Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

378 14 Nemzetgyűlés 223, ülése 1921. Elnök : Drozdy képviselő urat figyelmeztetem, mérsékelje magát kifejezéseiben» (Helyeslés jóbb­felöl) Következik a 43. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 43. és 44. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a 45. §-t). Szólásra jelentkezett Szilágyi Lajos. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés! A 45. §-ban azoknak az özvegyeknek és árváknak sorsáról van szó, akiknek hozzátartozója a csatatéren esett el, tehát a hadiözvegyekről és hadiárvák­ról. A régi, 1918-as törvényjavaslat a hadi­árvákra és hadiözvegyekre vonatkozólag kimon­dotta, hogy ezeknek ellátási illetményeit 50 %-kal magasabbra emeli, mint azoknak az özvegyek­és árváknak az ellátását, akiknek hozzátartozója nem a csatatéren esett el, nem halt hősi halált. Legnagyobb meglepetésemre most az uj és mó­dositott katonai ellátási törvényjavaslatban ebben a tekintetben visszeesés van, t. i. hadiözvegyek­és hadiárváknak ellátása nincs az egész vonalon 50 °/o-kal felemelve, hanem különböző csopor­tokba vannak a hadiözvegyek és hadiárvák be­osztva aszerint, hogy hozzátartozójuk milyen katonai rendfokozatot töltött be, amikor hősi halált halt. És kimondja a 45. § azt, hogy csak az altisztek, a rangosztályba nem sorolt havidíjasok, továbbá a hadnagyok és főhadnagyok özvegyei és árvái részesülnek ebben az 50 %-os felemelésben, mig a századosnak özvegye és árvája csak 40 %, az őrnagy, alezredes és ezredes özvegye és árvája 30 %, a tábornok özvegye és árvája 25 %, az altábornagy és ennél magasabb rendfokozatban levő katona özvegye és árvája pedig csak 20 %-kal felemelt ellátási illetményt kap. Itt tehát olyan fokozat van megállapitva, amelyet egyrészt teljesen feleslegesnek, másrészt pedig igazságtalannak is tartok. Nem tudom, mi indította az igen t. honvédelmi minister urat arra, hogy a főhadnagy özvegyének 50%­kal, de a százados özvegyének már csak 40%­kal emelje fel az ellátási illetékeit, holott a fő­hadnagy és a százados a csatatéren teljesen egy vonalban küzd, teljesen egyenlő életveszély­nek van kitéve és teljesen egyenlő nehéz a szol­gálatuk. Es különben is a törvényjavaslat indo­kolásához fűzött mellékletekből azt látom, hogy legnagyobb számmal századosi özvegyek vannak és az árvák szintén legtöbbnyire a századosok­nak árvái, tehát a minister urnák ez a skálája épen a legnagyobb csoportja sújtja, a százado­soknak özvegyeit és árváit. Itt nincs nagy ösz­szegről szó és ismételten csak azt mondom : nincs ok arra, hogy a pénzügyminister itt szük­keblüsködjék, mert mindössze 155 olyan özvegy van, akinek férje hivatásos tiszt volt és csata­téren esett el, és mindössze 91 olyan árva van, akinek édesatyja mint hivatásos tiszt a csata­téren esett el. Pe igazságtalannak tartom a 45, §-t más évi julius hó 7~én f csütörtökön* okból is, és itt megint visszatérek a polgári közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és árvái­nak sorsára. A Nemzetgyűlés már ismételten leszavazta indítványaimat, de folyton újból és újból előjövök velük és ezúttal szaván akarom fogni a Nemzetgyűlést, amikor felhívom a figyel­mét arra, hogy a polgári közszolgálati alkalma­zottnak özvegye, ha a férje ellenszegülőkkel folytatott harcban vagy orvtámadás folytán hal el, a férj javadalmazásának teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjat kap, tehát a polgári közszolgálati alkalmazottak özvegyei az uruknak teljes nyugdíját kapják. Ezzel ellentétben az a katonaözvegy, akinek férje a csatatéren esett el, nem kapja meg a férjének teljes fizetését nyug­díjképen, hanem kapja a félfizetést, mint özve­gyi nyugdíjat és kapja ezeket a bizonyos lékokat, amelyeket itt a javaslat megállapít. Tehát csak a főhadnagynak, a hadnagynak és az altisztnek az özvegye van abban a helyzet­ben, mint a polgári közszolgálati alkalmazott özvegye, mig a századosi, vagy ennél magasabb rendfokozatban lévő katonáknak az özvegye vagy árvái hátrább szoríttatnak, mint a polgári közszolgálati alkalmazottak özvegyei és árvái. Ha tehát a Nemzetgyűlés most ismételten leszavazott engem és ismételten arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a polgári közszolgálati alkalmazottakkal minden tekintetben egyforma elbírálás alá kívánja vonni a katonákat, akkor legyünk következetesek. Méltóztassék most ugyan­úgy szavazni, mint eddig és a 45. §-nál mél­tóztassék megszavazni azt, hogy a harctéren hősi halált halt katona özvegye vagy árvája színién olyan ellátásban részesüljön, mint a pol­gári közszolgálati alkalmazott özvegye és árvája, ha férje, illetőleg atyja az ellenszegülőkkel foly­tatott harcban vagy pl. orvtámadás folytán halt meg. Ebből kifolyólag módosító indítványt teszek a 45. §-hoz a következőképen : Javaslom, hogy az első mondat első sorában ez után a szó után »ellátást« méltóztassék beiktatni ezt a szót »50%-kal«. Ez tehát egy beszúrás. Viszont ja­vaslom, hogy a 45. szakasz második mondata, tehát onnan »Ezt a felemelést« egészen végig »megállapítani« szóig törlendő legyen. Ezzel a szakasz ugy változnék meg, hogy minden olyan katona özvegyének vagy árvájá­nak ellátása, aki a csatatéren esett el, 50%-kal emeltetnék fel, vagyis az özvegy teljes nyug­díjat élvezne, azaz ugyanannyit kapna, mint amennyit a férje kapna, ha élne. Kérem javas­latom elfogadását már csak abból a szempont­ból is, hogy most már a Nemzetgyűlés követ­kezetes maradjon önmagához és egyformává tegye a polgári közalkalmazottak és a katonák nyugdíjellátási illetményeit. " Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A honvédelmi minister ur kivan szólni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom