Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-223

376 A Nemzetgyűlés 223. ülése 1921 egymással. Utánam felszólalt Gerencsér István t. képviselőtársam s mintegy kioktatott engem arról, hogy a polgári közszolgálati alkalmazot­tak a háborúból ép ugy kivették a részüket mint a katonatisztek, sőt még jobban. A t. képviselő ur teljesen félreértette az én beszédemet. Nem ezt fejtegettem én. Az 1912. évi LXV. tc.-ben nem a háborús teljesítménye van a polgári közszolgálati alkalmazottaknak jutal­mazva, hanem a béketeljesitménye. (Ugy van! balfelöl.) Az 1912. LXV. törvénycikkben ki­zárólag a béke szolgálata van a polgári köz­szolgálati alkalmazottaknak jutalmazva és ez a békeszolgálat, ez az irodai szolgálat nem hason­lítható össze igazságosan a katonai szolgálattal. Abszolúte nem szolgáltam tehát reá arra a ki­oktatásra, aminek azután a sajtóban a mai napon már meg is van a maga következménye, mert mindazok a lapok, amelyek méregkeverés­ből élnek, pl. a Szózat című politikai napilap, (ügy van! bal/elöl) ma már ngy tüntetik fel a dolgot, mintha a Nemzetgyűlésen tegnap el­hangzott volna egy olyan nyilatkozat, amely a polgári közszolgálati alkalmazottak frontteljesit­ményét lekicsinyelte volna. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) En határozottan visszautasítom ezt a bemagyarázást, mert a polgári közszolgálati al­kalmazottak frontteljesitményét majd a rokkant­ellátási törvényjavaslatban foglalt ellátással fog­juk mi itt a Nemzetgyűlésen jutalmazni, ame­lyet Bernolák Nándor munkaügyi és népjóléti minister ur a nem hivatásos katonák számára megszavaztatni fog. Az összehasonlítás tehát ilyen értelemben felesleges és rossz volt. Ismétlem, hogy a polgári közszolgálati al­kalmazottakkal való egyöntetű elbírálás ellen nem azért tiltakozom, mintha lekicsinyelném a polgári közszolgálati alkalmazottak teljesítményét, (Felkiáltások jobbfelöl : Nem is szabad !) hanem azért tiltakozom, mert az ő törvényüket 1912-ben, tehát kilenc esztendővel ezelőtt hozták s igy az a mai viszonyoknak nem felel meg. Ha mi ma a katonákkal szemben bőkezűbben járunk el, akkor módja van a kormánynak arra, hogy a ' polgári közszolgálati alkalmazottak sorsának megjavítását illetőleg javaslatot terjesszen elő. Kérem módosító indítványom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Az előadó ur kivan szólni. Sándor Pál : Megint nincs minister ! Mózer Ernő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bár­mennyire méltányosnak és helyesnek találom is Szilágyi Lajos t. képviselőtársamnak a 42. § második bekezdésére vonatkozó módosító javas­latát, ennek ellenére tisztelettel kérem a szakasz­nak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyes­lés jobbfelöl) Megindokolom ezt a kérésemet azzal, hogy a minister ur ismételten kijelentete, hogy mi­helyt a pénzügyi helyzet stabilizálódik és viszo­nyaink konszolidáltainak, ugy ez a törvény, . évi július hó 7-én, csütörtökön. mint a polgári alkalmazottakra vonatkozó 1920 : évi LX. te. úgyis revízió alá kerül s akkor a nemzetgyűlésnek úgyis alkalma lesz e tekintet­ben a nyugdíjasok jogos igényeit kielégíteni. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni a vitát berekesztem. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter: T. Nemzetgyűlés! A távollévő honvédelmi minister ur nevében vagyok bátor a t. Nemzet­gyűléshez azt a kérést intézni, méltóztassék a 42. §-t eredeti szövegezésében elfogadni (He­lyeslés jobbfelöl.) és pedig ugyanazon indokok­nál fogva, amelyeket az előadó ur elmondott. Ha Szilágyi Lajos képviselő ur módosítását a Ház elfogadná, ez múlhatatlanul maga után vonná azt, hogy akkor módosítani kellene a polgári nyugdijasokra nézve is ezeket a rendelkezéseket. Szilágyi Lajos : Helyes, módosítsuk ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Ez igen nagy terheket róna az államra. Henzer István : Már nem bírjuk ki ugy sem ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Most, amikor mindenki azt óhajtja és ami­kor minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy az államháztartás egyensúlyát helyreállít­suk, nem volna kívánatos a pénzügyminister urnák cirkulusait ilyen incidentaliter megzavarni. (Helyeslés.) Igen kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztas­sék a 42. § 1. pontjának második bekezdését eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Szilágyi Lajos : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék! Szilágyi Lajos : Én olyan nagyfontosságu­nak tartom a most hozandó határozatot, hogy kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urakat, szívesked­jenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Gerencsér István jegyző megszámlálja a jelen­levő képviselőket.) 49 képviselő van jelen. Gerencsér István jegyző : Most már 52 van jelen. Elnök : Minthogy 52 képviselő van jelen, megállapítom, hogy a Ház határozatképes. Következik a határozathozatal. A kérdést akkép fogom feltenni, hogy elfogadja-e a Nem­zetgyűlés a 42. §-t változatlanul szemben Szilágyi Lajos képviselő ur módosításával, igen vagy nem. Ha a Nemzetgyűlés a 42. §-t változatlanul el­fogadja, akkor elesik Szilágyi Lajos képviselő ur módosítása; ha a Nemzetgyűlés nem fogadja el változatlanul a szakaszt, akkor Szilágyi Lajos képviselő ur módosítása fogadtatott el. Méltóz­tatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájá­rulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 42. §-t változatlanul, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur módosításával, igen vagy nem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom