Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-224

416 A Nemzetgyűlés 224. ülése 192 hogy két Amerikából bsvándorolt izgató egyén befolyása alatt egy egyházközség egész egyszerűen arra az álláspontra helyezkedjék, hogy a papnak és a kántornak a párbért meg nem fizeti. Ezt nem lehet a nép zaklatásának, sanyargatásának tekinteni, ha egy évekig húzódó ügynek következménye az, hogy a pap és a tanító a hatóság segítségét kérytelen igénybevenni. Ha valaki fizetni nem akar, ha megtagadja a kötelességét, más mód nincs, mint hogy a jószágához nyúljanak és ezen az utón nyerjen a pap és a tanító kielégitést. Ennek folytán jóllehet a múltkor ugy intézkedtem, hogy függesztessék fel az eljárás és a végrehajtások ne foganatosíttassanak, újból fogok intézkedni, bogy igenis ezek a végrehajtások szabad folyást nyerjenek és foganatosíttassanak a róm. kat. hívekkel szemben. Ami pedig a községnek más felekezetekhez tartozó lakosait illeti, utasítottam az alispánt, hogy a dolognak ezt a részét szigora vizsgálat tárgyává tegye és nekem erről tegyen jelentést. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! Interpellációmban nem is annyira a dolognak arra a részére tértem ki, melyet a belügyminister ur itt most felemiitett. Mert nem a párbéren van a fősúly, hanem a munkaváltságon, azon, hogy munkaváltság címén követelték a behajtási összeget. Nem állítottam interpellációmban és most sem állítom teljes egészében azt, hogy itt a népnek van-e teljesen igaza, vagy pedig a plébánosnak van teljesen igaza. Kijelentettem akkor is, hogy mindentől eltekintve, sem az egyik, sem a másik félnek nincs igaza. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy azt a jegyzőkönyvet, amely ott felvétetett, tulajdonkép an kik írták alá és kik voltak jelen annak felvételénél. Mert ha egyszer felveszünk jegyzőkönyvet, akkor meg kell hallgatnunk mind a két felet, hogy mind a két fél előadhassa a maga jogos panaszát. Itt van nálam egy beadvány, amelyet 60 ember irt alá, akik a legtisztességesebb emberek. Én nem adok teljesen hitelt annak, amit a belügyminister ur mond, hogy két-három Amerikából hazatért izgató csinálja a községben az egész dolgot. Akkor is bemutattam ezt a beadványt, amelyen alá van irva — tessék megnézni — ötvenöt polgárember. Ez alatt mást értünk és nem két embert, mint amire a jegyzőkönyv hivatkozik, hogy csak két ember izgatja az egész községet. (Egy hang jobb felöl ; Talán hamis a jegyzőkönyv !) Nem állítom azt sem, hogy a jegyzőkönyv hamis, nem mondom ezt egy szóval sem. De ugyancsak ez az ötvenöt ember azt állítja, hogy mikor a jegyző átment 9-én, azt a kijelentést tette, hogy három embert felakasztat, négyet pedig agyonszurat. Rassay Károly : Ez a jegyző nincs elcsapva ? 1. évi július hó 8-án, pétiteken. Letenyei Pál ; Nem állhat meg tehát az az állítás, hogy két-három amerikai izgató csinálja az egészet. Rassay Károly : Ez külön fegyelmi ok. Izgató kijelentés, az biztos \ Letenyei Pá! : Áttérek a másik kijelentésre. Amikor a kommunizmus kitört, a plébános ur a szószékről hirdette, hogy azt a kormányt kell támogatni és szervezte a népet teljesen, a nép azonban teljesen kivonta magát ez alól. Amikor a kommunizmus megbukott, azokat az embereket akarta elvitetni, akik a kommunistákkal szemben a legerélyesebben viselkedtek. Ezt megint csak aláirta ez az ötvenöt ember, ez tehát nem két embernek az állítása. (Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Nem állitom egy szóval sem, hogy a jegyzőkönyv hamis, de mindenesetre kétséget támaszt bennem az iránt, hogy az a jegyzőkönyv ugy vétetett fel, hogy mind a két felet egyformán meghallgatták volna. Azóta is beszéltem azokkal az emberekkel, és ők előttem is kijelentették, hogy ők igenis hajlandók megfizetni azt, ami rájuk esik, de viszont azt a munkát, amelyet teljesítettek, tessék szintén számításba venni, mert akkor jóval lejebb száll annak a meghatározott összegnek az értéke, mint ahogy az a jelenlegi pillanatban mutatkozik. Ok ma is azon az állásponton vannak, hogy ezt meg fogják fizetni. Azért kértem akkor is az interpellációmban a belügyminister úrtól azt, hogy ne egyoldalulag ejtsék meg a vizsgálatot, hanem mindkét fél meghallgatása mellett és azután vonják le ebből a konzekvenciákat, és hozzák meg az igazságos ítéletet. (Helyeslés half elől.) Itt ebben a jegyzőkönyvben egy szó sincs említve arról, hogy ezek a dolgok megtörténtek. Pedig azok tényleg megtörténtek, ha már ilyen hivatalosan ós annyi ember állítja. Tessék azokat az embereket megkérdezni! Ami az utolsó pontot, amelyre hivatkoztam, illeti, nevezetesebb, hogy a pap nem a párbért, hanem a stólafizetést, amely tulajdonképen meg van állapítva, önkényüleg, anélkül, hogy a hitközség ahhoz hozzájárult volna, felemelte, erről ebben a jegyzőkönyvben szó említés sincsen. Nekem emiitették azok az emberek, hogy mikor az a jegyzőkönyv felvétetett — ott voltak legalább nyolcan-tizen — azt mondották nekik, mikor elő akarták terjeszteni jogos panaszaikat : maguknak ehhez semmi hozzászólásuk nincs ! (Mozgás.) Viszont arra sem terjed ki a jegyzőkönyv, hogy miért kellett épen december 12-én azt a négy embert elvitetni, kiválasztani azt a négy községi elöljárót, akiket a pap egyszerűen, anélkül, hogy kihallgatták volna őket, összefogdostatott és elvitetett. Utóvégre az a négy ember anyagi felelősséggel tartozott akkor is, s a vagyonuk ép ugy megállta volna a helyét akkor is, mint ahogy most megállja. Akkor, amikor ezt kértem, december 12-ike volt. Kértem,