Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-218
A Nemzetgyűlés 218. ülése 191 több bizalommal fog nézni ügyeinek elintézése elé. Ez nem jelenti azt, hogy a munkásság talán bizalmatlan a bíróval szemben, de azt el kell ismerni, hogy oly kérdések merülhetnek ott fel, melyeknél feltétlenül kívánatos és szükséges, hogy a munkásság odavigye szaktudását. Szaktudás alatt nem azt értem, hogy odavigye mesterségének ismeretét, de a gyárban felmerülő ipari dolgokat, a balesetnél felmerülő eseteket, melyeket a biró nem ismerhet, feltétlenül ismeri az az intelligens munkás, aki a munkából él, s aki a baleset sokszor közvetlen szemtanuja volt. (Helyeslés.) B. Szterényi József: Megvolt az alapja a mostani törvényben! Szabó József (budapesti) : A részletes tárgyalás során ez irányban is javaslatot fogok tenni és nagyon szeretném, ha ugy a minister ur, mint a t. Nemzetgyűlés magáévá tenné benyújtandó javaslatomat. Ha a választást nem fogadná el a minister ur, akkor is találok más megoldást : t. i. lehetne a választott ülnökökből a felsőbiróságba kisorsolni esetleg ülnököket. Ez nem oly jó ugyan, mint a választás, de mégis sokkal jobb, mintha az elnök nevezi ki őket. (Helyeslés balfelöl.) Még egy szempontra szeretném a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét felhívni. Nem beszélek felszólalásomban a javaslat előnyeiről, azok általánosan ismert dolgok. Az előadó ur nagyon szépen kifejtette és ha annyit mondunk, hogy a legnagyobb lelkesedéssel, bizalommal és szeretettel fogadjuk a javaslatot, ezzel mindent el is mondtunk róla. De hogy egészen tökéletes legyen, én annak gyengéire akarok rámutatni és ezeket szeretném csiszolni, javítani. Ilyen hibának látom a hatáskör megállapítását. Ugy látom, hogy a javaslat e téren kicsit szűkkeblű és olyan fontos dolgokat, mint pl. a 11. §-ban a biztosítási kötelezettségről, az önkéntes tagságról szóló dolgok, azután a 8. §-nak 5. pontjában a helyszíni eljárás költségeinek megállapítása, valamint a baleset vizsgálat költségviselése, ezeknek az ügyeknek tárgyalását nem utalja a javaslat a tanács elé oda, ahol a munkások, az ülnökök is résztvesznek az Ítélethozatalban. Pedig ez nagyon fontos volna szerintem, mert itt ismét előáll az a helyzet, hogy jobban ismeri a munkás az itt előforduló módokat, mint a hivatalnok biró, aki ezt elméletileg nagyon jól ismerheti ugyan, de gyakorlatilag egészen bizonyos, hogy a munkásság az életből merített tapasztalatával fogja az ilyen kérdéseknél a helyzet megoldását előbbre vinni. Ezért nagyon szeretném, ha a Nemzetgyűlés ugyancsak hozzájárulna majd annak idején ilyen irányú javaslatomhoz, hogy a 11. § 2. és 5. pontja is terjesztessék ki ezeknek az ügyeknek tárgyalására, és a tanácsok elbírálására. Szociális szempontból nézve a javaslatot, ismétlésekbe kell bocsátkoznom, mert a javaslat. évi július hó 1.-én, pénteken. 275 nak legfontosabb és legértékesebb része, amint bevezető szavaimban mondtam, az, hogy egységesiti az ügyek tárgyalását. Ezáltal messzemenő kedvezményt nyújt a munkásságnak és nagyon meg tudja könnyíteni, hogy ügyei rövid utón és kedvező körülmények között nyerjenek elintézést. Egy másik szempontra akarom felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét és ez az ülnökök választására vonatkozik. Nem szeretném, ha az ülnökök választásánál a többségi választás alapján járnánk el, mert ezáltal azt érjük el, hogy vagy csupa szociáldemokrata, vagy pedig csupa keresztényszocialista munkás kerülne. Már pedig ez nem jó, ,akár az egyik, akár a másik kerül csak oda. En mindenkor itt a Házban is tanújelét adtam annak, hogy ezt a kérdést egészen elfogulatlanul kezelem és kijelentettem már a múltban, nem idegenkedem attól és szükségesnek tartom, hogy ugy az egyik, mint a másik világnézetet valló munkásságnak képviselői bekerüljenek ide az ügyek intézésébe. B. Szterényi József: Ez a helyes felfogás. Szabó József (budapesti): Nem tartom helyesnek azt a felfogást, amit a múltban a szociáldemokraták vallottak és amely szerint ők privilégiumsz erűen igyekeztek csak a maguk részére biztosítani az ügyek intézését és egyszersmindenkorra erőszakos eszközökkel is kizárták onnan a más felfogású, vagy más világnézetet való munkásokat. Nem szabad, hogy mi is ugyanebbe a hibába essünk és azért nagyon szeretném, ha már itt kimondaná a törvényjavaslat azt, hogy nem helyezkedik a többségi választás alapjára. Gondolkoztam a dolog felett, és azt hiszem, a legjobb megoldás az volna, ha az arányos választás rendszerét vezetnénk be, vagyis, hogy minden világnézetet valló munkásság az ő számaránya szerint nyerjen képviseletet. Fontosnak tartom ezt, t. Nemzetgyűlés azért, mert, mint mondottam, a munkásság bizalmát feltétlenül meg kell nyerni. Már pedig, ha ott az ülnökök csupán szociáldemokraták lesznek, akkor a keresztényszocialista munkásságnak nem lesz bizalma a szociáldemokratával szemben és viszont nem lesz bizalma a szociáldemokrata munkásnak, ha ott csak keresztényszocialista ülnökökkel találja magát szemben. Azért szeretném ezt elkerülni és ugy remélem ezt elérni, hogy az arányos választást rendelje el a törvény, aminek következtében arányos képviseletet nyerne ugy az egyik, mint a másik világnézetet valló munkásság. T. Nemzetgyűlés ! Végezetül csak arra akarom kérni még a minister urat, — t. i. a javaslat 10. §-a, mely a végrehajtásról, a díjak megállapításáról szól, hogy a minister ur ezt későbbi rendeletben fogja szabályozni — hogy amikor megkezdi ennek a rendeletnek elkészítését, ugyanúgy, mint ahogy előbb említettem, a munkásságnak, az érdekelteknek bevonásával méltóztassék ezt a rendelkezést előkészíteni, ;{ :-,*
