimpatikus és meglehetősen terhes adót fogunk megszavazni, ennek dójavaslatnak megszavazásával azonban még sem késlekedhetünk. A múlt napokban egyik képviselőtársam mondotta, — és tökéletesen igazat kell neki adnom — hogy mi nem tapsokért dolgozunk, hanem egy igen komoly hivatás teljesítésére jöttünk ide, amely néha nem túlságosan népszerű, amely talán politikailag ki is használható ellenünk, amelyet azonban mégis teljesítenünk kell, mert a mi hivatásunk az, hogy az országot pénzügyileg megmentsük, s járjon ez bármilyen következésekkel reánk nézve, ezt a kötelességet feltétlenül teljesítenünk kell. (Igaz ! Ugy van !) Abban a reményben, hogy ez az áldozatkészség a Nemzetgyűlés tagjaiban megvan, tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Szilágyi Lajos : Ellentét van az előadó és a minister között ! Vissza kell vonni a javaslatot ! Teljesen ellenzéki beszéd volt. (Mozgás.) ElnÖk: Csendet kérek. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a pénzügyminister ur a házszabályok 214. §-a értelmében az őrlési forgalmi adójavaslat tárgyalásának idejére megbízottjául dr. Vargha Imre közigazgatási birót nevezte meg. (Helyeslés.)