Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-219

286 À Nemzetgyűlés 219. ülése 1921. évi Julius hó 2-án, szomhaton. Kérem az interpellációs-könyv felolvasását. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : Giesswein Sándor: az esperanto lapok és küldeményeik postai elsülyesztése és a budapesti esperanto kongresszus tárgyában a kereskedelem­ügyi és a belügyminister urakboz; Gunda Jenő : a házhelyek ügyében a báró Schossberger-féle birtokokon a földmivelésügyi minister úrhoz; Huszár Károly : a sárvári müselyemgyár üzembe helyezése tárgyában a honvédelmi és a pénzügyminister urakhoz ; Csizmadia Sándor: a felesleges üldözések tárgyában a belügyminister úrhoz; Kassay Károly : egyes katonai szervek poli­tizálása tárgyában a ministerelnök és honvédelmi minister úrhoz; Szabó József (biharnagybajomi) az 1000 K-n alul levő kényszerkölcsönök visszafizetése tárgyában a pénzügyminister úrhoz; Szalánczy József : a hadifoglyok infcernálási ügyében az összkormányhoz ; Usetty Ferenc : az útlevelek kiállításának megkönnyítése tárgyában a belügyminister úrhoz. Elnök: Tekintettel az interpellációk nagy számára, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk előterjesztésére MLegyJkor tér­jünk át, ha azonban a napirendet előbb tár­gyaljuk le, akkor előbb is áttérünk az interpel­lációkra. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Tehát az interpellációk előterjesztésére legkésőbb fél egykor térünk át. Következik az iskoláztatási kötelesség tel­jesítésének biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a t örvény javaslatot). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki a tárgyhoz hozzászólni? (Nem?) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesz­tem. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nem­zetgyűlés harmadszori olvasásban az iskolázta­tási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, igen, vagy nem? (Igen!) Kimondom tehát, hogy a törvényjavaslat har­madszori olvasásban elfogadtatott. Kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a napirend negyedik pontja: a betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Következik ? Forgács Miklós jegyző: Báró Szterényi József ! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Pártonkívüli képviselői minőségemben, midőn sem a kormányt támogató pártok pártfegyelme, sem valamely ellenzéki csoporthoz való tartozás nem feszélyezhet, mert teljesen önmagamban, a magam egyéni meggyőződését képviselve állok itt a' Nemzetgyűlésen, a teljes objektivitást vindikálhatom magamnak abban a birálatban, amelyet felszólalásaimban a kormány javaslatai­val szemben néha követek. Ez az objektiv álláspont abba a kedvező helyzetbe juttat, hogy ami jó, azt fentartás nélkül elfogadhatom, ami rossz, azt szabadon bírálom. Ezzel az objektivi­tással állok a népjóléti minister úrral és az ő szőnyegen levő javaslatával szemben is és jóleső érzéssel állapítom meg, hogy ebből az objek­tivitásból, vagy helyesebben mondva, ezzel az objektivitással Ítélve meg a népjóléti minister ur eddigi működését, az elismerés adójával áll­hatok vele szemben ma, amikor javaslatához felszólalok, (ügy van! jobb felöl.) Őszinte rokonszenvvel kisérem a minister ur eddigi működését, azt a csendes, zajtalan komoly munkát, amelyet kifejt, (ügy van ! ügy van! balfelöl.) őszinte elismeréssel állhatok vele szemben, látván azt az igazi szeretetet, amellyel nem tárcája iránt, hanem tárcájának ügyei iránt viseltetik, (ügy van! bal felöl) Ha végigkísérem azt a rövid idejű műkö­dést, amelyet a minister ur a népjóléti tárca élén kifejt, ha látom az egyik oldalon azt az igazi odaadást, azt a melegséget, amelyet az anya- és csecsemővédelemnél a nemzet legfon­tosabb jövő érdekei iránt kifejt, ha látom azt a meleg érdeklődést, amelyet két nagy veszedelmes jelenséggel szemben tanusit, — az egyik a tüdő­vész pusztítása, a másik a venereás betegségek óriási veszedelme — és ha látom azt az elfo­gulatlanságot, amelyet a munkáskérdések iránt is tanusit, azt az elfogulatlanságot, amellyel a munkásbiztositás kérdéséhez is hozzányúlt : akkor örömmel állok a minister ur támogatására, örömmel állok rendelkezésére, hogy abban a munkájában, amelyet hogy — ugy fejezzem ki magam — a nemzet erkölcsi regenerálása terén végez, csekély erőmből folyólag őt a legmesz­szebbmenőleg támogassam. (Helyeslés balfelöl.) A munkáskérdést másképen megoldani, mint elfogulatlanul, szeretettel, nem lehet. A munkás­kérdés az a kényes mimóza az egész társadalmi életben, amelyhez vigyázva, de szeretettel kell hozzányúlni, (Helyeslés.) azzal a szeretettel, amelyet a védelemre szorult társadalmi osztályok a vagyonosabb társadalmi osztályok és az állam­hatalom részéről igényelnek. A szeretetnek kell áthatnia az egész társa­dalmat és a szeretet melegével kell az állam­hatalomnak is ezeket az ügyeket kezelnie, fel­emelni magunkhoz a védelemre szorult, véde­lemre utalt társadalmi osztályokat és megterem­teni azt a lelki összhangot, amely szükséges ahhoz, hogy az egész nemzet eggyé olvadjon érzésében és az a hazafias szellem, amelyet min­den magyartól megkövetelünk, tényleg kifeje­zésre is juthasson minden lelki megzavarás nélkül. T. Nemzetgyűlés 1 A tegnapi vita folyamán egyik igen t. képviselőtársam szóvá tette azt a törvényjavaslatot, melyet a ministerelnök ur programmbeszédében jelzett, amelyre nézve t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom