Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-225

'A Nemzetgyűlés 225. ülése 1921. év% július hó 11-én, hétfőn. 453 — és ezt ki is lehetett érteni a beszédemből —hogy egyénileg, saját személyükre nézve legyen takargatnivalójuk ; de nekem is garmadával állnak rendelkezésemre akták, amelyek bűncselekmények eltussolását bizonyítják. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nem igaz! (Elénh ellenmondások és közbekiáltások a baloldalról.) Ereky Károly: Lengyel Zoltán és Károlyi Imre szabadon jár! Rassay Károly : Mi van a hamis tanukkal ? A felbujtókkal? (Nagy zaj.) Ugron Gábor : Heltait megszöktették ! (Zaj.) Elnök : T. képviselő ur ! - Ez is nagyon súlyos vád, és én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a rendreutasitást módositsam. Ha a képviselő ur ilyen súlyos vádat mond, itt a Házban előhozakodhatik bizonyítékaival, de én meg vagyok győződve, hogy a kormány semmiféle eltussolásba bele nem megy. Meskó Zoltán : Tessék a bizonyítékokkal előállani ! (Ugy van ! TJgy van ! a jobboldalon.) Sándor Pál : Az igazságot nem lehet megölni! (Zaj.) Rupert Rezső : Méltóztassék megengedni, igen könnyű a bizonyitás. Csak hivatkozom a Ház régi naplóira, ahol személy szerint bediktáltunk neveket, még pedig a bűncselekmények minden kritériumának megjelölésével. Nem történt felelősségrevonás. Ha a naplókat fel méltóztatik lapozni, akkor ott minden elolvasható. Természetesen több adattal is szolgálhatnék, de egyelőre elégnek találom ezt is. Tehát nem egyéni takargatni valókat értettem, hanem a mások által elkövetett és kedvezményben részesülő bűnösök bűncselekményeinek az eltussolását. Tomcsányí Vilmos Pál igazságügyminister: Nekem nincs olyan sem, egy sem ! Tessék jönni vele! Rassay Károly: Majd jövünk! Rupert Rezső : Ezek után méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat, amelynek célja a tiszta helyzet teremtése, előterjeszthessem. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Sürgős interpelláció Németh István tartalékos százados-lelkész kálváriájával kapcsolatban az »Igazság« című lap alapítása ügyében, valamint e lap szubvenciója, a katonai »^-intézmények megszüntetése s a ministerelnökség sajtóosztályának megtisztítása tárgyában, az összkormányhoz : 1. Hajlandó-e a kormány a Németh István sérelmére elkövetett büntetendő cselekmények tetteseit és részeseit azonnal elfogatni, ellenük a legszigorúbb megtorlás céljából a bűnvádi eljárást haladéktalanul megindittatni ? 2. Hajlandó-e mindazokat, kik a munkásvezérek megvesztegetésére s a munkásalakulatok megvásárlására, ideértve az »Igazság« című lap alapítását és fentartását is, állami pénzeket fecséreltek el, ugy bűnvádi, mint magánjogi utón felelősségre vonni, hogy a kincstár részére mindazok a milliók visszatérüljenek, melyeket a közvélemény meghamisítására felhasználtak? 3. Hajlandó-e a ministerelnökség sajtóosztályának felelős egyéneit, elsősorban Eckhardt Tibort, a sajtófőnököt, kiknek működése a haza érdekeit veszélyezteti, azonnal elbocsátani? 4. Hajlandó-e végre már a katonaságot saját rendeltetésének visszaadni, összes oly intézményeit, köztük az úgynevezett »T.« osztályokat, melyeknek működése a polgári szabadságot lépten-nyomon veszélyezteti, azonnal megszüntetni ? 5. Hajlandó-e végre a polgári egyéneket a katonai bíráskodás kezéből minden tekintetben kivenni, s okulva a Tisza-pör tapasztalatain, hajlandó-e a bíráskodást törvényhozási utón ugy rendezni, hogy az állam minden polgára, akár polgári, akár katonai egyén, csak a rendes bíróságok hatósága alá tartozzék? 6. Hajlandó-e az »Igazság« című lap aktáit, köztük a Németh Istvántól elvett aktákat is, a Ház asztalára letenni s jelentésben elszámolni mindazon pénzekről, melyeket a ministerelnökségi sajtóosztály vagy ennek kezdeményezésére a kormány belföldi célokra, habár a rendelkezési alapból, elköltött? Minthogy ez is pénzforrás lehet ott és innen is táplálkozhatott ez az akció. Kérdezem végül ; 7. Hajlandó-e oda hatni, hogy végre a bankgassei milliók ügye is az ország szine előtt tisztáztassék s a kérdéses 146 millió részletesen elszámoltassák ?« (Élénk helyeslés a baloldalon.) Befejezésül még csak egyet vagyok bátor felemlíteni. Ma már személyes tapasztalataink vannak arról, hogy a sajtóosztály miként vezettetik. Egy napról a másikra botrányok, erőszakoskodások, törvénytelenségek fordulnak elő körében. Teljes lehetetlenség, hogy ez a rendszer fentartassék. Ez ellen nekünk tiltakoznunk kell. (Helyeslés a baloldalon.) Legkevesebb, hogy személyváltozást követeljünk. Szilágyi Lajos : A sajtófőnök buktatta meg Teleki Pált! Ministerelnököt buktatott! Rupert Rezső : Méltóztassék visszaemlékezni, egyszer a Napnak egyik számában megjelent, hogy Szirmai Istvánt a Naptól elbocsátották. Ezt az elbocsátást Eckhardt Tibor presszionálta ki és pedig azzal, hogy különben betiltatja a lapot. Ez azért történt, mert az a szegény ujságiró egy kissé talán elírta magát. Szilágyi Lajos : Nem is irta el magát ! Rupert Rezső: Talán el sem irta magát! Eckhardt Tibor közhivatalnok. Amikor tehát ő kényszeritette a lapot arra, hogy ezt az embert eltávolítsa, evvel a cselekményével legalább is a Btk. 475. §-ába ütköző, hivatalos hatalommal való visszaélést követte el, mely öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. Tudnék még efféle eseteket, példákat felsorolni, de azt hiszem, hogy ez az egyetlen is elég arra, hogy a Nemzetgyűlés az utókornak igen súlyos megítélését vonja