Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-225

À Nemzetgyűlés 225. ülése 1921 a társaságnak, ennek a munkásalakulásnak mind­össze csak 50 s tagja lett, eredményeképen ennek az 500.000 koronának. (Zaj és mozgás.) Sándor Pál : Hol van a pénzügyminister ? Rupert Rezső : Csak azután — mondják a fel­szólalók — lett nagyobb számú tagja, miután né­hány tisztességesebb, derék, jóérzésű ember állott az élére. Ekkor ez az országos párt tényleg kezdett tagjai számában növekedni, de akkor már az 500.000 korona elfogyott és a 25.000 koronát ráfor­dították az ötven tag összegyűjtésére, A blokk­pártok azonban mindannyian, ugy látszik, nem viselték jól magukat továbbra sem, folytonosan össze kellett őket tartani, — ebben Németh Ist­vánnak megint igen nagy érdeme van — mert végre sikerült 1921 május 3-án teljes fúziót létrehoznia. De Németh István ekkor már nincs a honvé­delmi ministeriumban. Ekkor már annak keretén kivül dolgozik, már a ministerelnökség propagandá­jának áll a szolgálatában . . . Barla-Szabó-József : Oda ajánlotta fel magát ! Rupert Rezső : . . . tehát már ebben a minőség­ben csinálja meg a blokkból, mert hiszen a blokkban már előre elkötelezték magukat ezek a pártok a fúzióra, a Magyar Nemzeti Munkáspártot, mely­nek elnöke lett. (Zaj a baloldalon.) Azonban közben, aniig a blokkot létrehozta, amig a blokkba Csiz­madia Sándor pártját is bekapcsolta és amig végre ezt a fúziót, a Magyar Nemzeti Munkáspártot meg­csinálta, az ő szerepe megváltozt ózott. 1921 január­jában jön Belitska Sándor és nem tetszik neki a propagandaosztály, ő nem akar a honvédelmi mi­nisteriumban ilyen propagandát megtűrni. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Átir a ministerelnökséghez, hogy vegyék át ezt az osztályt. (Derültség.) Leveleznek e tárgyban, egynéhány akta­számot is tudok mondani, aktákat váltanak, ame­lyeknek száma többek között 51.547, egy másiké 53.017, egy harmadiké 108.183, ezek mind erre az ügyre vonatkoznak és arról van bennük szó, hogy Németh István most már mint propaganda-ember a ministerelnökség keretébe helyeződjék át. Szíve­sen fogadták. Uj szerepében megpenditette, hogy munkásügyi hivatalt kellene felállítani vagy vala­milyen szociális intézményt létrehozni, mire meg­születik Németh István ajánlatára — ő adta hozzá az eszmét — a szociálpolitikai osztály. Vázsonyi Vilmos : Hol ? Rupert Rezső ; A ministerelnökségen. Azonban nem Németh István kerül az élére, mert Németh István a neki kiosztandó szerepet kevesellette, t. i. azzal akarták megbízni, hogy a munkáskatasztert szerkessze. Rassay Károly : Hát ez micsoda ? Rupert Rezső : Ez az, hogy mindennap az összes lapokat összeveszik és ahol munkásokról van szó, azt kivágják és szépen egybe összeragasztják. Lapszemle, érthetőbb nyelven. Vázsonyi Vilmos : De nem kataszter. Rupert Rezső: Ezt igy nevezték és én lehe­tőleg megtartom az ő terminus technikusaikat. Ilyen lapszemléről volt szó. Ez nem tetszett Né­t évi július hó 11-én, hétfőn. 447 meth Istvánnak, hanem mivel akkor már tervbe volt, hogy egy munkáslapot fognak alapítani, a ministerelnökség munkáslapot fog indítani, amelybe majd az összes munkáslapok beolvasztandók lesz­nek és amely lap azután erős kormánytámogatás ellenében oly munkáspolitikát fog csinálni, hogy a kormánynak nem fog fájni a feje a munkáskér­dések miatt, ennek a lapnak irányítását vállalta inkább. Gaal Gaszton : Ë3 ütni fogja a kisgazdapártot. Szilágyi Lajos : Nagyon jó lesz Nagyatádi ellen ! . Rupert Rezső: Azt akarták, hogy a Szántó­Vetőt, amely Csizmadia Sándor lapja, a Munkás Újságot, amely Oláh Dániel t. képviselőtársunk­kal van valamiképen vonatkozásban, azután a Magyar Munkást, amely Pap Lajos neve alatt jele­nik meg, vagy pedig Pap Lajos személyével áll összeköttetésben, összehozzák, ezeket fuzionál­tassák és legyen egy olyan munkáslap, amelyet azután a kormány könnyen irányithat. Eckhardt Tibor sajtófőnök . . . Szilágyi Lajos : Ismerjük ! Jó cég ! Ereky Károly: Kiviteli cég! Ergon! Rupert Rezső: ,..1921 január 3-án levelet irt Németh Istvánhoz, hogy hozza össze az érde­kelt lapembereket megbeszélésre. Berki Gyula: Zseniális sajtófőnök! Rupert Rezső: Eckhardt Tibornak, illetve Németh Istvánnak sikerült is másnapra az érde­kelteket összegyűjteni, összeygüjtötték őket és megállapodtak abban, hogy csakugyan indítanak lapot, amely körül mindannyian tömörülnek és ennek a lapnak Igazság lesz a cime. Ezt majd a kormány támogatni fogja. Szilágyi Lajos : Ha már Tomcsányi a minister, legalább legyen Igazság ! (Derültség.) Rupert Rezső: Közben meg kellett állapodni a punktációkban, pontozatokban, feltételekben és ezért a társaság elvonult. Átmentek a honvédelmi ministeriumba, ahol — ugy látszik — Németh István szobájában meghányták-vetették a dol­gokat, denikve az értekezlet vége az lett, hogy Apsay Vlád János, az Igazság mostani — gondo­lom — felelős szerkesztője, levelet intézett Eckhardt Tiborhoz, amely szerint ők belemennek a dologba, ha számukra, t. i. a lap részére tízmilliót bizto­sítanak. (Nagy zaj a szélsőbaloidalon.) Rassay Károly : Nem voltak olcsójánosok ! Berki Gyula : Ha ezt meg' is kapták és Eck­hardt továbbra is a helyén marad, akkor igazán megvan a véleményem. (Zaj.) Rupert Rezső : Ez egyelőre csak Apsayék követelése volt, de az egyezség létrejött. Ezen az alapon befejezvén a tárgyalást, kiállították a szer­ződést egy példányban. A szerződésnek első, Írásba nem foglalt pontja, feltétele az volt, hogy szigorú titoktartás minden vonalon. Rassay Károly: Az természetes. Amint a példa mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom