Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-225

442 A Nemzetgyűlés 225. ülése 1921. évi július hő 11-én, hétfőn. eszközökkel való megakadályozása, — miután tudom, bogy a kormánynak is vannak eziránt tervei — szintén méltóztassék napirendre tűzni. Ezt tehát az elnök ur javaslatának kiegészítéséül vagyok bátor indítványozni. Elnök : Kíván még valaki a napirendi javas­lathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát berekesztem. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy méltóztatik-e elfogadni az én napirendi indítványomat, amely nincs ellentétben Frühwirth Mátyás képviselő ur indít­ványával. Amikor e felett méltóztattak már dön­teni, teszem fel külön a kérdést Frühwirth kép­viselő ur kiegészítő indítványára. Gaal Gaszton: A kérdés feltevéséhez kérek szót. A sorrend tekintetében nem vagyok tisztá­ban Frühwirth képviselő ur napirendi javasla­tával. Holnap ugyanis oly nagy vitát provokáló törvényjavaslatokat fogunk tárgyalni, hogy majd­nem lehetetlen, hogy az elnök ur által indít­ványozott napirend holnap kimerüljön. Ha tehát Frühwirth képviselő ur holnap akarja előter­jeszteni indítványának indokolását, akkor az esetben, ha ez utolsó tárgynak vétetik fel, ő célját nem éri el, mert nem kerülhet rá a sor. Ha pedig előbbre akarja indítványának indoko­lását tétetni, akkor ez olyan fontos változás, amelyet meg kell gondolni. Erre nézve tehát kérném Frühwirth képviselő ur felvilágosítását. Frühwirth Mátyás: A sorrend végére gondoltam ! Elnök : A kérdést tehát akképen teszem fel, amint proponáltam. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e az én indítványomat elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Napirendi indít­ványom tehát elfogadtatott. Most kérdem, méltóztatik-e a már elfogadott napirend ki­egészitéseképen elfogadni Frühwirth Mátyás képviselő ur indítványát, amely szerint utolsó pontképen az ő indítványának megokolása vé­tessék fel? (Igen!) Tehát ez is elfogadtatott. Rátérünk a sürgős interpellációra. Rupert képviselő urat illeti a szó. Ruppert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Oly kormányzati rendszer, amelynek takargatnivalója van, soha nyugodt időkben, erősebb államokban sem lehet hivatott arra, hogy egy országnak sorsát intézze. Annál inkább áll ez oly szeren­csétlen országra, amilyen manapság Magyar­ország, amelynek ólén olyan kormánynak kellene állnia, amelynek nincsen takargatnivalója, amely tehát minden tekintetben az objektív igazságot, a nemzet objektiv nagy egyetemes érdekeit tudja képviselni, ugy a belső, mint a külső politikában. ( Ugy van ! balfelöl.) Ha takargatni­valója van egy kormánynak, ha az, amit takar­gatnia kell, nem is nagyon súlyos dolog, az is feszélyezheti a kormányt abban, hogy a nemzet javára azt a politikát csinálja, amely a legjobb. Annál inkább feszélyezheti a kormányrendszert az, hogyha azok a dolgok, amelyeket takargatnia kell, súlyosak, (ügy van! bat felöl.) olyan sú­lyosak, hogy azoknak a nyilvánosság elé való robbanása annak a kormányrendszernek meg­döntésére is alkalmas. Rassay Károly : Akkor jön a sajtótörvény ! Rupert Rezső : Az ilyen kormány kénytelen a saját fenmaradásának érdekében egész poli­tikáját maga körül koncentrálni, egész politiká­ját akként alakítani, hogy a felelősségvonásra a sor sohase kerüljön, (ügy van! balfelöl) ezt pedig elérni csak ugy tudja, ha a helyén maradhat. Ereky Károly: Ez is kivételes hatalom! Sehol a világon nincs már kivételes hatalom! (Ugy van! a szélsobaloldálon. Zaj.) Kivételes hatalommal örökké lehet kormányozni! Rupert Rezső: Szóval az ilyen kormány kénytelen mindig az erősebb lenni és kénytelen az erőszak alkalmazásában soha ki nem fáradni. Itt kezdettől fogva, azóta is, amikor a nemzet a maga jogfolytonossági életének boldog állapo­tába visszajutott, kivéve kisebb időszakokat, folytonosan olyan kormányrendszerek alatt élünk, amelyeknek takargatnivalójuk van. Sokszor esett szó itt takargatnivaló súlyos dolgokról, titkokról, míg végre sikerült a köz­vélemény erejével legalább arra szorítani a kor­mányt, hogyha már a múltban vannak is takar­gatnivalók, vannak is nagy titkok, legalább attól mentse meg az országot, hogy ilyen takar­gatnivaló titkok folytonosan ujak és ujak ke­letkezzenek és idehurcoltassanak a Nemzetgyű­lés házába, a közvélemény elé. Rassay Károly : Idevalók ! Rupert Rezső: Egy ideig használtak e tekin­tetben az adott leckék. Körülbelül fél év óta csakugyan mintha kiesé tisztességesebb irányzat kerekedett volna felül. Azonban ez csak látszat, mert azért az uralmi rendszer, amely ma Ma­gyarországon van, kénytelen régi, de már az alkotmányos élet idejére eső — csak ezekre gondolok — bűnök elpalástolása céljából, de meg azért is, mert bizonyos bűnös szövetkezetek karmaiból nem tud kimenekülni, kénytelen tűrni, hogy habár ma már gusztusa ellenére, habár talán az ő rémületére, az atrocitások, amelyek a nemzetnek olyan végtelenül sokat ártottak, az egyéni akciók továbbra is folytatódjanak. Ez akadályozta meg eddig s akadályozza ma is, hogy belső- és külső politikánk egészsé­ges legyen. Nemcsak a belső politikától függött és függ ugyanis, hogy egyes kormányok a he­lyükön maradjanak ós meddig maradjanak, ha­nem a külső politikától is. Nekik tehát olyan külpolitikát kellett és kell követniök, hogy az valamikép őket menteni segítse, hogy a kívülről ható, talán csak negativ erők se kényszerítsék őket helyük elhagyására, mert akkor jönne, jöhetne a nagy felelősségrevonás. Kénytelen te­hát a kormány minduntalan meghódolni, kon­cessziókat tenni, opportunus cselekedeteket elkö­vetni, csakhogy a külföld szemében tetszetős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom