Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

282 A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi július hó 1-én, pénteken. adni, hogy a Nemzetgyűlés lássa, hogy Magyarországon ilyen főispán ezek dacára is megmaradhat a főispáni székben. (Halljuh ! Halljuk !) Péchy László mint nyugalmazott főszolgabíró a román megszállás idején résztvett Mátészalkán a román tisztek által tartott gyűlésen, amelyen arról volt szó, hogy megállapítsák, hogy a román királyt a megérkezésekor hogyan üdvözöljék és miként fogadják. Péchy László ur megjelent ezen a gyűlésen és azt kérdezte az ottani oláh tisztektől, hogy vájjon mit szólnak ahhoz, ha ő diszmagyarba felöltözik. (Mozgás.) Rassay Károly : Mi volt az állása Péchynek ? Tomori Jenő: Akkor még csak nyugalmazott főszolgabiró volt, tehát ugyebár, nem töltött be semmiféle hivatalos állást. Rassay Károly : Tehát privát ügybuzgalomból tette! Tomori Jenő : így hát annál súlyosabb megítélés alá esik a viselkedése. Pel kell hívnom a figyelmet épen arra, hogy ő akkor nem volt aktiv tisztviselő, nyugalmazott főszolgabiró volt, tehát annál súlyosabb, hogy privát ügybuzgalomból odaáll egy oláh tisztekből összeverődött gyűlésbe és megkérdezi, hogy vájjon diszmagyarba öltözzék-e vagy nem. (Zaj.) Meskó Zoltán : Van erre bizonyíték ? Tomori Jenő : Itt vannak a hiteles okmányok, bizonyítékok, amelyeket hajlandó vagyok letenni a Ház asztalára; mindenki meggyőződhetik arról, hogy ezek mind tények és valók. Tényleg, Péchy László fel is öltözött diszmagyarba és másnap Mátészalka főutcáján diszmagyarban őgyelgett. Az egyik főszolgabiró és szolgabíró közölték akkor vele, hogy a királyi pár bevonulása elmarad és igy nem lesz neki alkalma diszmagyarban tisztelegni a román királyi pár előtt. Rassay Károly: Biztosan hazament levetkőzni. (Derültség.) Tomori Jenő : Dehogy ment haza, hanem kocsi után nézett és be akart menni Nagykárolyba, ahol a királyi párt üdvözölni akarta. Sziráki Pál : Jó, hogy szíven nem lőtte magát bánatában. (Derültség.) Tomori Jenő: Ilyen lojális készség után nem természetes-e az, hogy ez a készség az oláhok részéről a legteljesebb jóindulatot váltotta ki. Nem természetes-e, hogy Pap Gyula oláh kormánybiztos a mátészalkai főbíró úrhoz intézett átiratában a következőket irja : »Péchy László méltóságos ur a burgonya- és szeszkészletét azonnal ajánlja fel a román közélelmezésügyi hivatalnak Szatmárra, esetleg felutazva megköthető az üzlet«, — ami bizonyithatólag meg is történt. Rassay Károly : Szóval nemcsak ideális volt a szerelem ! (Zaj.) Tomori Jenő : Nemcsak ideális és nem is plátói. Ez azonban nemcsak az egyedüli üzleti haszna volt az oláh rokonszenvnek, mert később Péchy László 30 vagon burgonyát főzetett ki, melyet 30 koronájával vásárolt össze a kisgazdáktól s a kitermelt szeszből 70 hektolitert Nagykárolyba szállított, néhány nappal az oláhok kivonulása előtt. Ezáltal nemcsak a kisgazdák károsodtak, akik a burgonyájukat 30 korona helyett 150 koronájával értékesíthették volna, hanem effektive megkárosította a magyar kincstárt is Péchy László akkori nyugalmazott főszolgabiró ur, jelenleg Szatmár vármegye főispánja. Rassay Károly: Mikor szállította a burgonyát ? Tomori Jenő : A románok kivonulása előtt néhány nappal. Rassay Károly: Tehát a magyarok elől szállította el. (Zaj.) Tomori Jenő: A tényállásnak ezt a részét hiteles adatok igazolják. Rassay Károly: Hallatlan! A magyarok bejövetele előtt szállította el ! Tomori Jenő : A nyugalmazott főszolgabiró eme szép példáján okulva Kohay Gyula mátészalkai községi főjegyző, az oláh főszolgabírónak tanácsadója, résztvett az oláh rekvirálásokban, állandóan rendelkezésükre állt, támogatta az oláh rekviráló-bizottságot; az oláhoktól felvette 9 vagon terménynek árát, melyet a gazdaközönségtől kényszerrel vettek el, de a feleknek a vételár ma sincs kifizetve, dacára a folytonos sürgetéseknek. Előző interpellációm alkalmával az igen t. belügyminister ur azt mondotta Rassay t. képviselőtársamnak, hogy miért lehet valakit letartóztatni, ha nem oláhbarátkozás miatt? Én ugy hiszem, hogy őszinte felháborodásában mondotta ezt a belügyminister ur és nem is tételezem fel róla azt, hogy ilyen hamar megváltoztatná a felfogását, tehát meg vagyok győződve róla, hogy a belügyminister ur ezekkel az urakkal szemben is hasonlóan fog eljárni, annál is inkább, mert hiszen az egyik ur közjogi méltóságot tölt be, a másik pedig községi főjegyző. Rassay Károly: Ott pedig nem is fog tévedni, mint a múltkor ! Tomori Jenő : Itt szolgálok egy másik esettel is, hogy ugy mondjam, moziképet vetitek csak rövidesen, mert nem akarom a t Nemzetgyűlés figyelmét hosszasabban igénybe venni. Suta Pál büntetésből elbocsátott körjegyző, aki mint díjnok van a vármegyénél alkalmazásban, sikkasztás és okirathamisitás büntette miatt el lett csapva, mint körjegyző. Jelenleg azonban ez a Suta Pál alkalmazásban van a vármegyénél mint napidíjas. Meskó Zoltán: Nemcsak Dániában bűzlik, hanem Szatmár megyében is? Tomori Jenő: A bűnvádi eljárás megindult ellene, vagyis a főszolgabíró ugy a bűnvádi, mint a fegyelmi eljárást megindította, azonban csodálatos módon megakadt, mert Péchy László főispán ur azt mondotta, hogy nem kell boly-