Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-224
4 Id A Nemzetgyűlés 224. ülése 1921. évi juíius hó 8-án, pénteken. munkatanács elnöke országos rendeletben — mert azt hiszem, ez nemcsak a fővárosra, hanem az egész országra vonatkozik . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Csak Budapestre ! Bródy Ernő : Csak Budapestre ! Akkor ezt országosan is ki kellene terjeszteni, mert mindenféle módon segíteni kellere ebben a kérdésben. E kérdésbe az igen t. pénzügyminister ur elzárkózik, azt hiszem, a külföldi kölcsönöktől. Pedig e ponton még a külföldi kölcsönöket is igénybe lehetne venni, erre a külföldi tőkének a figyelmét fel lehetne hivni, hiszen ez reális beruházás és megtérül ; ugy a tőketörlesztés, mint a kamatfizetés megtalálja a maga fedezetét. Orbók Attila : A nagy adók miatt nem jön be a külföldi tőke ! Bródy Ernő : Az adók miatt ? Bocsánatot kérek, itt kértem, hogy az adómentességet törvényben statuálják, hogy ezáltal a tőkének bizalma legyen. Tehát ide kell a külföldi tőkét, a magántőkét is csábítani, mindenféle kedvezményt meg kell adni, mindenféle módon elő kell segíteni a vállalkozást ; mert nagyon helyesen mondta az igen t. kereskedelemügyi minister ur, hogy nálunk, Magyarországon és különösen Budapesten, az építőipar minden ipar kereseti forrása, minden ipar alphája és ómegája tehát àz a munkanélküliség megoldásának kérdése, magának az ipar hanyatlásának és az ipar fejlődése megoldásának a kérdése, itt az építőiparral kapcsolatos minden mesterember, harminckét munkaág kesesete fellendül, ha itt az épitőipar megindul. Az igen t. minister ur tehát egy jelentős kezdeményezésbe fog és én nem azt mondom, amit egyesek, hogy : inkább semmit, mint ennyit. Bocsánatot kérek, nagyon helyes amit a minister ur kezdeményez és én hiszem, hogy nem fog megneheztelni, ha én arra biztatom, hogy minél többet vegyen igénybe e célra ; én a Ház előtt és a Ház hozzájárulásával kérem, erősítem és támogatom őt abban, hogy minél többet vegyen igénybe e célra. Mert, t. Nemzetgyűlés, ez a lakáskérdés az épitőipar, a munkáskérdés, a közegészségügy kérdésének a megoldása, ez a szociális bajok megoldásának a kérdése, ahová néz, ahová nyúl az ember mindenütt látja, mennyit segíthet a közállapotokon és mennyit segíthet az egyes emberek, a családok helyzetén és állapotán, ha ezt a lakáskérdest megindítja a maga becsületes, nehéz útjára. T. Nemzetgyűlés ! En a magam részéről minden olyan kezdeményezést, amelyet ez irányban találok, a legr agyobb melegséggel és a legnagyobb örömmel fogadok. Nagyon kérem az igen t. minister urat, hogy abba a Lakásépítési Tanácsba, amelynek a megszületését jelezte, már órák múlva, lehetőleg minden szakértőt hívjon be. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Ez nem lehetséges, mert nem lehet olyan óriási tanácsot alakítani ! Bródy Ernő : Hát nem ugy értem, hogy sokan legyenek, csak minden fajtából legyen ; nem kell soknak lenni, hanem olyanokat kell behívni, akik értenek hozzá és akiknek kedvük van a dologgal foglalkozni, azokat méltóztassék bevonni és ne nagy testületet méltóztassék alkotni, mert az tényleg nehézkes apparátus, hanem minden szakma legkiválóbb képviselőjét méltóztassék meghívni, hogy a legkomolyabb szakértők támogathassák a minister urat és a kormányt abban a nagy munkában, amelynek célja és feladata Budapestet és ezt az országot, falut és vidéket egyaránt, egészséges lakásokkal ellátni. Ezeket kívántam megjegyezni. (Helyeslés balfelól.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Miután az idő igen előrehaladott és a Nemzetgyűlés határozata értelmében egy órakor át kell térnünk a belügymmister ur válaszára és gróf Apponyi Albert képviselő ur interpellációjának meghallgatására, ezért napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn, július hóJl r ém,jíL.e. 10 órakor tartsa, amelynek napirendjén szerepelne : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, 2. az állami kislakások építéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 3. az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat, 4. a magyar korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok, és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használatáról szóló 1883. évi XVIII. te.-kel megállapított engedélydíj felemeléséről a ministerelnök törvényjavaslata, továbbá az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat. Méltóztatnak e napirendi javaslathoz hozzájárulni ? (Igen l) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki és az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A belügyminister ur kivan szólni. Gr. Ráday Gedeon belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Letenyei Pál t. nemzetgyűlési képviselő ur az akai párbérek tárgyában néhány héttel ezelőtt interpellációt terjesztett be, amely tulajdonképen inkább a kultuszministernek szólt, mint nekem, interpellációjának 5. pontja azonban ugy szólott (olvassa) : »Hajlandó-e a t. belügyminister ur táviratilag intézkedni, hogy a száz darab állatnak június 15-ére tervezett elárverezése, ami g a vizsgálat be nem fejeztetik és az Ítélet ki nem mondatik, függőben hagyassék.« T. barátom, a kultuszminister ur azonnal válaszolt erre az interpellációra, és ezen 5. pontra vonatkozóan, ha nem is szószerint, de azt közölte, hogy a távollevő belügyminister nevében ő választ nem adhat, intézkedni fog azonban és érintkezésbe lép a belügyministerrel, hogy tényleg ezt a hajszának látszó behajtását a párbérnek szüntesse meg.
